Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-249
Az országgyűlés képviselőházának ha az intézőbizottság mellé állami alkalmazottakból egy szervezetet állítanánk fel, amelynek tagja volna egy vízépítési mérnök, egy építészeti megbízott, egy ügyes közigazgatási ember, egy orvos, aki a közegészségügyi felügyeletet gyakorolhatná és egy-két beosztott kezelőtisztviselő. Ez nem kerülne az államnak semmiféle költségébe. Van elégséges hivatalunk ahonnan ezt az egy-két embert ki lehetne rendelni, hogy legalább volna egy központi szerv, amely ezeket az ügyeket tudná intézni. Az intézőbizottság elnökét felhatalmaznám bizonyos közigazgatási kérdésekben elsőfokú intézkedési jogkörrel, hogy a szokott bürokratizmus levegőjétől olyan kérdések megoldása halasztást ne szenvedjen, amelyek megoldása pedig igen sürgős volna. Sok mulasztás történt az építkezés terén, éppen azért, mert ez a hivatal nem volt megszervezve a múltban. A villateleptulajdonosok a ( hatóságnak, az illetékes szervnek megkérdezése nélkül olyan alacsony nívón építkeztek, hogy a Balaton emelkedésével villájuk a víz alá került, használhatatlanná és lakhatatlanná vált. Ez nem történt volna meg, ha közigazgatási intézkedések történtek volna, amelyek megakadályozták volna azt a sok súlyos szerencsétlenséget, amely a Balaton mentén előfordult. Sok szülő siratja gyermekét, akik a Balatonban lelték halálukat annak következtében, hogy megengedték mindenféle hajónak vitorlával való felszerelését és nem tartották be az előírást a vitorlás hajó fenékmegterhelése tekintetében. Engedje meg a miniszter úr, hogy rámutassak egy botrányos épületre, amely éppen a Társadalombiztosító Intézet tulajdona s amely a Héviz fürdővel összeépített Szentandrás községben van, a villák és szállodák között. Megbotránkoztató kinézésű vasház, amelnyek padlója nem emelkedik a talaj fölé, úgyhogy esős időben a talajvíz beszivárog a szobákba. Itt vannak a rokkant, csúzos és köszvényes munkások elhelyezve. Ezt az állapotot legyen szíves a miniszter úr minél hamarébb megszüntetni. Miután ez az intézmény államosítva lett, azt hiszem, a miniszter úrnak áll bizonyos tőke rendelkezésre arra a célra, hogy a magyar munkásság ezen a gyógyfürdőn megfelelő egészséges, higiénikus otthonhoz jusson. Ezen alkalommal méltóztassék megengedni, hogy már a bizottsági tárgyalás során felvetett azon kérésemet újólag előadhassam a miniszter úrnak, amely szerint a Balatonmenti természeti szépségek megmentése érdekében méltóztassék olyan intézkedéseket tenni, hogy tovább ne folyhassék az a vandalizmus, az^ a pusztítás, amely a Badacsonnyal évtizedek óta folyik. (Helyeslés.) A bizottsági tárgyalás során azt kérdeztem Wolff Károly igen t. képviselő úrtól, mit szólna a főváros törvényhatósági közgyűlése, ha itt a Gellérthegyet kezdenék pusztítani 1 ? A felelet az volt, hogy minden erővel meg kellene akadályozni. Olyan pusztítása folyik a legszebb balatoni természeti szépségnek, hogy ennek védelmében mindenkinek fel kell szólalni. Ügy tudom, hogy maguk a miniszter urak is megbotránkoztak ezen az állásponton, de amikor ebben az ügyben kérdést intéztek a miniszter urakhoz, azt mondották, hogy olyan súlyos magánjogi érdekek fűződnek ehhez a kérdéshez, hogy azt nem lehet egyszerűen rendelettel elintézni, hanem a kőtermelést csak akkor lehet megszüntetni, ha letellik a szerződés,. Zala megye közbejárására már történt 249. ülése 1929 február 6-án, szerdán. 283 annyi intézkedés, hogy bizonyos határvonalat szabtak meg felfele és oldalt is, ameddig elmehetnek a kőkitermeléssel, de végeredményben máris rendkívüli módon meg van csonkítva ez a gyönyörű bazaltkúp. A miniszter úr volt szíves rámutatni a bizottsági tárgyalás során, hogv ezen törvénynek azon szakasza alapján, amely intézkedik a védőövekről és a gyógyhelyek körüli védőövekről, amelyekben ipari üzemek — a már meglévők is — csak engedéllyel folytathatók, tehát, a meglévőknek is új engedélyt kell kérniök, talán mód és alkalom lesz ezen a jogcímen megszüntetni ezt az állapotot. De én kételkedem abban, hogy ez lehetséges lesz, mert tudvalévő dolog, hogy Magyarországon a kartell oly nagy hatalom, amely sokszor talán még a kormánynál is eresebbnek mutatkozik. Ezért én azt az indítványt vagyok bátor határozati javaslat formájában beterjeszteni, hogy utasítsa a Képviselőház a kormányt, hogy még ebben az évben terjesszen elő törvényjavaslatot a Balatonvidék szépségeinek megmentése érdekében. (Élénk helyeslés.) A Balaton óriási közgazdasági fontosságára való tekintettel talán hosszabban foglalkoztam ezzel a dologgal, mintsem a t. Ház ezt óhajtotta volna s így a törvényjavaslatnak egyes szakaszaira csak röviden akarok kitérni. A törvényjavaslat indokolásának egyik pontia azt mondja, hogy ennek a törvényjayas^tnak célja, hop-v új gyógyforrásokat, új gyógyfürdőhelyeket tárjunk fel, hogy a nemzeti kincseket napvilágra hozva, szaporítsuk ezzel Magyarország közgazdasági értékeit. Ez helyes megállapítás volna, ha a már meglévő és már régóta kultivált fürdőink olyan állapotban volnának, hogy azzal megelégedhetnénk. Ez az indokolás tudniillik azt is mondja, hogy ezek már a inuHban olyan befektetéseket végeztek, amelyekkel megélhettek és ezeket támogatni, gyámolítani nem kell. Nekem az a meggyőződésem, — mint gazdának — hogy nem kell nekünk szaporítanunk fürdőinket, gyógyforrásainkat. Ezzel szemben azt mondom, mint gazda: «Markolj csak keveset s azt jól megszorítsd, ne a földet, hanem a munkát szaporítsd.» Nekünk arra kell törekednünk, hogy meglévő fürdőinket tegyük higiénikusakká, kényelmesekké és azokat fejlesszük olyan irányban, hogy necsak a hazai publikum találja meg ott gyógyulását és üdülését, hanem tegyük lehetővé, hogy ezek a helyek a külföldiek számára is hozzáférhetők legyenek. Ha mármost körülnézünk, hogyan állunk ezzel a fejlesztéssel, látjuk, hogy a magántőke ebbe a fejlesztésbe nem igen tud belenyúlni, mert ma olyan drága a kamat, olyan drága az ilyen befektetés, hogy nem lehet azt kívánni, hogy olcsón nyújtsa az építtető a szállodai szobát, rövid 6—8 heti idény alatt a publikumnak. Ilyenformán vagy azt mondják rá, ho~y uzsorás, ha drágán adja szobáját ha pedig olcsón adja, maga megy tönkre. Itt kell belenyúlni az államnak hogv közületeknek, esetleg szövetkezeti alapon összeálló társas goknak vagy ped g községeknek admn oïcs^ k lcsönt, vagy államsegélyt. Hogv ezek n egvalósíthassák azt, ami feltétlenül szükséges a Ba'atim fejlesztéséhez, hogy minden nagvobb fürdőben legalább egy téliesen higiénikus szál* loda álljon a nagyközönség rendelkezésére. Az a kérésem is volna itt aiz ig p n t. népjóléti miniszter úrhoz, hogy szíveskedjék azzal a gpndolattal is foglalkozni, hogy a Balaton kö
