Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-249
Az országgyűlés képviselőházának 249. ülése 1929 február 6-án, szerdán. 301 az építkezési anyagokért kértnek és mennyire ötletszerűen, illetőleg diktatórikus módon álla* pítják meg a párnázott zöld ajtók mögött ezeket az árakat egyes vezérigazgatók, másnap azután ezek az árak megjelennek a szaklapokban, vagy megjelennek körlevelekben és sem á kormánynak nincs ebbe beleszólása, sem más tényezőnek, s akinek nem tetszik, az nem kaphat árut. Sőt ma már vannak egyes kaitellek, amelyek egyenesen kiutalják az illető felet, hogy ennél és ennél a cégnél kell vásárolnia és ha nem ott vásárol, nem kap árut. Tehát meghatározzák nemcsak az árunak az árát, hanem azt is, hogy mely cégtől kénytelen az illető azt vásárolni. Ez egy időben a szénbányáknál volt meg, — úgy tudom, hogy újabban más téren is kezd kialakulni —, hogy például hiába akart valamelyik dunántúli vállalat salgótarjáni szenet vásárolni, neki a szenet a tatai, vagy az ajkai bányából kellett vásárolnia, szóval ki volt utalva, még dupla áron sem tudott máshol szenet kapni; nem is szólva a budapesti szikvízikartellről, amelynek tagjai maguk között szétosztották a kofrosmárosokat és azt mondották: ennek te szállítasz, annak pedig én fogok szállítani. És ha valaki szikvizet akart használni vagy fogyasztani, attól kellett vásárolnia, akácr tetszett neki az illető, akár nem. Ha ma valaki elszánja magát, hogy egy új lakásba költözzék, annak a következő árakkal kell számolnia. Egy egészen egyszerű, szerény és a város külső részén levő új épületben szobánként körülbelül 800 pengő a lakbér. Amelyik lakás már gőzfűtéssel van felszerelve és egy kicsit jobb kivitelben készült, esetleg a város belső részén van, ainnak a lakásnak az ára szobánként 1000 pengő, sőt ma a város kellő közepén, vagy egy forgalmasabb helyen épült, úgynevezett luxussal berendezett lakásnál — amely alatt értenek hallt, gőzfűtést, megfelelő kivitelű fürdőszobát, stb., nem szé: gyenlik magukat és 1200 pengőt is kérnek szobánként, úgy, hogy egy 3 szobás lakás ára e szerint körülbelül 3500 és 4000 pengő között váltakozik. • Ehhez nem kell külön magyarázatot hozzáfűzni — hiszen az idő is sokkal rövidebb ahhoz — hogy ki az és milyen jövedelemmel kell bírnia az illetőnek, aki ilyen lakásba be akar költözni. Az emberek ezrei élnek nem megfelelő lakásokban. Nem is vágyakozunk mi arra, hogy nagy luxus-lakások épüljenek, hanem épüljenek rendes szobakonyhás lakások, amilyeneket a főváros épített megfelelő mellékhelyiségekkel és előszobával, melyeket azonban az építtetők olyan áron bocsássanak a lakók rendelkezésére, hogy meg is lehessen fizetni. De nem lehet, mert az építkezéshez szükséges anyag oly drága, hogy ez lehetetlenné teszi nemcsak a lakásoknak olcsóbb áron való bérbeadását, de magát az építkezést is igen károsan befolyásolja. Természetesen ehhez hozzájárul az is, amiről már itt szó volt a múlt szerdai interpellációsnapon : a bankoknak indokolatlanul magas kölcsönei, ezenkívül "az a megszorítás, hogy csak 40% erejéig adnak kölcsönt. De miután végeredményben minden út nem Rómába, hanem a t bankokhoz vezet, ezeknek a kartelleknek útjai is odavezetnek, (Ügy van! a szélsőbaloldalion.) a jelzálogkölcsön útjai is odavezetnek s a többi is mind ott koncentrálódik, úgyhogy akár a kartellt kaparom meg, akár a jelzálogkölcsönt kaparom meg, mindig valami bankot kaparok meg, s azt találom, hogy ott koncentrálódik az az indokolatlan jövedelem, amely végeredményben KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XVH. a lakosságnak ilyen nagyfokú drágaságot okoz. A tégla főépítkezési cikk. A tégla ára, — amennyire meg tudtam állapítani — sajnos, semmiféle hivatalos statisztika e tekintetben nem állott rendelkezésemre, még az érdekelt testületek réeszéről sem — békeidőben 52 pengő volt. Azt hiszem, nem lesz nagy eltérés, ha egy-két pengő differencia van is az árakban. Ma a tégla eladási ára átlagban 81 pengő, úgyhogy az emelkedés 58-6%, ha tehát nagyon szerény számot akarok is mondani, akkor is azt kell mondanom, hogy a tégla ára a békeidőhöz számítva 50%-kai drágább. De a cement ára is emelkedett. Aki az építkezéseket figyeli, tudja, hogy mindinkább kevesebb téglát használnak az építkezésekhez, hanem annál több cementet használnak. A betonfalak, a betonmennyezet és egyebek nagymennyiségű cement felhasználását teszik szükségessé, s ez igen fontos tényező az építkezésnél. Békeidőben a portlandcement métermázsája 2-78 pengőbe került. Ma ez a cement 8 pengőbe kerül, az emelkedés tehát 187-7%. Ha összehasonlítjuk az árakat, — hiszen ezek az adatok állottak rendelkezésemre 1927-re vonatkozólag — akkor azt látjuk, hogy a terméskőnél van 25%-os, az I. osztályú építőfánál van 1927-hez viszonyítva 40%-os, a hajópadlónál 22%-os, az agyagcserépnél 13%-os és a fuvarnál 37%-os drágulás. Ha ezzel szemben megnézem a munkabéreket, akkor azt kell látnom, hogy míg békeidőben egy falazókőműves kapott 103 pengőfillért, addig ma a bére átlagban 76 fillér. Ez az ipartestület hivatalos bére, amelyet ők megállapítanak, vagyis a békéhez viszonyítva a munkás 51%-kai kevesebb munkabért kap. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a rendelkezésére álló idő letelt. Peyer Károly : Tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék beszédidőmet tíz perccel meghosszabbítani. Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni 1 ? (Igen!) Ha igen, ekként mondom ki a határozatot. Peyer Károly: Annak a munkásnak a békebelihez viszonyítva tehát 51%-kai kevesebb a bére. A cementmunkás békeidőben 103 fillért kapott, ma kap 48 fillért, tehát 55 fillérrel kevesebbet; a szobafestő átlagos békebeli bére 88 fillér volt, ma 64 fillér, tehát 26%-kai kevesebb; az asztalos 68 fillér békebeli bérével szemben ma 56 fillért kap, tehát 21%-kai kevesebbet; az épületlakatos békében keresett 1 pengő 27 fillért, ma keres 59 fillért, tehát 53%-kal kevesebbet; a bádogos szakmunkás békében keresett 1 pengőt, ma keres átlagban 66 fillért, tehát 49%-kai kevesebbet. Ha nyers átlagot veszek, azt kell mondanom, hogy körülbelül 45—50, sőt 55%-kai, tehát átlagban körülbelül 50%-kai kevesebb munkabért kapnak az építkezésnél foglalkoztatott munkások ma, mint amennyit kaptak békeidőben. Az építési anyagok ára e mellett 50%-kai, sőt a cementé 187%-kai emelkedett! Kutatnunk kell, mi okozza azt a drágaságot, amely az építőanyagoknál előáll? A fánál még arra lehet hivatkozni, hogy sajnos, azt be kell hozni külföldről és a külföldi vállalatok állapítják meg annak árát. Rendben van, bár ott sem indokolt ilyenfokú árdrágítás, mert hiszen jól tudjuk, milyen eszközökkel jön létre az ilyen ár. De hát a cementnél mi az oka a drágaságnak, mi az oka annak, hpgya cementet ma métermázsánként 8 pengőért árusítják? Erre mondjon nekem valaki elfogadható magyarázatot! Talán az a hegy, amely Bánhidán van és amelynek felét már lehordták, sztrájkba 43
