Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-277
Az országgyűlés képviselőházának 277. ülése 1929 április 16-án, kedden. 127 szegé pedig 16 és most is 16 aranykorona. Az én adataimra a t. képviselő úr egy mellékmondattal felelt, amikor azt mondotta, hogy az én adataim és az ő adatai között csak az a kis különbség van, hogy én a belföldi kereskedői raktári árakat vettem és azokról beszélek, ő pedig a külföldi dumping-árakkal foglalkozik. (Sándor Pál: Azt nem mondtam!) En nem voltam itt, csak a naplóból vettem az adatokat és azokat, amiket mondok. Méltóztassék elolvasni, hiszen nem méltóztatott kijavítani a napló szövegét. Majd később rámutatok egy másik pontnál erre. Bocsánatot kérek, hát nem fallácia ez? Két héttel azelőtt azzal méltóztatik izgatni a kedélyeket, hogy a magyar fogyasztónak, a magyar gazdának Magyarországon dupla annyi árt kell fizetnie a maga^ árujáért, mint a német, vagy az osztrák gazdának és az a döntő a magyar mezőgazdaságra és a magyar fogyasztóra nézve, hogy a román, cseh, jugoszláv és német gazdával szemben az előállítási árak következtében milyen árak vannak, most pedig azt mondja, ja, én a dumpinggal hasonlítom össze, azokkal, amelyek nem érvényesek ezekben az államokban, amelyek csak bizonyos területeken érvényesek — majd mindjárt el fogom mondani — és amelyek ellen védekezik vámokkal minden ország gazdasági élete! Bocsánatot kérek, ez helyes beállítása a tényeknek? Hát nincs-e igazam, amikor én arra hivatkozom, hogy a képviselő úr itt felesleges módon szenvedélyeket szít és uszít akkor, amikor amúgyis elég nehéz helyzetünk és nehéz sorsunk van, és helytelen beállításból, helytelen gazdasági következtetéseket von le. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Nem tudom, méltóztatott-e jelen lenni, én felkértem többízben a kereskedelemügyi miniszter urat mai felszólalásomban, hogy összes adataimat hivatalból vizsgálja felül. (Helyeslés a jobboldalon.) Csak Sándor Pál és csak Gaal Gaston kénviselő úr, — mert egy közbeszólásában ez jut kifejezésre — gondolhatja, hogy őket nem érdekli az, hogy belföldi vagy export, őket csak az érdekli, milyen áron kaphatnak a magyar fogyasztók vasat, ha itt magyar vasipar, vagy pedig vámok nem volnának? A kéoviselő úr saját maga hivatkozott egy példára, Románia példájára, amelyről azt mondta, hogy ott sokkal magasabbak az árak. Romániában, ahol a belföldi termelés csak töredékét képezi a szükségletnek, olyan árakat kell a fogyasztóknak fizetniök az elegendő belföldi termelés hijiában, mint amennyit neki a külföldi államok iparai, többek között a magyar vastermelő ipar is diktálnak. Elnök: Kérem képviselő úr, méltóztassék beszédét befejezni. (Hegymegi Kiss Pál: A mondatot engedje befejezni!) Biró Pál: Nincs mód arra, hogy tovább folytathassam? Elnök: Nincs! (Malasits Géza: Nagyszerűen meg vannak csinálva ezek az új házszabályok! — Rothenstein Mór: Éljen Örffy!) Biró Pál: Akkor nagvon sajnálom. Elnök: Napirend előtti felszólalás vita és határozathozatal tárgyává nem tehető. (Biró Pál felszólalásra jelentkezik.) Kérem képviselő úr, milyen címen kíván beszélni? Biró Pál: Miután annyi személyes megtámadtatásban részesültem, azt hiszem, jogom van arra, hogy arra kérjem az igen t. Házat, méltóztassék megengedni, hogy személyes megtámadtatás címén befejezhessem azt, amit elő akarok adni. Azt hiszem, erre a házszabályok módot adnak. Elnök: Mielőtt a kérdés felett határoznék, kijelentem, hogy napirend előtti felszólalás fölött, sem vitának, sem határozathozatalnak helye nincs. A képviselő úr személyes kérdésben ker szót. (Sándor Pál szólásra jelentkezik.) A képviselő úr szintén szót kér? Sándor Pál: Kérem a t. Házat, miután nem személyes kérdésről van szó, hanem tényleg az országnak szüksége van arra, hogy felvilágosítást kapjon ... r Elnök: Kérem képviselő úr, milyen címen kíván beszélni? Sándor Pál: A 143. § a és b bekezdése értelmében kívánok felszólalni. Elnök: En a képviselő uraknak, úgy Biró Pál, mint Sándor Pál képviselő úrnak, személyes kérdésben, illetőleg a 143. § a és b pontja alapján, amelyen a képviselő urak felszólalásra engedélyt kértek, az engedélyt megadom. A képviselő urak f elszólalásukat^ az ülés végén,, : a következő ülés napirendjének megállapítása után tehetik mef?. (Sándor Pál: De először Biró!) Először Biró Pál, azután Sándor Pál képviselő úr beszélhet az ülés végén, a következő ülés napirendjének megállapítása után. Most pedig következik örffy Imre képviselő úr, mint a pénzügyi bizottság előadója. (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez az új házszabály!) Őrffy Imre előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a pénzügyi bizottság két jelentését beterjeszteni. Az egyik jelentés szól az ötés kétpengős ezüstérmek veréséről szóló 665-ös számú törvényjavaslatról, a másik r pedig a,z okirati illetékek alól újabban szükségessé vált mentességekről és kedvezményekről szóló törvényjavaslatról. Tisztelettel kérem, méltóztassék a két jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja, szétosztatja, annak napirendre tűzése iránt pedig később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 592. 717) folytatólagos tárgyalása. Soron van az 5. § fölötti vita folytatása. Szólásra következik Gál JenŐ képviselő úr, aki beszédének elmondására legutóbbi ülésünkön halasztást kapott. A szó Gál Jenő képviselő urat illeti. Gál Jenő: T. Képviselőház! Minél tovább megyünk a közigazgatási törvényjavaslat tárgyalásában ... (Zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gál Jenő: ...annál inkább bizonyossá válik az ellenzék előtt, hogy a harc, amelyet ez ellen a törvényjavaslat ellen indít, nem egyéb, mint az alkotmánynak védelmezése. T. Képviselőház! Amikor ebben a törvényjavaslatban azt látom, hogy rendszerré válik az, hogy most már nemcsak címeket juttatnak kitüntetések alakjában azoknak, akiket a kormány szervei erre ajánlanak, hanem most már jogosítványokat is... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Az általános zajban a felszólaló képviselő úr beszédét nem lehet hallani. Gál Jenő: ...közjogi erejű kitüntetéseket adnak egyeseknek, törvényhatósági jogokkal ruházzák fel őket a főispán és a törvényjavaslatban kontemplált kijelölő bizottság javaslalára, akkor, én azt látom, hogy ez a magyar közéletnek nem olyan fejlesztése, amelyet a puritán közéleti tisztesség szempontjából kívánatosnak lehetne tartani. Magában véve az, hogy Örökös tagságot adományoznak, nem valami nagy nurifikáló erő és a municipális erőnek nem nagy fejlesztését jelenti. Ez ellen a szakasz ellen két olyan megállapításra tudok