Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-278
Az országgyűlés képviselőházának $7 állani és megmondani, mire alapították azt a kijelentésüket, hogy Európaszerte mindenhol visszafejlesztik a választójogot? En meglehetősen figyelemmel kísérem a világeseményeket s a politikai eseményeket és a politikai irodalmat, de én komoly parlamentáris és demokratikus parlamentáris országban ilyen tendenciáról nem tudok, ilyen intézkedéseket nem ismerek. Egyetlenegy dolog történt Franciaországban, ahol szintén tavaly vagy két évvel ezelőtt a korábbi lajstromos választási rendszerről áttértek megint az egyéni választói rendszerre, ez azonban nem visszafejlesztés, hanem valószínűleg az ottani sajátos viszonyokhoz való szükséges alkalmazkodás. En tehát kérem és várom, — a parlament komolysága kívánja ezt j meg — hogy a kormány részéről ne történjenek olyan komolytalan kijelentések, amelyeket nem | foghatok fel másképpen, mint úgy, hogy ez nem ! egyéb, mint spekuláció a közvélemény tájékozatlanságára. T. Képviselőház! Szólanom kell még ennél a szakasznál az egy helybenlakásról, amit ez a szakasz hat évben állapít meg. Ki kell jelentenem kereken, hogy ez az intézkedés kifejezetten és direkte a munkálkodó nép ellen irányul. A munkálkodó nép alatt pedig nemcsak a fizikai munkásokat értem, mert ma már nemcsak a fizikai munkás és a földmunkás az, aki az állandó vándorlások lehetőségének van kitéve, ma már az egész társadalom annyira fel van hánytorgatva, annyira meg van zavarva, anyriyira össze-vissza van a termelés területén elhelyezkedve, hogy valóban senki sem tudja ma, hol lesz holnap, nem tudja, hogy az életkörülményei és a kenyérkereseti szükségletei merre fogják vinni s hol lesz kénytelen munkát vagy alkalmazást keresni, illetőleg vállalni, hogy életét fenntarthassa. Ez a rendelkezés tehát jogtalan és méltánytalan, sőt mondhatnám: hálátlan is. Mert épp olyan hálátlanság ez, mint a nők passzív jogának elkobzása. Hálátlanság az az egész női nemmel — beleértve a munkálkodó nőket is — és hálátlanság az egész dolgozótársadalommal szemben. A doigozótársadalom tagjai és kategóriái akár fizikai munkások, akár szellemi munkások, akár földmunkások, akár nŐmunkások, nem tehetnek róla, hogy helyzetük bizonytalanná vált a termelésben és hogy a fixbázis megszűnt számukra. Nem tehetnek róla, hogy máról-holnapra könyörtelenül kenyértelenné tehetik őket, hisz ők szívesebben maradnának meg egyhelyben s termelnének és dolgoznának, akármennyi ideig is, ha az illető bért megkapnák és kenyerüket biztosítanák számukra. Az a munkás nem tehet róla, hogy össze-vissza kénytelen vándorolni egyrészt az ország határain belül, másrészt, ha már itt minden reménye szétfoszlott, az ország határain kívül is. Csak a munkásosztály tagiai azok, akik ennek a szakasznak alapján túlnyomó részt sohasem fogják tudni megszerezni a választójognak ezt a kritériumát, s sohasem fogják összegyűjteni egyhelyben azt a hat esztendőt, amelyre szükségük van ahhoz, hogy a törvényhatóság területén választójoggal bírjanak. A kormány az oka ennek, mert a kormány gazdasági politikája hozta létre ezt a borzalmas állapotot, amely mindenkit kiszakított a maga megszokott helyzetéből s mindenkinek meglazította az életgyökereit. A kormány politikája hozta magával ezt és ennek a konzekvenciáit a kormánv most úgy vonja le a maga számára, hogy ezt a bizonytalan helyzetet és ezt a sorstragédiát jogfosztással tetézi. Kinek fogja tudni a kormány megmagyarázni és megmondani, hogy ez helyes, hogy ez célszerű, hogy ez í. ülése 1929 április 17-en, szerdán. IJÍ a demokrácia? Ltiom, hogy a formára súlyt helyeznek az urak. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. (Esztergályos János; Mussolini utasítására dolgoznak!) Propper Sándor: Mondom, a formákat igyekeznek betartani az urak. A formákat, ha lehetséges, ha ez nemi megy a lényeg rovására, igyekeznek megvédelmezni. Itt azonban még a formát sem menthetik meg, itt elvész^ a lényeg és a torma is, mert az ország dolgozó népe érezni fogja, hogy vele súlyos jogtalanság történt, ahogy egyik kézzel igyekeztek neki jogot adni, a másikkal pedig visszaveszik azt, mert lehetetlenné teszik számára, saját akaratán és saját hibáján kívül, hogy megszerezze azokat a feltételeket... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni! Propper Sándor: ... — rögtön befejezem — amelyek szükségesek ahhoz, hogy a választói névlajstromba bekerüljön és szavazati jogával éljen. Én tehát, bár tudom, hogy ez az igyekvésem meddő, az utolsó pillanatban mégis arra kérem — és csak erre kérhetem >— a kormányt: legalább addig menjen, el» hogy tegye ezt a szakaszt nyilt kérdéssé és tegye lehetővé azoknak a kisgazdáknak . liberális állásfoglalását . . . (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Na, na!) Én remélem ezt, mert ha nem így történnék... (Zaj a szélsőbaloldalon,) Elnök: Csendet kérek! (Eííy hang a szélsőbaloldalon: Ellene vannak a kisgazdák!) Propper Sándor: . . . akkor még egy illúzióval lennénk szegényebbek. Mondom, a kormánynak az itt elhangzottak alapján legalább annyi a kötelessége, hogy nyilt kérdéssé tegye ezt a szakaszt és tegye lehetővé azoknak, akik a szakasz ellen akarnak szavazni, hogy ezt bizonyos pártfegyelem és egyéb konzekvenciák nélkül meg is tehessék. Egyébként magam részéről elfogadom Farkas István képviselőtársam módosító indítványát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Perlaki György jegyző: Túri Béla! Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Következik? Perlaki György jegyző: Neubauer Ferenc! Neubauer Fernec: T. Képviselőház! En f a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat most^ tárgyalt szakaszához a házszabályok 150. §-a értelmében kellő módon módosító indítványt jelentettem be, az általános vita megkezdése előtt, a Ház elnökénél. A részletes vita megkezdésekor a Ház elnöksége bejelentette, hogy az így beadott módosításoknak benyújtóit az elnökség a részletes vita során elsősorban fogja szólásra felhívni az illető törvényszakaszhoz. En akkor, amikor ennek az elnöki kijelentésnek alapján felhivatásom megtörtént, nem voltam jelen, ennélfogva nem is szólalhattam fel, mivel azonban ennek a szakasznak a vitája most még folyik, bátor vagyok felszólalni és indítványomat előterjeszteni. (Zaj.) Előterjesztem pedig indítványomat annak következtében, mert a házszabályok 150. §-ának 2. bekezdésében foglaltaknak megfeleltem. Ez a bekezdés így szól (olvassa): «A részletes tárgyalás során a képviselők indítványt, ellenindítványt vagy módosítást csak abban az esetben terheszthetnek elő, ha azokat az illető ügy általános vitájának megkezdéséig a Ház elnökénél írásban két példányban bejelentették.» Nem vitás az, hogy most a részletes tárgyalás során vagyunk (ügy van! Ügy van! a bal- és a 26*
