Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-277
Az országgyűlés képviselőházának 2 viselő úr szólani ? l Sándor Pál : Jelentettem már az előbb az elnök úrnak, hogy a házszabályok 143, $-ának a) és b) pontja alapján óhajtok szólni.) A képviselő úr félreértett szavai valódi értelmének helyreállítása címén kíván szólni. A szót a képviselő úrnak megadom. Sándor Pál : T. Ház ! Kérem t. képviselőtársaimat, hogy velem szemben is legyenek méltányosak és adjanak részemre is 15 percnyi meghosszabbítást ! (Helyeslés.) Elnök: Ügy látom, hogy a t. Ház hozzájárul, hogy Sándor Pál képviselő úr beszédideje 15 perccel meghosszabbíttassék. A képviselő úrnak tehát 30 percnyi idő áll rendelkezésére. Sándor Pál : T. Ház! Én nem kapcsolódom bele a t. képviselőtársamnak utóbbi szavaiba és én a dolgot személyes térre abszolúte nem engedem vinni, hanem most is, mint a múltkor, teljes tárgyilagossággal fogok a kérdésről beszélni. (Helyeslés.) Biró Pál képviselő úr személyéről mindig csak tisztelettel emlékeztem meg, s célom nem az, hogy a kartelleket üldözzem, mert magam is megmondottam, hogy a kartelleket hasznos intézményeknek tekintem, amelyeket ma a világgazdaságból kikapcsolni nem lehet, hanem csak a kartellek visszaéléseit akarom ostorozni és e tekintetben mélyen sajnálom, de nem tehetem meg képviselőtársamnak azt á szívességet, hogy ettől elállják (Biró Pál: Nem kívánom!) és folytatni fogom a visszaélések feltárását. (Biró Pál : Én csak azt kívánom, hogy tisztázza a kormány, hogy kinek az adatai helyesek! — Rassay Károly: A kormány? — Hegymegi Kiss Pál: A közvélemény !) Én azt vélem, 1 Ház, hogy az országnak teszek szolgálatot azzal, ha ezeket a dolgokat feltárom, mert az egyik oldalon az állam nehezedik rá az alanyokra, a másik oldalon pedig a magánvállalkozás is túlontúl, egyszerűen kimondom: a tisztességes kereskedelem határán túlmenőleg is szabja meg az árakat, s ezt én nyugodt szemmel hosszabb ideig nem nézhetem, és ha önök közül nem találkozik senki, aki ezt a kellemetlen feladatot vállalja, úgy én, mint a múltban is, most is vállalom ezt a feladatot és egyszerűen rátérek arra, amit Biró Pál t. képviselőtársunk mondott. T. Ház ! Kiindulok abból, amit mondottam. Azt kérdeztem, hogy tagja-e a Rima a nemzetközi kartellnek, igen, vagy nem? Be is bizonyítottam. (Biró Pál: Sem előbb, sem utóbb nem tagadtam.) Bocsánatot kérek, első cikkében azt méltóztatott mondani, hogy tagadhatja; (Biró Pál: Ezt nem mondottam!) Azt kérdeztem továbbá, hogy van-e megegyezése a Weiss-féle és a diósgyőri gyárakkal az árak tekintetében, igen, vagy nem? Bebizonyítottam, idehoztam az ő ártabelláikat, hogy van megegyezés. Megegyezett-e a külfölddel, a német, osztrák és cseh nagyobb üzemekkel, igen, vagy nem? Én azt hiszem, Biró t. képviselőtársam szavaiból kiviláglik, hogy megegyezett. Megegyezett-e négy kereskedő céggel, — két budapesti céggel és két vidéki céggel — amelyek kizárólagosan kapják azokat & vasárúkat, amelyek a gazdákhoz, a feldolgozó iparhoz mennek? Megegyezett-e ezekkel? Ha kívánja a t. képviselő úr, megnevezem mind a négy céget, amelyeknek egyike, igenis, Heinrich, a legelső cégnek a főnöke, az Omke alelnöke. Én tőlem igen nagy áldozat, hogy mindamellett, hogy ő az Omke alelnöke, ezt a kérdést az Ő hátrányára idehozom. Ez én tőlem igen nagy áldozat, t. képviselőtársam, ezt ne tessék nekem felróni. Ennek a négy cégnek van privilégiuma* — kivéve a legnagyobb üzemeket, — hogy az összes '. ülése 1929 április 16-án, kedden. 153 rimamurányi, csepeli és diósgyőri árúkat eladhassa, illetőleg forgalomba hozhassa. Senki másnak joga erre nincsen. Felemlítettem, hogy 30 cég folyamodott, hogy közvetlenül kaphassanak a Rimamurányitól árut, visszautasították őket és bojkottal fenyegették meg ezeket. (Kun Béla : Miért?) A neveik nálam vannak. Felemlítettem azt, hogy hoztam ide magammal hat levelet. Mind a hat cég panaszkodik, hogy bojkottal fenyegették meg. A neveik nálam vannak. Kell nekem több bizonyíték arra, hogy bojkottal fenyegették meg őket ? Kell nekem több bizonyíték arra hogy ezek a cégek kizárólag a szindikátustól kaphatják az említett árúkat ? Én azt mondottam, hogy a szindikátus 30 pengővel kapja az árút és 33 és fél pengővel fakturálja. Azt mondottam, hogy a szindikátusnak a 33 és fél pengővel nem kell mást csinálnia, mint csak számlázni, ami azt is jelenti, hogy természetesen a rizikót is viseli, és 36 pengőbe kerül az a vas* amely a szindikátus raktáraiból megy ki. Ezután közetkezik még az a plusz ár, amelh el természetesen az illető detail kereskedőknek kell számolniuk az ő nyereségüket, költségeiket és rezsijüket illetőleg. Tehát t képviselőtársam, igaz-e vagy nem, amit mondottam ? Saját szavai szerint konstatálhatom, hogy igaz. Menjünk tovább. Nekem. t. képviselőtársam, aki nem vagyok vasgyáros, szabad itt-ott tévednem egy árban, mert én nem vagyok benne a dologban, én csak azt teszem, hogy lehetőleg kontrolláltatom az egyes adatokat, amelyek hozzám jönnek. De képviselőtársamnak tévedni nem szabad, mert ő benne van az üzemben, Ha pedig téved, és pedig olyan vaskosan téved az áraknál, akkor ez teljesen más megítélés alá kerül, amelyről e pillanatban nem óhajtok beszélni: íme, t. Ház, van szerencsém benyújtani hat vagy hét újságot, mind ebből a szakmából valók : Ungarischer Metallarbeiter, Magyar Vaskereskedő —' csak pesti árakat hoz —, azután Deutsche Bergmetallzeitung, Anzeiger für Berg-, Hüttenund Maschinenwesen Essen. Itt van még egy újság : Der Maschinenmarkt. Itt vannak ezek az újságok, amelyekből én az árakat veszem* mégpedig a mostani árakat, amelyek még olcsóbbak, mint az októberi árak. Ezek szerint konstatálható, t. Képviselőház) hogy Franciaországban 76 frankba kerül a vas, ez 17 pengőnek felel meg. Ezek belföldi árak, nem exportárak. Angliában 21*56 pengő, ami 15—16 sillingnek felel meg. Németországban 1975 márka, ami megfelel 26*86 pengőnek. Ezzel ellentétben az exportár Németországban 14"55 M. Tessék konstatálni ezeket ezekből az újságokból. Ezek az összes újságok nem hazudnak, ha a hivatalos kurzusokat hozzák. Ez benne van. Az osztrák árak is itt vannak, az öszszes cikkekre itt vannak az árak, ezt most már letagadni nem lehet. Ausztriában a rúdvas exportára 16 95. Ha önnek, t. képviselőtársam, ez nem elég, leteszem ezeket a lapokat a t. Ház asztalára, hogy mindenki konstatálhassa. (Biró Pál : Export-ár !) Micsoda más lehet itt ? Itt van a legelső építészek egyikének kalkulációja, amelyben azt mondja, hogy Budapesten a magyar gömbvas ára 32 pengő, ha pedig a német vasat veszi, akkor a német vas alapára Düsseldorfból szállítva a határállomáson 19 pengő, hajófuvar Regensburgtól Budapestig 2*32 pengő, vám 7 pengő, az importőr jutaléka és költsége 7*68 pengő, ez összesen 36 pengő. Tehát a német vas, ha Düsseldorfból idehozzuk, még mindig csak 36 pengő. Itt van ennek az embernek a levele, amely bizonyítja, hogy még felárak is vannak és a felárak itt Magyarországon sokkal nagyobbak, mint Németországban. Kell nekem több bizonyíték, hogy meggyőződjem erről?
