Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.
Ülésnapok - 1927-258
Az országgyűlés képviselőházának 258. ülése 1929. évi február hó 26-án, kedden, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak: Kocsán Károly, Petrovácz Gyula, Tóth Pál, Dencz Ákos, Váry Albert, Pakots József, Frühwirth Mátyás, Jókay-Ihász Miklós, Mayer János földmívelésügyi miniszter. — A miniszterelnök benyujtja a a legfőbb állami számvevőszéknek az 1921/22. és 1922/23. évről szerkesztett zár' számadások és az ahhoz tartozó jelentéseket, továbbá a legfőbb állami számvevőszéknek az 1927/28. . óvi /állami költségvetéssel szemben az óv második féléve végén mutatkozó eltérésekről szerkesztett jelentésót. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, Mayer János. (Az ülés kezdődik, délelőtt 10 óra 20 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. • A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Esztergályos János jegyző úr, a javaslatok meílett felszólalókat jegyzi Petrovics György jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig: Fitz Arthur jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Bessenyey Zénó képviselő úr levelét, melyben egészségének helyreállítása céljából négy heti szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Napirendünk szerint következik a szőlogazdálkodásról és a hegyközségekről szóló törvényjavaslat (írom. 701) folytatólagos tárgyaíása % Szólásra következik Kocsán Károly képviselő úr, aki beszédének elmondására legutóbbi ülésünkön halasztást kapott. A szó a képviselő urat illeti. Kocsán Károly: T. Képviselőház! A közgazdasági életnek egy fontos ágára terjesztett be törvényjavaslatot a földmívelésügyi kormány. E javaslatról itt már több napon át szakszerű, a kérdést minden oldalról megvilágító, objektív kritika hangzik el. A javaslatnak hosszabb időt igénybevevő tárgyalása más területeken megrökönyödést kelt: hogyan lehet egy javaslat ilyen fontos a nemzet életében, hogy a képviselők ennyi szót és időt pazarolnak rá? Ezen a laikus felfogáson csodálkozom és megdöbbenek, amikor elvégre agrár-ország vagyunk és ennek az országnak léte, jelene és jövője, boldogulása a földtől és annak évenkénti termésétől függ. Itt nem kell a föld mélyébe lemenni, hanem két arasznyi jó megműveléssel aranybányává lehet tenni a magyar! földet _ KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XVIIL Hogy ez a kérdés ilyen hosszú vita tárgya, ez azt jelenti, hogy itt valamennyi erőnek és komoly gondolkodásnak össze kell fognia, hogy megvalósítjuk azt a nagy jelszót, amely nem csak egy termelési ágra, hanem a mezőgazdaság Összes ágaira vonatkozik, hogy tudniillik produktívá kell tenni a termelést s a termékeket úgy kell előállítani, hogy az a termelőnek is és az azt tovább feldolgozó iparnak és kereskedelemnek is hasznos megélhetési lehetőséget adjon. (Forster Elek: A munkásnak is!) Miért szükséges ez, különösen ma, a mi időnkben? Még fülembe csenp- a békének egy politikai jelszava: Vissza a faluba! Annak idején e jelszó körül élénk vita fejlődött ki hosszú éveken keresztül, s ennek szociálpolitikai gerince abban nyilvánult meg, hogy az egyre nagyobb tömegekben a városokba húzódó falusi eletmeket vissza kell vezetni a falvakba, mert a város már akkor sem tudott az odatóduló tömegnek megfelelő munkát és elhelyezést biztosítani. Szükséges volt ez a városban dolgozó munkások szempontiából is, mert a nagy munkanélküli tömeg a dolgozó rétegek helyzetét tette rosszabbá azzal, hogy munkára ajánlkozott a meglevő béreknél olcsóbban, s ez a konkurrencia nem előnyös, hanem hátrányos helyzetet teremtett. Erről a jelszóról megfeledkeztünk, s ezért bátor vagyok ez alkalommal is ismételten hangsúlyozni, hogy az egyre nagyobb mértékben szaporodó munkanélküli tömeg számára nincs más kivezető út, mint ha a mezőgazdasági termelés minden ágát valamilyen módon produktívvá, jövedelmezővé tesszük. Ha ezt sikerül elérnie ennek a kormányzatnak, akkor ez az egészségtelen folyamat, amely most ezekben a rendkívüli időkben áradatszerűen önti el a várost és óriási szociális kérdések , megoldását kívánja, meg fog állni. Hogy ez orvoslást nyerjen, annak egyedüli útja és módja ennek a folyamatnak megfordítása, vagyis mindazokat, akiket csak lehet, le kell kötnünk a földhöz é.s a különböző gazdasági ágak jöve12
