Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-276
Äz országgyűlés képviselőházának 2\ a magyar székelyeket, mert a magyar urak nem adtak nekik földet és kizárták őket a megélhetés lehetőségeiből. Ez a nagy osztályszeretet nyilatkozott meg abban, hogy ezer éven át nem jutottak el odáig, (Gulácsy Dezső: De 1918—19-ben érvényesült! Arról beszéljen!) hogy a megmaradt CsonkaMagyarországon a magyarokat írni-olvasni tanítsák meg. (Malasits Géza : Egymillió analfabéta van!) Beszélnek a történelmi osztály államalkotó szerepéről. (Esztergályos János : Önök ezer esztendeig csinálták! Ezer esztendeig nyomták el a magyar jobbágyokat!) Nem szégyenlik az urak, hogy a nyolcmilliónyi tősgyökeres magyar közül egymillió analfabétái Ez volt az a nagy nemzeti politika, az az államalkotó, népszerető politika, amelyet az urak képviseltek és csináltak ezer esztendőn keresztül. És most, amikor egészen más világ van, amikor a régi rendszer megrokkant, ennek a politikának következtében tönkrement, akkor ilyen raffinait módszerrel akarják ezt meg csinálni. De nézzük csak meg közelebbről, mit akarnak ezzel a szakasszal, vájjon azt a polgári becsületrendet akarják-e szolgálni, amelyet Petrovácz képviselőtársunk említett, vagy egyáltalában azok lesznek-e majd itt örökös tagok, akik a politikát korrupcióra, vagyonszerzésre használták fel ? (Zaj a jobb- és a baloldalon. — Fráter Jenő : Rendre!) Mi az a «rendre?» Ebben az van (olvassa :) «A törvényhatósági bizottság közgyűlése a kijelölő bizottság előterjesztésére a közélet terén érdemeket szerzett férfiak közül elsősorban, akik helyben laknak». Ki az, aki a közélet terén érdemeket szerzett? Ki az, nézzenek szét az önök soraiban. Azok szereztek érdemeket, akik bentülnek a különböző részvénytársaságokban, a különböző bankokban, Esztergályos János: Akik elvesztették a háborút?) akik vaeyont szereztek különböző módokon és akik ilyen gazdasági befolyás révén a kormánynak és viszont a kormány nekik szolgálatot tett. Közéleti férfiaknak azokat nevezik, akik a közélet porondján vannak. Nem fogják kinevezni a szegény embereket, hanem azokat, akiknek megvan az összeköttetésük és azok kapnak majd becsületrendet. Ez lesz a polgári becsületrend megjutalmazása. Hogy csak egy példát mondjak, idejött egy cseh kapitalista, textilgyárat csinált, az most virilista lesz, mert már is virilista ; dolgoztat Magyarországon magyar férfiakat, nőket, magyar munkásokat heti 12 pengőért. Ö virilista lesz Magyarországon, érdemeket fog szerezni és mint virilista összeköttetést tart a kormánnyal, a kormánypárti politikusokkal és ő majd megkaphatja a polgári érdemrendet, a becsületrendet, mert meg fogják választani, ha ambicionálja, hogy megválasszák. (Petrovácz Gyula : A többséget nem lehet befolyásolni !) Ezt a többséget, amely így alakul ki, ahol a választottak nem számítanak, ahol a választottak felett áll egy a kormány által kinevezett többség ? Ez paródiája az önkormányzati rendszernek és kifejezője annak a rideg osztályuralomnak, amely fél a néptől és nem akarja egyenrangúan kezelni a többi társadalmi osztályokkal, hanem ki akarja zárni. Indítványozom ennek a szakasznak a teljes törlését. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Bródy Ernő ! Bródy Ernő : T. Ház ! Ez a szakasz, amely az örökös tagok intézményéről szól, tipikusan mutatja ennek a javaslatnak a hibáját. Minden hiba benne van ebben szakaszban, mert valamennyi elvnek ellentmond. Mi az az örökös tag, milyen rendszerbe tudom beilleszteni ? Nem illik a váKÉFVISELÖHÁZI NAPLÓ. XIX. S. ülése 1929 április 12-én, pénteken. 119 lasztási rendszerbe, mert még az érdekképviselet és a szakszerűség is választás alá esik. Ez az örökös tagság semmiféle rendszerbe nem illik és nem magyarázható bele, mert még a felsőházi szervezetben is ismeretlen most már az örökös tagok intézménye. Ott is az örökös főrendiházi tagságra jogosultak közül választás útján küldték be a tagokat- (Gr. Bethlen István miniszterelnök : Kinevezett tagok vannak! Egész életükre kinevezett tagok !) De akik választási elv alá esnek, a választási rend alapján bizonyos idő multán újra választandók, tehát a mandátum lejárta után újból választás alá esnek. (Zaj.) Éppen ezért mondom, hogy ez semmiféle elvnek kapcsolatába bele nem szorítható, ez semmiféle elv alapján meg nem áll. Hiszen látszik magának a javaslatnak a történetéből, hogy a legkülönfélébb változtatásokon ment keresztül. Itt van előttem Rakovszky Iván javaslata, amely még nem örökös, hanem törzstagokról beszél. Akkor még törzstagok voltak az örökös tagok. (Petrovácz Gyula: Törzsfőnökök! — Meskó Zoltán: Azoknak a főnöke volt a törzsfőnök!) Ez közelebbi meghatározást próbált nyújtani, mert azt mondotta, hogy törzstagokat a törvényhatósági bizottság részben az Önkormányzati élet terén különös érdemeket szerzett saját tagjai sorából, részben pedig az önkormányzati élettel szoros kapcsolatban álló azoknak a közművelődési, népjóléti és közgazdasági célú közintézményeknek vezetői közül választja, amely intézményeket a törvényhatósági bizottság szabályrendeletében megjelöl. A saját tagjai sorából választott és a közintézmények vezetői közül kijelölt tagok számarányát a törvényhatósági bizottság ugyancsak szabályrendeletben állapítja meg. Itt tehát még volt egy megállapítás, hogy kiket lehet megválasztani és szabályrendeletileg megállapították az arányszámot. Ez azt mondja: az önkormányzati élet terén különös érdemeket szerzett tagok egy részben, másrészben a kulturális, népjóléti és gazdasági célú intézmény vezetői közül. Rakovszky Iván törvényjavaslata tehát még meghatározásokat tartalmazott. Az eredeti törvényjavaslat már nem így szól.. Az eredeti törvényjavaslat azt mondja, hogy az örökös tagokat a törvényhatóság első tisztviselőjének javaslata alapján a főispán előterjesztésére lehetőleg saját törvényhatósága lakosainak sorából a közélet terén különös érdemeket szerzett egyének közül a törvényhatósági bizottság hívja meg. Tehát kimarad már, hogy az «önkormányzati élet» terén különös érdemeket szerzett egyének. A jelenlegi javaslat pedig még tovább megy a lemaradásban, mert azt mondja, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése a kijelölő bizottság előterjesztésére a közélet terén érdemeket szerzett férfiak közül választhatja az örökös tagokat. Az önkormányzati élet terén különös érdemeket szerzettekre vonatkozó meghatározást tehát ledegredálja. Nem kell, hogy az önkormányzat terén, nem kell különös érdem, csak annyi, hogy érdemeket szerzett. De egyáltalán, hogyan fogják meghatározni azt, hogy ki szerzett érdemeket ? Mit jelent (Zaj a szélsőbaloldalon.) egy törvényjavaslatban ez a ' kifejezés, hogy érdemeket szerzett? És ha nem szerzett érdemeket, de ezen a címen megválasztják, mi fog akkor történni ? Ki annak az elbírálója? (Csák Károly előadó: A törvényhatósági bizottság ! — Erdélyi Aladár : És akkor miért legyen a «különös» is hozzátéve ?) Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársunk be^ szélt a 48-as korszak előtti táblabírák intézményéről. (Farkas István: Görgey István nagy érde18