Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-251
370 Az országgyűlés képviselőházának kozót. A kisdunai fürdőzés, a nagydunai veszélyekkel s nehézségekkel szemben sokkal könnyebben, sokkal kevesebb áldozattal oldható meg. A soroksári Dunaágban, mely közvetlenül Budapest alatt kezdődik, állandó a víznívó, enyhén áramló víz van, amelv a nagy dun ai víz hőmérsékleténél hároin fokkal melegebb. Mivel itt nincsen meg a víz színének áradás, apadás szerinti nagy változása, a víz állandóan egy nívón van, nincsenek azok az ismeretlen veszélyek, de nincs a rohanó áramlás sem, amelyek annyi áldozatot követelnek, mint a nagy Dunán. A soroksári Dunaágon végig homokf öveny van, mely a bársonyos tengerparti homokra emlékeztet. Azt hiszem, hogyha a megfelelő strandfürdőberendezés és a megfelelő közlekedés rendelkezésre állana, akkor a soroksári Dunaágnak partján be lehetne rendezni a gyermeknyaraltatásra legalkalmasabb fürdőhelyeket, melyek pótolnák a eirkvenicai tengerpartot. Itt mindazt megtalálná a közönség, amit Cirkvenica tud nyújtani: napot, homokot, vizet. Ezenfelül ez a Budapest mellett elterülő vidék élelmezési szemponból és lakásszemontból is nyújtani előnyösen képes mindazt, amire a szerényebb viszonyok között élő tisztviselői és munkáscsaládoknak szüksége van. E közvetlen közelségből a családfő bejárhatna a maga napi elfoglaltságát ellátni, viszont a család kellemes környezetben, olcsó élelmezés mellett, egészséges helyen fürdőzve, igen kitűnően tölthetné a nyarat. Ennek a vidéknek a fővároshoz való bekapcsolását kellene minden eszközzel előmozdítani. Egyetlen nehézsége ennek még ma az, hogy a közlekedés terén nincsenek meg a megfelelő eszközök. A helyiérdekű vasút a közeli viszonylatokban a legutóbb nagy port felvert ármegállapítás után az érdekeltek szerint drága, üzleti politikától vezetett tarifája révén bizonyos mértékben megnehezíti a vidéknek a fővárosba való bekapcsolását. Az én kerületem községeinek ugyan nem lehet panasza a helyiérdekű vasút tarifapolitikája ellen, mert amíg a közvetlen szomszédos községek menetdíjait felemelte, addig az én kerületem távolabb fekvő községeinek a menetdíját arány lagosan leszállította. Kifogásaink azonban nekünk is vannak; egyrészt a szerelvények a leggyatrábbak, nagy hidegekben nem is fűthetők, másrészt a menetrend összeállítása és a forgalom lebonyolítása sok kívánni valót hagy hátra. Különösen a fűtés mizériáira kell ráterelnem az illetékesek figyelmét. Ha a helyiérdekű vasútnak a népjóléti miniszter úr által kezdeményezett megváltása ezt a környéket szorosabban fűzné Budapest székesfővároshoz, ez szociális szempontból igen nagy eredményeket jelentene. Elsősorban a fővárosi lakásínséget lehetne enyhíteni. A lakások szaporításával volna egyenértékű a főváros által megváltott helyiérdekű vasút, amely a főváros politikai érdekeit követve, olcsón szállítaná ki és be a lakosságot, aminek révén a lakásprobléma egy csapással- megoldható lenne. Közvetlen közelben, a város mellett, a Csepel-szigeten különösen annyi településre alkalmas hely áll rendelkezésre, hogy a munkásságnak nagy tömegei és a kistisztviselők igen jelentős része volna ott elhelyezhető. Ezeken a vidékeken azután az élelmezésük is kedvezőbben volna megoldható. A fővárosüak nagy érdeke volna továbbá a helyiérdekű vasutaknak saját kezelésbe való vétele, illetőleg megváltása, mert ezeken a vidékeken mindinkább intenzivebbé, belterjesebbé válik a gazdálkodás. így az élelmiszertermelésre való áttérés alátámasztást nyerne s ezek az élelmiszertömegek olcsón és megfelelő vasúti eszközökkel könnyen juthatnának a főváros piacaira. Itt a főváros piacain kellene megszüntetni a ter251, ülése 1929 február 8-án, pénteken. melőellenes irányzatot és módot kellene adni arra, hogy közvetlen érintkezést találjon a termelő a fogyasztóval. Ez elsőrendű cél, mely mindkét érdekeltségnek egyformán érdekében áll. Mégis az ellenkezője történik. Kifejezésre kell juttatnom azt az állandó panaszt, amely a város környékén mind jobban és jobban felhangzik. A főváros élelmezésének érdekében is nagyjelentőségű volna az, ha a fővárosi piacokon a környékbeli termelőknek az árusítást lehetővé tennék, sőt előmozdítanák. A helyett, hogy az ez irányban felhangzó állandó panaszokat a főváros honorálná,, a legutolsó időkben publikáltak egy újabb korlátozó rendelkezést és pedig azt, hogy a főváros piacain a vidéki kocsikról árusítani nem szabad. Ezek a rendelkezések, ezeknek könyörtelen végrehajtása, a termelők piaci zaklatása az, ami lehetetlenné teszi a közvetlen környéken élelmiszertermeléssel foglalkozó közönség részére a piacok rendszeres látogatását, pedig a piacoknak a termelőket oda kellene vonzani, hogy így a városi tömegek olcsó és jó élelmiszerekkel való ellátását közérdekből biztosítsák. Ismétlem, az ellenkezője történik. Ezt a kérdést a népjóléti miniszter úrnak nagybecsű figyelmébe melegen ajánlom, azt hiszem módjában áll, hogy ezekkel a kérdésekkel a tárcája keretében gondozására bízott teendők kapcsán foglalkozzék. Bizalommal kérem, hogy ezt a kérdést vegye tárgyalás alá és az érdekeltek meghallgatása után igyekezzék olyan megoldást találni, amely egyrészt a termelők részére az értékesítést, másrészt a fogyasztók részére az előnyös beszerzést lehetővé teszi. (Meskó Zoltán : Nagyon érdekes ! Halljuk ! Halljuk /) A környéknek megfelelő közlekedési eszközökkel a fővárosba való bekapcsolása régóta érzett hiányosság. Az előttem szólott Kocsán igen t. képvisetőtársam a nagy dunai hajózás visszafejlődéséről beszélt, ami az én kerületem községeit is közvetlen közelről érinti. Szinte érthetetlen, hogy a hajózási társaságok a maguk óriási szubvenciói ellenére nem találják meg a módot arra, hogy ha már új állomásokat és járatokat nem létesítenek is, legalább a már évtizedek óta, a hajózási forgalomba bekapcsolt állomásokat fenntartsák. Idényről-idényre szállítják le az állomások számát, megszüntetik a helyi járatokat s ezeknek a helyi járatoknak megszüntetésével úgyszólván hasznavehetetlenné teszik a hajózást, mint forgalmi eszközt a közvetlen környékre nézve, mert a távolsági bajójáratok — amint méltóztatnak tudni, — annyira bizonytalanok, mert sokszor a menetrendtől órás eltérésekkel közlekednek, hogy a közvetlen helyi forgalom lebonyolítására egyáltalán nem alkalmasak. Ezeknek a helyi járatoknak visszaállítása, sőt új járatok létesítése kétségtelenül fontos közérdeket képez. Ugyancsak ton tos és úgy a főváros, mint a környék szempontjából jelentős érdeket képez, hogy a soroksári Duna-ágnak nagy költséggel hajózhatóvá tett víziútja most már megfelelő forgalmi eszközökkel is elláttassák. (Helyeslés a jobboldalon.) Sokak által kifogásolt nagy költséget okozott a kincstárnak a soroksári Duna-ág hajózhatóvá tétele, még több, nagyrészt jogos panaszt hallunk az építkezések ellen az érdekelt vidék gazdaközönsége körében és amikor most ott tartunk, hogy immár a hajózó zsilipek meg vannak építve, a víz a hajózásra alkalmassá van téve, ma nincs vállalkozás, nincs vállalkozó, aki megindítsa rajta a hajózási forgalmat. A kikötőépítés és Dunaszabályozás a vidék gazdáinak érdekeibe mélyen belevágott. Földjeit kisajátították, de az árát máig sem kapták meg, a lapos földek vizenyősek lettek s a károk orvoslása körül ezer a nehézség, és most még hajójárat sincs, Nem tu-