Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-249
Az országgyűlés hépviseíőházánah bocsátom és akkor teljes mértékben meg fog nyugodni abban, hogy a kormányt ezen a téren is, mint másutt is, becsületes politikai szándék vezeti. Kérem válaszom tudomásul véteiét. (Élénk éljenzés és taps jobb felől és a középen.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Esztergályos János : T. Képviselőház ! Miután az igen t. pénzügyminiszter úr szavainak első részében azt sejttette következtetni, hogy azok, akik a zálogtárgyakat a zálogházba beviszik, erre nincsenek mindig rászorulva, ezért a miniszter úr válaszát tisztelettel tudomásul nem veszem. (Derültség.) Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) Kérem azokat akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállyni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja. Kérem annak felolvasását Gubicza Ferenc jegyző (olvassa) : «Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz. Szíveskedjék a miniszter úr nyilatkozni a Magyar Szabadságpárt gyűlésének, programmja ismertetésének és nyilvánosságra hozatalának betiltása tárgyában a székesfővárosi államrendőrség által és a főváros polgármestere által kiadott határozatokról, amelyek a közszabadságot sértik és orvoslást igényelnek. Hegymegi Kiss Pál » Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szólás joga. Hegymegi Kiss Pál : (Halljuk ! Halljuk !) Mélyen t. Ház ! Velem hasonló gondolkozású képviselőtársaimmal történt megegyezés alapján egy olyan alakuló párt helyzetét, illetőleg programmját, terjeszkedésének betiltását és gyűléstartásának betiltását teszem szóvá, amely pártnak a parlamentben képviselete nincs. Annyival is inkább kötelességem ezt szóvá tenni, mert én a rendőrség és a székesfőváros polgármesterének eljárásában a közszabadságnak teljesen indokolatlan súlyos megsértését látom. Ebben a tekintetben a belügyminiszter úrtól nézetem szerint az orvoslás szükséges és ezt az orvoslást óhajtanám is. A rövid tényállás, amelyet a rendelkezésemre álló időn belül elő kell adnom, a következő. Mint méltóztatnak tudni, politikai népgyűlések tartásához rendőrhatósági engedély szükséges. Méltóztatnak azt is nagyon jól tudni, hogy bizonyos politikai tartalmú röpcédulák és plakátok terjesztéséhez pedig törvényhatóság első tisztviselőjének, a jelen esetben Budapest székesfőváros polgármesterének előzetes engedélye szükséges ; legalább a fennálló rendelkezések a jogi helyzetet ilyen tekintetben szabályozzák. Több volt politikus a rendőrhatósághoz kérelmet nyújtott be, amely szerint «magyar szabadságpárt» elnevezéssel január hó 27-én délután három órakor a régi képviselőházban pártgyűlést kívánnak tartani és kérték a rendőrhatóságot, hogy ezt a bejelentést vegye tudomásul. Erre a rendőrhatóság az utolsó napon, tehát 26-án 2 óra 20 perckor Andrej ka s. k. főkapitányhelyettes aláírásával végzést bocsátott ki, amelyben hivatkozással a közrend és a köznyugalom megóvásának érdekére, a gyűlés megtartását megtiltotta. "Ez volt fz egyik határozat, a másik határozatot Budapest székesfőváros polgármestere helyett ha jól látom, Vájna tanácsnok adta ki, mely szerint a kezeim közt lévő Programm tervezetnek terjesztését minden indokolás nélkül egyáltalán nem -engedélyezi. Vizsgálom ezt a kérdést ennek a pártnak programmja szempontjából, látok-e ebben a pártprogramjaiban okot, amely ezt a rendőrhatósági 249. ütése 1929 február 6-án, szerdán. 323 intézkedést involválta volna, vagy Budapest székesfőváros polgármesterének, illetve a helyette eljáró tanácsnoknak intézkedését indokolta volna. Megnéztem alaposan, át is olvastam ezt a pártprogram mot. Megállapítottam, hogy ebben körülbelül a következő tételek foglaltatnak. Rámutat a mai nyomorúságos időkre es a Programm a szanálással nincs megelégedve. Azután megállapítja a revízió szükségességét, a maga részerői helyesli Rotheruiere lord üzenetének megfontolását, a Habsburg-kérdésben az 1921. évi törvény rendelkezéseinek tökéletesen és pontosan megfelelő álláspontot foglal el, Hangsúlyozza, hogy Kossuth Lajos demokráciájának útját követiKöveteli a revíziót abból a szempontból is, mert ez a revízió a nagyhatalmak hozzájárulásával és közbenjöttével jöhet létre, tehát ebben a tekintetben meg kell immár kezdenie a magyar társadalomnak a reviziós munkát. Körülbelül hasonlatos ez a székesfőváros törvényhatóságának legutóbbi állásfoglalásához. Egyetlenegy súlyos pon. tot látok benne: követeli az élősdiségnek gazdasági és politikai téren egyaránt való kiküszöbölésétEbben a programmban ez volt s ezt a programmât készségesen le is teszem a Ház asztalára. Ebben a programmban semmi olyan nincs, ami a fennálló törvényekkel, vagy törvényes rendelkezésekkel egyáltalán ellenkeznék, még az sincs benne, hogy aktív tisztviselő ne politizáljon. Ez még hiányzik belőle, mert nem tudom megérteni, hogy ugyanez az Andrej ka főkapitány helyettes úr, aki seregvezető és szereplő politikus a főváros törvényhatósági életében s akinek ezt a belügyminiszter úr bizonyára megengedi, mert az alapszabályok nem tiltják, és aki ezeknek a politikusoknak, akiknek egyike a volt szegedi miniszterelnök belügyi államtitkára volt, a másika pedig, Dömötör Mihály, belügyminiszter volt, ezek előszobájában bizonyára nagyon sokat antisambrírozott, állapítsa meg, hogy a gyűlés megtartását a közrend és köznyugalom megóvása érdekében nem engedi meg. (Malasits Géza : Valószínűleg parancsra cselekedett!) Nem tudom ezt felfogni, mert ezt a programmot én minden pontjában aláírom és állítom a túloldalon ülő igen t. barátaim jórészéről is, hogy ezt a programmot minden pontjában aláírják, sőt ha előveszem az egységespárt távolabbi programmját, a Gömbös Gyula igen t. képviselőtársam által 1922-ben szerkesztett programmban mindezeketa pontokat megtalálhatjuk; legfeljebb Rothermere lordról nincs szó, bár a revízió szükségességét kívánja. Nem látok benne semmi olyant s ennélfogva nem értem meg a székesfőváros polgármesterének eljárását sem, hogy miért tilos ennek a programúinak terjesztése. Mert, hogy nincs talán képviselő ezek hözött a volt politikusok között? Elvégre mi nem vagyunk politikailag patentírozott férfiak, akik egvedül szólhatunk hozzá Magyarországon politikai kérdésekhez. Lehet, hogy a t. túloldalnak, lehet, hogy az ellenzéknek magatartásával nincsenek egyesek megelégedve ; régi politikusok, akik kimaradtak a parlamentből, programmlefektetés mellett politikai csoportot alkotnak ; nem tudom felfogni, minő szabály tiltja ezt s ezért én a belügyminiszter- úrtól, mielőtt a további konzekvenciákat levonnám, ezekre a kérdésekre felvilágosítást kérek. Elnök : A belügyminiszter úr óhajt válaszolni ! Scitovszky Béla belügyminiszter : T. Ház ! A tényállás, amelyet az igen t. interpelláló képviselő úr előadott, a tényeknek megfelel. Tény az, hogy a Magyar Szabadságpárt a jelzett napon Budapesten a régi képviselőház termében pártülést kívánt tartani. Az is igaz, hogy a párt a
