Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.
Ülésnapok - 1927-255
Az országgyűlés képviselőházának 255. ülése 1929. évi február hó 20-án, szerdán, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Vass József népjóléti ós munkaügyi miniszter felszólalása. — A szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak: Horváth Mihály, Láng János, GyÖmörey Sándor, Csontos Imre, Schandl Károly. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Petrovácz Gyula — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — egy templomtér ós városkép tönkretétele tárgyában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter válasza. — Peyer Károly — a népjóléti ós munkaügyi miniszterhez — a Társadalombiztosító Intézet önkormányzatának megalakítása tárgyában. — Peyer Károly — a kereskedelemügyi miniszterhez — az építőanyag kartell ügyében. A kereskedelemügyi miniszter válasza. — Vitéz Görgey József — a népjóléti ós munkaügyi miniszterhez — a hadirokkantak erkölcsi támogatása, ügyében. A népjóléti és munkaügyi miniszter válasza. — Fitz Arthur — a kereskedelemügyi miniszterhez — a pestkörnyéki őstermelőknek a pesti piacokon való méltánytalan elbánásban részesülése tárgyában. — Kéthly Anna — az összkormányhoz — az árvízkatasztrófa elhárítására megteendő intézkedések tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen Istuán, Vass József, Mayer János, gr. Klebelsberg Kanó, Wekerle Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra B0 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Griger Miklós jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Esztergályos János jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Petrovics György jegyző úr. Bemutatom a t, Háznak Fejér vármegye közönségének feliratát a pécsi tudományegyetem fejlesztése kérdésében. A feliratot a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvény! bizottságnak adja ki. Napirend szerint következik a gyógyfürdőkről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa'a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és azt ' tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirendünk szerint következik a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló törvényjavaslat, (írom. 701) tárgyalása. A népjóléti és munkaügyi miniszter úr kivan szólni. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XVIII. ter: T. Ház! A tegnapi vita végén záróbeszédemben egynéhány mondattal kitértem a magyar gazdasági élet állapotára és kijelentéseket tettem különösen a kislakásépítés, valamint a magyar természeti kincsek felkarolása szempontjából a nagybankok szerepéről. Tegnapi néhány megjegyzésemmel kapcsolatban ma a Pester Lloydban egy cikk jelent meg, amelynek címe Ungerechte Kritik an den Banken, igazságtalan kritika a bankokról. A t. Háznak figyelmét kérem egynéhány percre, hogy ebben a tárgyban a magam megjegyzéseimet itt a Ház nyilvánossága előtt, ahol a mondataim elhangzottak, megtehessem. (Halljuk! Halljuk!) A magyar közgazdasági életnek ezen nevezetes tényezőivel szemben — értem a nagybankokat — meg van természetesen a magam elismerő véleménye, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy minő fontos szerepet játszanak a gazdasági életben. Hogy a nagy bankoknak a szerepére vonatkozóan megjegyzéseimet elmondtam, annak oka az, hogy a magam részéről, mint a magyar gazdasági életnek és a magyar nemzeti élet fejlődésének szemlélője, többet szeretnék azoktól kívánni (Elénk helyeslés a jobboldalon és középen.) és jóllehet legteljesebb elismeréssel vagyok eddig kifejtett tevékenységükkel szemben, nem veheti senki rossz néven tőlem, ha azoktól, akikben erőt és tudást sejtek, még többet kívánok a nemzeti élet szempontjából. (Elénk helyeslés.) Abban a cikkben, amelyre előbb bátor voltam utalni, cáfolata tartalmaztatik az én tegnapi megjegyzéseimnek. Erre a cáfolatra szerény nézetem szerint semmi szükség nincsen. Nem is kívánok magának a cikknek tartalmával, amelyet nem kívánok kétségbe vonni az igazságot illetőleg, vitába szállani, ellenben az a hang, amely, az egész cikken végigvonul, 1