Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-241

62 Az országgyűlés képviselőházának 241. ülése Í929 január 18-án, pénieheú. megi-Kiss Pál közbeszól. — Bródy Ernő: Hősi halott! — Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Simon András: Csak halasztott interpellá­ciók vannak bejegyezve. (Nagy zaj bal- és a szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő: Megbukott a vizsgán a képviselő úr!) Bródy képviselő urat rendreutasítom. (Kabók Lajos: Megbukott a vizsgán!) Kabók képviselő urat is rendreuta­sítom. (Zaj.) Fábián képviselő urat kérem, méltóztassék helyére menni, mert úgy látszik addig' nem lesz csend és rend a Házban. (De­rültség.) Simon András: Megállapítom!, hogy hiába akarják zavarni ezt a kérdést, hiába akarnak engem megzavarni. Megállapítom, hogy a t. zavarni akaró képviselő urak vannak zavar­ban és tévedésben, mert hiszen az interpella-' ciós-könyvbe, amint előadtam, vannak inter­pellációk bejegyezve, ezek azonban halasztott interpellációk, tehát maguk az interpellációt bejegyzett képviselő urak minősítették ezeket az interpellációkat nem sürgólseknek, akkor, amikor ezekre halasztást kértek. (Ügy van! Űgy van! a jobboldalon.) Leszögezem azon­ban azt is, hogy a mai ülés elejéig újabb, nem halasztott interpelláció bejegyezve nem volt. (Fábián Béla: Mert senki sem tudta, hogy csak csütörtökön lesz ülés!) Megállapítom te­hát, hogy én mondtam igazat, hogy én jártam el a kellő gondossággal, és fordítva, a t. kép­viselő urak nem teljesítették azt a kötelessé­get, hogy legalább a cáfolás előtt vettek volna maguknak annyi fáradságot, hogy megnézték volna az interpellációs J könyvet. Visszahárí­tom tehát a nem kellő utánjárást, a pontatlan­ságot és lelkiismeretlenséget. De, t. képviselő urak, nem komoly dolog az, hogy a tegnapi nap folyamán előáll itt Györki képviselő úr, feláll, kéri a miniszter­elnök úr beszédének napirendre tűzését. (Meskó Zoltán; Sőt, az étlapot is kérte már! — Györki Imre: Azt nem!) Felszólalnak a kép­Viselő urak, maga a miniszterelnök úr is, meg­indokolja, hogy miért nem tartja szükséges­nek annak tárgyalását napirendre tűzni, ha­tároz a Ház és ma ugyanazt a beszédet ugyan­azokkal az indokokkal ismét elmondja a kép­viselő úr. (Györki Imre: Tévedés!) Hiszen a Képviselőház a tegnapi napon már határozott, tehíát nem tellett el 24 óra és máris újból hatá­rozat alá kívánja bocsátani ugyanazt a kér­dést (Györki Imre közbeszól.) Nem azt mon­dom, t. képviselő úr, hogy ez lehetetlen, mert itt nem lehet res judicata-ról szó. (Fábián Béla: Talán a készülő új Rothermere-interpel­láció miatt nem lesz szerdán ülés?) Talán ab­ból a meggondolásból indult ki előzetes meg­fontolás után, hogy ma ierenis aktuálisnak tartja a Ház a miniszterelnöki beszéd napi­rendre tűzését! Nem hiszem azonban, hogy a t. képviselő úr erről meg volna győződve, ép­pen ezért én teljesen céltalannak és indokolat­lannak találom azokat az ellenindítványokat és teljesen helyesnek,. célszerűnek találom az elnök úr indítványát. (Helyeslés a jobb­oldalon. ) Elnök: A vitát bezárom-, Következik a határozathozatal. Megállapítom, hogy Györki Imre képviselő úr napirendi indítványa házszabályszerű. Ház­szabályszerű először azért, mert egy három napon belül elhangzott kormánynyilatkozat ügyében a bizalmi kérdést kívánja felvetni. (Györki Imre: No, Simon András!) Ezzel szem­ben nem hozható fel az, hogy ebben a kérdés­ben tegnap már határozott a Ház, mert a napi­rendi indítványok naponta ismételhetők, (Györki Imre: Megint megbukott Simon!) Ez egy általános elv. Ebben a vonatkozásban azonban a házszabályok rendelkeznek, hogy három napon belül ilyet elő lehet terjeszteni. A három napon belül vagyunk, ennek követ­keztében határozathozatal alá kell bocsátanom az indítványt. Úgyszintén házszabályszerű Bródy Ernő képviselőtársunk indítványa, (Propper Sándor: Sorozatos a bukás!) amely csupán a határnap tekintetében tér el Györki Imre képviselőtár­sunk indítványától. Ennek következtében akként teszem fel a kérdést, hogy szembeállítom az elnöki napi­rendi javaslattal mind a két ellentétes indít­ványt, és ha az elnöki napirendi indítványt el méltóztatnak utasítani, akkor elsősorban fel­tenném Bródy Ernő képviselő úrnak hozzá idő­ben közelebb álló indítványát és ha azt sem méltóztatnának elfogadni, akkor mondom ki elfogadottnak Györki Imre képviselőtársunk napirendi indítványát. Kérdem tehát: méltóztatnak-e az elnöki napirendi javaslatot elfogadni, szemben Bródy Ernő és Györki Imre képviselő urak napirendi indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az elnöki napirendi javas­latot fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Kabók Lajos: Meglátjuk, kik akarnak pihenni!) Többség! A Ház az elnöki napirendi javaslatot elfogadta, a vele szemben előterjesztett napirendi indítványokat pedig elvetette. (Fábián Béla: A Rothermere-inter­pelláció azonban el fog hangzani!) Györki Imre képviselő úr a házszabályok 143. $-a 1. bekezdésének a) pontja alapján sze­mélyes megtámadtatás címén kért szót. Mi­előtt a szót megadnám, kérdem, hogy ki tá­madta meg a -képviselő urat. (Györki Imre: Simon András képviselő úr-) Simon András képviselő úr nem támadta meg a képviselő urat. (Űgy van! Űgy van! a jobboldalon és a középen. — Élénk ellenmondások a szélsobál­oldalon.) Ne méltóztassék a polémiát egyszer­smind személyes támadásnak tekinteni. Sze­mélyes támadást nem ismertem fel. Méltóz­tassék tehát közelebbről megjelölni, hogy mi­ben áljt a sértés. Györki Imre: S'mon Andráis .képviselőtár­sam kétségbevonta, hogy az én napirendi in­dítványom; komoly volna. Azt mondotta, hogy nem komolv az én napirendi indítványom. (Felkiálltások a szélsőbaloldalon: Sértés, súlyos sértés! — Zaj a jobboldalon és a PÖzéven.) Már pedig egy képviselőre nézve sértés, ha napirendi indítványt tesz és azt egy másik képviselő úr nem tartja komolynak. (Zaj ) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. A képviselő úrnak módjában van ezt sértésnek tekinteni, ha megítélése szerint ezt annak ta 1 'álja. A szót tehát a képviselő úrnak meg­adom. Györki Imre: T. Képviselőház! Simon András t. képviselőtársam napirendi indítvá­nyom ellen két észrevételt tett Az egyikre vo­natkozólag a kioktatást az elnök úrtól már megkapta, amikor az elnök úr kioktatta, hogy napirendi indítványom igenis házszabály­szerű- (Zaj a jobboldalon. — Simon András: Nem azt mondtam, hogy nem házszabály­szerű! Ez^a személyeskedés! Csűrés-csavarás!) Reám tehát csak annak visszautasítása tarto­zik, vájjon az én napirendi indítványom, ame­lyet ma tettem, figyelemmel arra, hogy tegnap egy hasonló tárgyú napirendi indítványt ter­jesztettem elő, komolynak tekinthető-e vagy^

Next

/
Oldalképek
Tartalom