Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-277

136 Az országgyűlés képviselőházának tisztviselők valók-e tagokul a törvényhatósági bizottságokba. Egy feltétlenül bizonyos, (Meskó Zoltán3 Minél kevesebb legyen!) az, hogy nálunk az autonóm tisztviselőknek, az Önkormányzati választott tisztviselőknek a törvényhatósági bizotságokból való kihagyása tradicióellenes lenne. A vármegyékben a törvényhatósági bizottság tagjaiul felvette a bizottság az árvaszéki ülnököket és az alügyészeket is, a törvényhatósági jogú városokban azonban a bizottság szövegezése szerint ezek nem lennének tagjai a törvényhatósági bizottságnak. Már az egyenlő elbánás okából is tisztelettel vagyon bátor indítványozni, hogy méltóztassék a törvényhatósági jogú városokban is az árvaszéki ülnököket és az alüp'vészeket a törvényhatósági bizottság tagjaiként felvenni. (Farkas István: Szóval még kibővíteni!) Ez nem kibővítés, hanem teljesen egyforma elbánás és azt hiszem, ez az egyforma elbánás nem eshetik kifogás alá akkor, amikor a városi és a vármegyei törvényhatósági bizottságok részére a Ház minden oldalán egyforma bánásmódot kérnek és követelnek. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék a következő szöveget beiktatni az 1. bekezdés B) pontjának szövege helyett (olvassa): <B) törvényhatósági jogú városban: a polgármester, a helyettes polgármester, a főjegyző, a városi tanácsnokok, az árvaszéki elnök, az árvaszéki ülnökök, a tiszti főügyész, az alügyészek, a tiszti főorvos, a városi mérnöki hivatal vezetője, a városi erdészeti hivatal vezetője, a t. főorvos, a főszámvevő.» (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Az alispán huszárját is bele kell venni! — Propper Sándor: A mértékhitelesítőt! — Farkas István: A polgármester szeretőjét is! — Folytonos zaj.) Elnök: Propper Sándor képviselő urat rendreutasítom! (Propper Sándor: Meg a gyepmestert is tessék felvenni!) Propper Sándor képviselő urat figyelmeztetem, hogyha közbeszólásait folytatja, kénytelen leszek vele szemben erélyesebb eszközöket alkalmazni! Csák Károly előadó: Egyéb változás nincs, mint az, hogy az árvaszéki ülnökök és a tiszti alügyészek felvetettnek a törvényhatósági bizottság tagjai közé. Bármilyen vonatkozásban kezeljük is ezt a kérdést, ismételten leszegezem, hogy a bizottság túlnyomó többségének álláspontja szerint az Önkormányzati tisztviselőknek a törvényhatósági bizottságok tagjainak kell lenniök azért, mert nálunk^ történelmileg akként fejlődött ki ez az intézmény, hogy az önkormányzati tisztviselő nemcsak szolgálja, hanem részese is az autonómiának. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Tisztelettel kérem indítványomnak elfogadását és ennek megfelelően az A) kimutatás helyesbítését, vagyis arra a számra való felemelését, amely szám itt megfelel. (Peyer Károly közbeszól. ~ Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Peyer Károly képviselő urat közbeszólásáért rendreutasítom! (Propper Sándor közbeszól.) Propper Sándor képviselő urat ismételten rendreutasítom ! Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Ház! En a vármegyei ügyekben nem vagyok járatos és így Rubinek István t. képviselőtársam indítványát nem eb bői a szemszögből akarom tárgyalás alá venni, hanem abból a szemszögből, hogy az az indítvány tulajdonképpen a közigazgatási bizottság dezavuálását jelenti. A közigazgatási bizottság tudniillik annakidején szótöbbséggel úgy határozott, hogy a me277. ülése 1929 április 16-án, kedden. gyei aljegyzőket a törvényhatósági bizottság tagjaiul kívánja behivatni, szemben az akkori előadói szöveggel. (RothensteinMór: Most más az időjárás!) Ezt az akkori szótöbbséges határozatot, szóval a közigazgatási bizottság többségének határozatát méltóztatnak most a plé num többségével dezavuáltatni. Ezt én nem tartom egészéges állapotnak és egészséges helyzetnek és csak leszögezem erről a helyről, hogy ennek az indítványnak a célja ez. Hogy a megyei aljegyzők tagjai-e a törvényhatósági bizottságnak, vagy nem, ez engem, mint városi embert egyáltalában nem érdekeli szeretném azonban, ha ezt a közigazgatási bizottsági határozatot a parlament többsége is magáévá tenné. Az előadó úr javaslat bizonyos konformitást akar létesíteni a megyei törvényhatóságok és a városi törvényhatóságok között. Az én első indítványom, amelyet annak idején benyújtottam, szintén ezt akarja szolgálni. Tudniillik a városi törvényhatóságokban a mérnöki szak kap bizonyos képviseletet, ellenben a megyei törvényhatóságokban nem kap semmi néven nevezendő képviseletet, (Scitovszky Béla belügyminiszter: Az államépítészeti hivatal főnöke!) azért, mert megyei mérnöki hivatalom nincsenek, ott csak szakszerűség címén hívják be az államépítészeti hivatal főnökét. A megyei városoknak ellenben vannak mérnöki hivatalai, a megyei városoknak vannak mérnök-tanácsnokai is, ennek következtében, ha a megyei városokban — mondjuk így — a jogi kvalifikációt képviselő polgármester tagja a törvényhatósági bizottságnak; akkor helyes lenne, ha a műszaki adminisztráció feje a megyei városokban szintén tagja lenne a törvényhatósági bizottságnak. Erre vonatkozik az a tiszteletteljes indítványom, amelyet tulajdonképpen a Városi Mérnökök Országos Szövetsége nyújtott be. A műszaki adminisztráció ma már olyan sok ágú, hogy nem hiszem, hogy a megyei törvényhatóság is egyetlenegy ember személyében koncentráltan azt a maga részéről hasznosan fel tudná használni. Nem hiszem, hogy ez, az egyetlenegy ember, a vármegyei államépítészeti hivatl főnöke, a műszaki szolgálatnak olyan szertenyúló ágaiban, mint amilyenek a magasépítés, az útépítés, a vízépítés, a gépészmérnöki dolgok, a villamosság és egyéb berendezések, mindezekben szakértőként szerepelhet a törvényhatósági bizottságban. Ezért helyes volna, ha hozzá méltóztatnának járulni ahhoz, hogy még több, a. műszaki természetű ügyeket alaposan ismerő városi mérnök is bekerülhessen ezekbe a törvényhatósági bizottságokba. Ezért proponáltam én ezeket, illetőleg ezért adtam be a Városi Mérnökök Országos Szövetségének módosítását, melyben kérik, hogy a megyei városok mérnöki hivatalának vezetői, ugyanúgy, mint a megyei városok polgármesterei, hivatalból legyenek tagjai a megyei törvényhatósági bizottság közgyűlésének, mert ebben csak ugyanaz a konformitás nyilvánul meg, amelyet az előadó úr proponált az alügyészeknél és az árvaszéki ülnöknél. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Téves!) Másik indítványom, amely szintén ennél a szakasznál szerénykedik, a következő. A törvényjavaslat megengedi azt, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlésén megjelenhessenek, tehát szavazati jog és tanácskozási jog nélkül jelen f lehessenek a szöveg szerint «az előző bekezdésben fel nem említett törvényhatósági fogalmazási tisztviselők, valamint a tiszteletbeli tisztviselők.» Itt ismét sérelme van a naérnöki karnak, de sérelme van az orvosi kar-