Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.
Ülésnapok - 1927-255
Az országgyűlés hépviselöházánah 255. ülése 1929 február 20-án, szerdán. 21 tását éreztetni az építkezés fellendülésében és olcsóbbá tételében, mert jelentkezni fognak a kartellek, jelentkezni fognak egyéb spekulánsok és ezek fogják ezt az előnyt a maguk részére leszedni. Máris bebizonyítást nyert az, hogy a telkek ára, mióta a miniszter úr ezt a kijelentést tette, lényegesen emelkedett és arról értesültem, hogy a kartellek is újabb áremelésekre készülnek és azok a cégek, érdekeltségek is, amelyeknek darusítása eddig nem volt kartellben, kartellbe tömörülnek, hogy a bekövetkezendő konjunktúrát kedvezően felhasználják. Hivatkozom arra, hogy kormány a lapokban és egyéb helyen tett nyilatkozatok szerint is arra készül, hogy ez évben nagyobb szabású útépítési munkával fellendítse valamiképpen a gazdasági életet és enyhítse a nagy munkanélküliséget. Én csak arra hivatkozom, hogy ezeknél az útépítkezéseknél nagymennyiségű követ kell felhasználni. Nem méltóztatik-e arra gondolni, hogy mennyivel olcsóbban Lehetne mindezeket az állami munkákat elvégezni, ha nem kellene ilyen magas cementárakkal számolni? Mennyivel olcsóbban és mennyivel több munkát lelhetne elvégezni, ha nem ilyen szervezett munkaadói táborral állna szemben a kormány, amely tábor kvázi diktálja az árakat és teljesen annak tetszésétől függ, hogy milyen áron bocsátja a fogyasztók Rendelkezésére az általa előállított árukat. Főkép a cementre hivatkoztam. Azért főképpen a cementre, mert az újabb építkezéseknél a cement igen fontos tényező. A betonfalak és a betonmennyezetek használatba vétele folytán a cement ma rendkívül fontos tényező, hangsúlyozom, majdnem fontosabb tényező, mint a tégla. Már pedig a cement ára kell, hogy kihasson magára az építkezés teljességére. Mi, akik két szempontból bíráljuk és figyeljük a kérdést, először abból a szempontból, hogy az építőanyagok árának magassága ne korlátozza az építkezést, másrészt pedig abból a szempontból, hogy az elkészült lakások olyan emberek részére is elfogadható árúak legyenek, akiknek nincsen milliomos jövedelmük, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy azok az árak, amelyekért ma a cementet árusítják, túlmagasak. A múlt ülésen elmondott beszédemben arra hivatkoztam, hogy békeidőben egy mázsa cement 2-78 pengőbe, ma pedig 8 pengőbe kerül, tehát itt 187%-os drágulás állapítható meg. Ezzel szemben az államtitkár úr adatai szerint a cement 6*85 pengőbe kerül. Én nyomban kértem, hogy méltóztassék velem közölni, hol lehet ennyiért cementet kapni. Azóta érdeklődtem szakkörökben, különböző érdekeltségekhez fordultam, de sehol ezért az árért senki nem tudott engem biztosítani arról, hogy cementet szállítani lehet. Beszereztem azonban pár eredeti számlát annak igazolására, hogy az általam elmondott adatok megfelelnek a valóságnak és az államtitkár úrnak a cementkartelltől kapott adatai nem felelnek meg azoknak az áraknak, amelyek a gyakorlatban érvényben vannak. Itt van egy számla, amely 1928. november 2-án lett kiállítva és amelyen a cement egységára 8 pengővel van feltüntetve. Itt van egy másik számla, november 8-áról kiállítva, amelyen a cement ára ugyancsak 8 pengőben van feltüntetve. Itt van egy átvételi elismervény, amely szerint ugyancsak Mák. cementet szállítottak hasonlókép 8 pengős egységárban. Itt van egy másik számla, amelyen a cement ára ugyancsak 8 pengővel van feltüntetve, a gipszé 7*20 pengővel és két köbméter oltott mész 32 pengővel. Itt van egy másik számla, amelyet december 1-én állítottak ki, s amelyen szintén 8 pengő a cement egységára és egy másik számla december 15-éről, amely ugyancsak 8 pengőt tüntet fel. Tömegével tudnám felmutatni a számlákat, amelyekkel igazolni tudom azt, hogy a cement ára 8 pengő, mégis az államtitkár úr csodálatos módon 6*85 pengőért tud cementet szállítani. Kérem az államtitkár urat, méltóztassék nekem megmondani, melyik az a cég Budapesten, vagy Magyarországon, amely hajlandó ennyiért cementet szállítani. Ha el méltóztatik a nagy nyilvánosság előtt mondani, a felelősség tudatában, hogy 6*85 pengő a cement ára, akkor méltóztassék a fogyasztókat abba a helyzetbe hozni, hogy 6-85 pengőért meg is tudják vásárolni a cementet. Már rámutattam arra, valószínűnek tartom, hogy a cementkartell félrevezette a minisztériumot is, mert lehet, hogy a cementkartell ezért az árért számlázza a nagykereskedőknek a cementet, azonban a nagykereskedők a ma^uk költségeit természetesen ehhez az árhoz még hozzászámítják. Az államtitkár úr azt mondotta, hogy az ő adatai szerint Budapesten helyben a cement 6*85 pengő. Tehát helyben méltóztatott mondani, nehogy tévedés legyen, hogy a vasúti költség okozza azt a differenciát, amely az én adatom és az államtitkár úr adatai között fennáll. Elismerem, hogy itt vannak bizonyos kedvezmények, hogy aki nagymennyiségben veszi az árut, az valamivel olcsóbban kapja, aki közvetlenül talán a gyártól vagy más egyéb közvetlen módon szerez be nagyobb mennyiséget, annak valami kedvezményét adnak, de itt vannak a számlák, amelyekkel igazolni lehet azt, hogy aki nem vagóntételekben vásárol, az 8 pengőt kénytelen a cementért fizetni. Újólag hivatkozom arra, hogy a Vállalkozók Lapjában állandóan leközlik az anyagárakat azok tájékoztatására, akik anyagot vásárolnak és a Vállalkozók Lapjában a cement ára 8 pengővel van feltüntetve. Végeredményben véleményem szerint nem lehet ezt a kérdést itt vitával elintézni, hogy akár az államtitkár úr, akár a miniszter úr újra feláll és^ hivatkozik arra, hogy az ő adata szerint ez és ez a helyzet. Kérdem, van-e ez a kérdés olyan fontos, hogy a Ház ezzel komolyan foglalkozzék? Ügy vélem, hogy igen, mert az egész építkezés alapját képezi az, hogy az anyag mibe kerül. A túloldalról is ismételten méltóztattak hangsúlyozni, milyen fontos az, hogy a kartellekkel szemben fellépjenek, milyen fontos az, hogy a gazdasági élet, a magángazdaság szanáltassék, hát méltóztassék ennek a kérdésnek kivizsgálására egyszer súlyt helyezni és azt mondani, meg akarunk győződni arról, hogy tényleg mi igaz ebből a kérdésből, vizsgáljuk meg egyszer! En majd fogok erre vonatkozólag egy indítványt terjeszteni, — tessék hozzájárulni — hogy az ügyben parlamenti bizottság kiküldessék és az vizsgálja meg, tényleg indokolt-e az, hogy a békéhez viszonyítva 187% -kai emeltessenek a cementárak? Méltóztassék megállapítani, hogy menynyibe került békeidőben egy köbméter kőnek lefejtése, mennyibe annak szállítása, mennyivel drágult a vasúti költség, méltóztassék azt is megvizsgálni, hogy békeidőben mennyi szén kellett egy métermázsa ' cemetnek a kiégetéséhez és mennyi kell ma, akkor majd meg méltóztatik állapítani, hogy ma a tökéletesebb üzemi berendezkedés folytán sokkal kevesebb