Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-259

-Az országgyűlés képviselőházának 259. ülése 1929 február 27-én, szerdán. 121 A bizottság megállapította, hogy a megkeresés hivatalos hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett kihágás és nevezett képviselő személye között kétséges, mert egyrészről az iratok között nincs a kihágás körülményeit magában foglaló s a Képviselőház elnökéhez intézett megkeresés, másrészről az iratok között elfekvő^ jelentésekből nem állapítható meg, hogy a nehezményezett összejövetel feltüntetné a tiltott népgyűlés fogalmát, zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Héjias Iván országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne fügsressze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki nem kíván szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a . Házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Héjjas Iván országgyűlési kén viselő mentelmi joga ebből az ügyből kifolyólag ne függesztessék fel, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Héjjas Iván képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik -. a mentelmi bizottság 695. számú jelentésének tárgyalása Peyer Károly országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Szabó Zoltán előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 4007/1928. f. ü. szám alatt Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 4466/2—1928. számú megkeresése szerint Gálócsy Árpád budapesti lakos feljelentésére lopás bűntette miatt ismeretlen tettes ellen indított bűnvádi eljárás folyamán szükségesnek mutatkozik tanukénti kihallgatása, amit eddig mentelmi jogára hivatkozással megtagadott. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a megkeresés

1 és a képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! A mentelmi bizottság jelentéséhez én nem tudok hozzájárulni, mert habár a jelentésben benne van, hogy politikai zaklatás^ esete nem forog fenn, én ebben az esetben mégis politikai zaklatás esetének fennforgását látom. Ez politikai hátterű ügy és épen ezért szükségesnek tartom, hogy a Képviselőháznak a háttérben levő dolgokat tudomására adjam. Arról van szó t. Képviselőház, hogy évekkel ezelőtt a Népszava ellen folyt egy per. Ebben a perben Peyer Károlyt tanuként kihallgatták. Tanuként kihallgatták Schmidt Sándor bányaigazgatót is, aki azt vallotta, hogy ő a Közérdekű Levelek című folyóiratra egyáltalában soha semmiféle előfizetést nem adott. Peyer Károly ugyanakkor levelekkel, tehát kétségbevonhatatlan 'bizonyítékokkal igazolta, hogy a Közérdekű Levelekre igenis nemcsak Schmidt Sándor bányaigazgató fizet elő vállalata nevében, hanem előfizetnek hivatalok és intézmények is, mint például előfizetett a belügyminisztérium és az esztergomi alispáni hivatal is, sőt a belügyminisztérium egyik levélben arról értesítette a Közérdekű Levelek szerkesztőjét, Gálócsy Árpádot, hogy a;z előfizetett példányszámot felemelni kérj, KÉPVISELŐHÁZI KAPLÖ. XVm, vagyis ezentúl nagyobb számban fog előfizetni a Közérdekű Levelekre. (Györki Imre: Erre van pénze a belügyminisztériumnak!) Éppen itt van a dolognak a politikai háttere, mert ez a Gálócsy Árpád úr, ez az örökösen perlekedő öregúr, az ő önzetlen hazafiságát hangoztatj a, a hazafisággal ébred és a hazafisággal nyugszik le és állandóan azt hangoztatja, hogy ő ezt nagy hazaszeretetből, önzetlenségből teszi; holott éppen a tanúkihallgatás alkalmával derült ki. hogy ő valójában ál-hazafi és hogy azokat az írásokat, amelyeket közzétett a Közérdekű Levelekben, nem önzetlenségből, hanem pénzért szolgáltatja. Ez kenyérkereseti forrása ennek az úrnak. Éppen ezért látom én a politikai zaklatás esetét fennforogni, mert most ez az úr arra kíváncsi és az után érdeklődik, hogy azok a levelek, amelyeknek alapján Peper Károly a bíróság előtt tanúvallomást tett és bemutatta, hogy igenis, hivatalok, intézmények, vállalatok, nagy példányszámban fizettek elő a Közérdekű levelekre, honnan jutottak Peyer Károlyhoz. Ez kétségtelenül a politikai zaklatás jellegét viseli magán. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon) Ezeknek a leveleknek Peyer Kár oly hoz való juttatása közérdekből történt meg és Peyer Károly közérdekből hozta nyilvánosságra a bíróság előtt, hogy ez a Gálócsy Árpád tulajdonképpen csak hangoztatja az ő hazafiságát, valójában nedig keresetforrásként űzi a Közérdekű Levelekben a hazafiságról való cikkírási A Közérdekű Levelek helyett inkáb helyesebb volna ez a cím: Önérdekű Levelek. Egyébként Gálócsy Árpádról köztudomású, hogy kicsoda. Á kommün alatt tagja volt annak a küldöttségnek, amelyet a Bányászati és Kohászati Egyesület menesztett és amely Garbai Sándort, a Tanácsköztársaság elnökét üdvözölte; mondom, ebben a küldöttségben benne volt Gálócsy Árpád is. (Zaj a jobboldalon. — Propper Sándor: Halljuk! Nagyon érdekes!) Ezt megelőzőleg is nagy gyakorlata volt a küldöttségjárásban, amennyiben 1918-ban, a forradalom kitörése után egy másik küldöttségben üdvözölte Károlyi Mihályt, a Népköztársaság elnökét. EmÖgÖtt az ügy mögött tehát nagy politikai háttér húzódik meg. En a politikai zaklatás esetét kétségbevonhatatlanul fennforogni látom, mert a bíróság előtt a tanú köteles az igazságot elmondani és mindazt, amiről tudomása van, Peyer Károly pedig ezt tette, nem egyebet, ezért tehát őt most zaklatni azzal, hop-v honnan szerezte, kitől kapta a leveleket, nem lehet. Éppen azért, mert zaklatni akarják, látom én a politikai zaklatás esetét fennforogni s kérem a képviselőházat, hogy Peyer Károly mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: Szólásra kövétkezi? Fitz Arthur jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Ház! Kabók Lajos képviselőtársam a tényállást nagyjában már elmondotta s én a magam részéről ezt alátámaszthatom és megerősíthetem. Ha van egyáltalában politikai zaklatás, ha ezt a fogalmat ki lehet meríteni, ez a tisztelt öregúr ezt a legalaposabban kimeríti; nemcsak egyes esetekben, nemcsak a konkrét esetben, hanem külön irodát tart fenn, amelynek semmi más célja nincs, mint az, hogy a munkások lapját figyelemmel kísérje, abból közleményeket kipécézzen és az abban érintett személyeket felkeresse és felhívja levélileg, hogy a Népszavában, a munkások lapjában róla ekkor és ekkor valamely közlemény jelent meg, amely ránézve sértőnek látszik, hogy indítsa meg a sajtópert. A Népszava 18