Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-276
100 Az országgyűlés képviselőházának korszerűen fejlesztenie. (Bródy Ernő: Sikerült közéleti tisztaságot teremtenie!) Ezzel szemben nálunk ez nemcsak nem következett be a magyar diktatúra alatt, hanem egész életünk teljes mértékben leromlott. (Jánossy Gábor: Mert mi kirabolt ország vagyunk!) Elnök: Csendet kérek! Fábián Béla: A miniszterelnök úr tegnapi beszéde végén magát, mint a nép barátját mutatta be és úgy nyilatkozott, hogy minden demokratikus politikánál helyesebb azok politikája, akik ebben az országban a nép szeretetét már az anyatejjel szívták magukba és akik tudják, hogy a népnek mire van szüksége és hogy a nép milyen politikát kivan. T. Képviselőház! Olyan beszéd volt ez, amilyent mi a 48 előtti törvényhozás történetében gyakran olvashattuk azoknak ajkáról, akik Magyarországon ellenezték a jobbágyfelszabadítását és azt mondották, hogy a jobbágynak jobb sorsa van akkor, ha annak sorsát nem a jobbágy maga intézi. Általában azt tapasztaljuk, — és sajnálattal tapasztaljuk — hogy nálunk olyan politikai irányzat van az egész vilá<? fejlődő iránvzatával szemben, amely arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem a nép tudja azt, mire van neki szüksége; nem a nép az, amely a mai demokratikus alkotmányosság útján megállapíthatja, merre vezessen az ország politikájának rúdja, hanem igenis egyes emberek azok, akik eléggé érettek arra, hogy az ország politikáját irányítsák. Emlékeztetem igen t. képviselőtársaimat arra, hogy amikor a múlt század negyvenes éveiben Angliában a titkos választás bevezetéséről volt szó, a konzervatív párt emberei is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ők jobban tudják, mi kell a népnek, mint maga a nép, mert a nép nem elegendő mértékben érett a titkos választójogra, akkor az angol ellenzék vezére azt válaszolta a konzervatívpártnak, hogyha önök nem tartják eléggé érettnek a népet arra, hogy megállapítsa saját politikájának irányát, mikénpen tarthat a nép, egy egész ország népe, érettnek egyetlen embert arra. hogy ő irányítsa az ország politikáját 1 ? T. Képviselőház! Egy diktatúra hatalmas, nagy országokban, egy politikai reakció, — akár baloldali, akár pedig jobboldali reakció — olyan óriási országban, mint Oroszország, vagy Olaszország, ilyen hatalmas nagy nemzeteknél katasztrófát jelenthet a jelenben, de nem jelenthet katasztrófát a jövőre nézve azért, mert Oroszországban az orosz nép vezetői, akik a népnek politikai akaratát le tudják nyűgözni fegyverrel, megbolondulhatnak és esinálíhatnak akármilyen őrült politikát, Oroszország a maga 180 milliós népével és a maga óriási területével, amelynek európai részei az egész Európának kétharmadrészét teszik ki, nem pusztulhat el és nem mehet tönkre. Olaszország is a maga hatalmas, 40 milliós népével, egynyelvűségével és nagyobb területével képviselhet olyan politikát, amely politikának a vége, mint minden reakciós kísérletnek, a forradalom s Olaszországot ez a forradalom ideiglenesen megbéníthatja és ideiglenesen a pusztulás útjára sodorhatja, de Olaszország éppen úgy, mint Oroszország: továbbra is élni fog, ki fogja heverni a hatalmas megrázkódtatásokat. De Magyarország, ez a kicsi Magyarország, amely elvérzett a rettenetes világháborúban, amelyet a világháború utáni forradalmakban rettenetesen megkínoztak, semmiféle kísérleti politikát nem folytathat, ez a kicsi Magyarország nem csinálhat politikát a hatalmas nagy világáramlatokkal szemben, a századnak és a világgondolatnak uralkodó eszméivel szemben. 276. ülése 1929 április 12-én, pénteken. Mármost, t. Képviselőház, mit tapasztalunk? Ebben az országban minden, ami idebenn történik, a demokratikus világeszme, a demokratikus világfelfogás ellen történik. És ha a miniszterelnök úrnak tegnapi beszéde nem jelentette ebben az országban a fasiszta alkotmánynak behozatalát, ezt csak azért nem jelentette, mert mi sokkal jobiban megcsináltuk a Bethlen-féle fasizmust, mint megcsinálták a Mussolini-féle fasizmust, mert Olaszországban a bozeni kerületben még 1929-ben is volt 7% szavazó, aki le mert szavazni a Mussolini-féle kormányzattal szemben, de Magyarországon a vidéki kerületekben a Bethlen-féle alkotmányosság mellett egyetlenegy ember sem akad, akinek a nyilvánosság előtt más volna a véleménye az ország politikai irányításáról, mint amilyen véleménye van magának a miniszterelnök úrnak. Abban a sokszor leócsárolt alkotmányosságban és a parlamentarizmusban a titkosság igenis hatalmas és nagy jelentőséggel bír, nemcsak Angliára nézve és1 nemcsak Franciaországra és nemcsak az Egyesült Államokra nézve, hanem igenis, jelentőséggel kell hogy bírjon Magyarországra nézve is. Azoknak, akik azt kérdezik, hogy a - titkos választójog olyan gyógyító szer, olyan ír, olyan kenőcs-e, amely meg fogja gyógyítani az ország baját, azt válaszolom, hogy meg tudja gyógyítani az ország bajait. Meg tudja gyógyítani azért, mert ha ebben az országban a jelenlegi helyzetben, amikor a választópolgárok a maguk akaratát nem fejezhetik ki" a választásokon, lehet gazdasági politikát folytatni a választópolgárokkal szemben a választópolgárok pénzéből; ha lehet a választópolgárok anyagi érdekeivel ellentétes'gazdasági alakulatokat támogatni, ha itt a választónol^árt állandóan zaklatni lehet, ha itt a választópolgárokkal szemben lehet olyan adópolitikát folytatni... Elnök: Kérem a képviselő urat... Fábián Béla: A titkos választójogról beszélek, valamivel indokolnom kell... Elnök: A képviselő úr nem is tudia, hogy mit akarok mondani. (Derültség.) Kérem, méltóztassék a 4. §-al foglalkozni. Fábián Béla: T. Képviselőház! Kénytelen vagyok megindokolni álláspontomat azzal a politikai felfogással ellentétben, amely a titkos választójoggal és az általános népképviselettel szemben az érdekeltségi politikát fogadja el, és a szakszerűség címén küld be embereket a vármegyei bizottságokba, kimutatva azt, hogy igenis, népellenes politikát csak a nyilt választójogos Magyarországon lehet folytatni, ellenben a titkos választójogos Magyarországon népellenes politikát, a nép érdekeivel szemben való politikát nem lehetne követni, mert egy titkos választóiogos Magyarországban, ahol joera van a népakaratnak, a néphanp-ulatnak a megnyilatkozásra nemcsak Budapesten és a titkos választójogú kerületekben, hanem a vidéken is, ott igenis ezzel a transzferáló, árverező és az országot kiszipolyozó for^almiadórendszeres nolitikával szemben az országnak az akarata megnyilatkoznék akként, hogy az első választás alkalmával kiderülne, hogy Magyarország népének 90%-a a Bethlen-rezsimet • Magyarország jövőjére és jelenére nézve átkos rezsimnek tartja (Derültség a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon.) és hogv Magyarországon az egész néo legalább is 90% erejéig ezt a mai magyar rezsimet szerencsétlennek tartja a jövőre és a jelenre nézve egyaránt. A titkos szavazás útján megnyilatkozó magyar népnek módjában volna ezen rezsimmel szem-
