Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-249

318 Az országgyűlés képviselőházának hogy kerékpárokat nálunk eddig egyáltalában nem gyártottak, amint a képviselő úr felemlítette ; a Weisz-gyár kezdte meg a gyártást, tudomásom szerint márciusra ki is fog vele jönni. Motorkerékpárok gyártásával nálunk még egyáltalában nem foglalkoznak, csak szereléssel- Egyről azonban megnyugtathatom a képviselő urat, hogy amikor ezek a magyar gyártmányok kijönnek és megftlelőek lesznek árban és minőségben, ugyanabban az erős védelemben fognak részesülni, mint általában részesülnek a meglévő hazai áruk. (Helyeslés.) A képviselő úr következő kérdése ez volt: hajlandó-e a kereskedelemügyi miniszter az ipari koncentráció egyoldalú keresztülvitele ellen olyan intézkedéseket tenni, hogy a koncentráció végrehajtása újabb munkanélküliséget ne idézzen elő. ítt én egészen meglepetéssel hallottam a képviselő úrnak azt a kijelentését, hogy a Ganz, a Schlick és a Kistarcsai gyárakban a koncentrációból kifolyólag lényeges munkáselbocsátás volt. Ebben az ügyben annakidején, amikor ez a kérdés először szóbaker ült, a kereskedelemügyi minisztérium tájékozódott, és akkor azt a választ kaptuk hogy eltekintve lényegtelen munkáselbocsátástól, a munkások körében létszámcsökkentés nem volt, elbocsátás legfeljebb a miatt történt, hogy elbocsátottak ojyanokat, akiknek valamilyen új helyre való állítása nem konveniált. De a t- képviselő úr nagyobbszámú munkáselbocsátásról és egyenesen arról beszélt, hogy 45 éven felül minden munkást elbocsátottak és csak fiatalabbakat alkalmaznak. Erre vonatkozólag kijelenthetem, hogy ebből a szempontból ezt a kérdést újból vizsgálat tárgyává fogjuk tenni, bár én alig tudom elképzelni, hogy ezek a gyárak félrevezették volna a kereskedelemügyi minisztériumot. Ha ez mégis megtörtént volna, kérni fogom a képviselő úrtól az adatokat, hogy a szükséges intézkedéseket megtehessük. (Eabók Lajos: Átvették a munkások egy részét és néhány hét múlva elbocsátották őket!) Magában véve a kérdés arra vonatkozik, hogy a koncentrációt egyáltalában heiyesli-e a kereskedelemügyi miniszter. Erre vonatkozólag voltam bátor korábbi válaszomban jelezni, hogy elvileg egyáltalában nem kifogásolható a koncentráció, amennyiben a cél az, hogy olcsóbban és versenyképesen termeljük az árut. A negyedik kérdés volt a Budapest-hegyeshalmi vasútvonal elektrifikálási munkálatainak kérdése. Ez főképpen arra vonatkozott, igaz-e az a hír, hogy kereskedelmi minisztérium több részletben kívánja a villamosítási építkezéseket folyamatba tenni. Errevonatkozólag válaszom az, hogy tényleg arról van szó, miután az a rendszer, amelynek bevezetését kívánjuk, teljesen kipróbálva nincs. Az eddigi tapasztalatok, az alagi próbavonalon végzett tapasztalatuk teljesen kielégítőek ugyan ós a legteljesebb reméuyre jogosítanak, mégis óriási nagy költséggel nem 55, hanem 44 mozdonynak egyszerre való megrendelésével talán nem voina helyes egy minden tekintetben ki nem próbált rendszerbe belemenni. Az első mozdonyok szerkezetei valószínűleg az első próbaüzem keretében még változtatást fognak kívánni, úgyhogy egyelőre csak négy mozdony beszerzéséről van szó. Két teher- és két személyszállító mozdony beszerzésére nézve a megrendelés már men- is történt. Ezek 14 hónap múlva készen lesznek, s arra az időre készen lesz a Budapest-keletipályaudvar—komáromi vonal villamosítása is. Rendelkezésre áll majd ez a pálya arra, hogy a beállítható négy mozdonnyal kellő alapos tapasztalatokat szerezzünk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a folytatólagos építkezéseket, amikor tapasztalatokat szereztünk, nagyobb erővel ne folytassuk. A képviselő úr utolsó interpellációja az volt, 249. ülése 1929 február 6-án, szerdán, hajlandó-e a kereskedelemügyi miniszter úr abban az irányban rendeletileg intézkedni, hogy az intézmények és a hatóságok csak magyar gyártmányú autókat, autótaxikat és autóbuszokat vásároljanak. Erre vonatkozólag a felelet tulajdonképpen már előbbi válaszomban benne volt abban az irányban, hogy a hatóságok, intézmények, amennyiben államiak, törvényhatóságiak, községiek, vagy közforgalmi vállalatok, a törvény alapján már is kötelezve vannak, vagy pedig az államilag segélyezett vállalatok kötelezve vannak, hogy a hazai ipar révén szerezzék be autóikat, éppúgy, mint egyéb szükségleteiket. (Eabók Lajos: Túlteszik magukat azon !) Itt is csak arról lehet szó, hogy bizonyos esetekben, bizonyos célra hazai gyártmányú autók vagy autóbuszok még nem állnak rendelkezésre és ebben az esetben történik meg, hogy kivételesen engedély adatik a külföldi behozatalra. Azokra a nagy számadatokra vonatkozólag, amelyeket a képviselő úr felhozott, amelyekről jelezte, hogy külföldi beszerzést jelentenek, a helyzet az, hogy az autóknak túlnyomó része magánkézben van, magánegyéneket pedig arra kötelezni, hogy hazai autókat vegyenek, egyáltalában nem lehet. (Esztergályos János: De a miniszter urakat lehetne kötelezni !) Ha a hazai ipar berendezkedik jó és megfelelő autók gyártására, mint ahogy teherautó-alvázakat már téliesen jó minőségben gyárt, akkor meg vagyok róla győződve, hogy magánegyének is venni fogják majd autóikat és akkor nem lesznek arra utalva, hogy külföldi autót vesryenek. Kérem ezeket a válaszokat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : Az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával kíván élni. Kabók Lajos : T. Képviselőház ! Minthogy a kereskedelemügyi államtitkár úr egyik elmondott interpellációmra sem adott olyan választ, amely engem, vagy az érdekelteket megnyugtatni tudna, egyik választ sem vehetem tudomásul. Elnök: Következik a határozathozatal. A kereskedelemügyi államtitkár úrnak a kereskedelemügyi miniszter úr nevében adott válaszát mind az öt interpellációra vonatkozóan különkülön bocsátom határozathozatal alá. Kérdem tehát előszóra t Házat, méltóztatnak-e a kereskedelemügyi miniszter úr nevében a Máv. reorganizációs munkálatai tárgyában adott államtitkári választ tudomásul venni, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azi kat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. ; Kérdem, méltóztatnak-e tudomásul venni a belföldön előállítható iparcikkek hatékonyabb védelme tárgyában adott válas/t, igen, vagy nem ? {Igen !) A Ház a választ tndomásul vette. Kérdem, méltóztatnak-e tudomásul venni az ipari koncentráció egyoldalú keresztülvitele tárgyában adott választ, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. . I Kérdem továbbá, méltóztatnak-e tudomásul venni a Budapest-hegyeshalmi vasúti vonal elektrifikálása tárgyában adott választ, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. Kérdem végül, méltóztatnak-e tudomásul venni az autó és autóbuszgyártás védelme tárgyában adott választ, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Meg