Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-278
Az országgyűlés képviselőházának k kozhatik. Azt hiszem, hog-y a törvényhatóságok és a községek erre kevésbibó nyújtanak terrénumot, sőt bizonyos tekintetben kisközségekben esetleg ennek a kérdésnek ilymúdön való megoldása veszélyeket is rejthet magában. A székesfővárosban ez a joguk megvan. Logikus és konzekvens tehát, hogy azok a közületek, ahol a szociális és humánus kérdések hasonlóan felvetődhetnek, túlnyomó nagyrészben törvényhatósági városok és megyei városok lehetnek. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ebben a két gyűjtőszóban az összes kérdések helyet találhatnak, melyeket a képviselő urak itt hosszadalmasan felsoroltak. Ez elől — mint ahogy ki is jelentettem — nem zárkózom el. A közigazgatási bizottság inkonzekvenciát követett el azzal, hogy a megyei városok részére ezt a kiterjesztési jogot nem szavazta meg. Készséggel állok rendelkezésre abban a tekintetben, hogy a magam részéről honorálni fogom az erre vonatkozó indítványt és így a konzekvencia itt helyreállíttatik. Akkor két kategória fog- szembenállani egymással: törvényhatóság és község, továbbá a székesfőváros törvényhatósága és a megyei városok. Azt hiszem, hogy ez, mint első lépés ezen a téren mindenkit kielégíthet. Kár volna ezt a szép tránát egyszerre exkaválni a közéletből (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.), maradjon meg továbbra is a küzdés és a harc ezen a két terrénumon, ahol ma még: nem látjuk elérkezettnek az időt, hogy a nők passzív választójoga érvényesüljön, tudniillik a törvényhatósági vármegyékben és a községekben. Éppen ezért kérem a mélyen t. Házat, hogy ezeknek az elmondottaknak megfontolása alapján méltóztassanak az itt előterjesztett javaslatokat és indítványokat elvetni, ellenben majd a 42. §-nál Petrováez Gyula igen t. képviselőtársam indítványát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Most rátérek még Farkas István igen t. képviselőtársam kritikájára, melyben azt mondotta, hogy itt . minden diktandóra megy, itt minden úgy történik, ahogy azt a miniszter akarja, s a párt a miniszter járomszalagán jár. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.)í Igen t. képviselőtársam rosszkor hivatkozott erre, mert éppen most vagyok abban a helyzetben, hogy igen t. képviselőtársamnak két indítványához tudok hozzájárulni, f amelyek bennfoglaltatnak Udvardy igen 1 képviselőtársam indítványában, másrészt pedig Fáy István igen \. képviselőtársam indítványában. Ezért remélem is, hogv egyszer túlteszik magukat azon a kellemetlenségen, hogy a saját szempontjukból és az általános közérdek szempontjából olyan indítványt is meg méltóztatnak szavazni, amely a többségi párt részéről tétetett meg. Az egyik indítvány, amely teljesen azonos Udvardy igen t. képviselőtársam indítványával, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alkalmazottaira vonatkozik. Udvardy t. képviselőtársam indítványa az 1925 : XXVT. te. 4. § 2. bekezdése 1. pontjának felvételét célozza, amely azt mondja: «alapítvány, vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalat állandó alkalmazottja.» Az igen t. képviselő úrnak ezt az indítványát honorálni tudom. A másik pedig az adózásra vonatkozik, hogy tudniillik ne az «és», hanem a «vagy» szó tétessék oda, ami mindenesetre sokkal helyesebb és összhangzásban van az országgyűlési képviselői választójog erre vonatkozó rendelkezésével. Végül felvetődött egy gondolat, amelyet Hegymegi Kiss Pál igen t. képviselőtársam hozott elő és amelyet azután átvett Farkas István 8. ülése 1929 április 17-én, szerdán. 181 igen t. képviselőtársam is. En nem tartom szükségesnek, hogy a választási eljárás ebben a törvényben külön is szabályoztassék és ez vonatkozik az összeírásokra, vonatkozik az etetésitatásra, terrorra stb. Nem rendezte ezt az 1886-os törvény sem, de nem azért nem tartom szükségesnek, (Folytonos zaj. — Elnök csenget.) mintha magát az érdemben való rendezést nem tartanám szükségesnek, hanem mert felesleges, hiszen ez már rendezve van. Rendezve volt az 1913 : XXIII. tc.-ben, ennek rendelkezései pedig bedolgoztattak az 1925 : XXVI. te. 184. §-ába, amely azt mondja, hogy a törvényhatósági névjegyzékek összeállítására és a választásokra vonatkozólag érvényben vannak a választási törvénynek 140—171. <5>-ig terjedő szakaszai. Amennyiben az itt most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban ezzel ellentétes rendelkezések nincsenek, — ellentétes rendelkezések pedig nincsenek — tehát ebben a tekintetben teljes megnyugvással szolgálhat a képviselő uraknak az itt adott felvilágosításom. Ezekután kérném, hogy méltóztassék Jánossy Gábor, Fáy István és Udvardy János igen t. képviselőtársaim módosító indítványaihoz hozzájárulni, a többi indítványokat pedig méltóztassék elvetni. (Felkiáltások a jobboldalon: Jánossy visszavonta!) Bocsánatot kérek, most értesülök arról, hogy Jánossy igent, képviselőtársam indítványát visszavonta és „így akkor kérném — miután Jánossy képviselő úr indítványa szavazásra nem kerülhet — méltóztassék Hajós Kálmán képviselő úr indítványát elfogadni, amely lényegében ugyanaz. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Miután az előadó úr nem kivan szólni, szólásjoga többé senkinek nincs. Következik a határozathozatal. Minthogy a szakaszhoz többrendbeli indítvány nyújtatott be, a szakaszt bekezdéseként fogom szavazásra feltenni. Az 1. bekezdésnél az eredeti szöveggel szemben áll Udvardy János, Bródy Ernő éls Farkas István és társai képviselő urak indítványai. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, úgy — mint az eredeti szöveghez legközelebbállót — Udvardy János képviselő úr indítványát fogom szembeállítani Bródy Ernő és Farkas István és társai képviselő urak indítványával. (Helyeslés.) Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1. bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Udvardy János képviselő úr indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Miután a Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, kérdem, méltóztatik-e Udvardy János képviselő úr indítványát elfogadni, szemben Bródy Ernő és Farkas István és társai képviselő urak indítványával, igen vagy nem 1 ! (Igen! Nem!) Akik Udvardy János képviselő úr indítványát elfogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Többség! A Ház Udvardy János képviselő úr szövegezésiében fogadta el az 1. bekezdést és ezzel úgy az eredeti szakaszt, mint Bródy Ernő és Farkas István és társai indítványát elveti. Következik a 2. bekezdés. A 2. bekezdésnél az eredeti szöveggel szemben Udvardy János képviselő úr adott be indítványt. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, a vele szemben álló, Udvardy János képviselő úr által beadott indítványt jelentem ki elfogadottnak. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el,
