Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-248

272 ,Az országgyűlés képviselőházának részleteinek kidolgozásával és az élethez való alkalmazásával, mintha egy rendszeres nagy kódexet veszünk előkészítés, feldolgozás tárgyául és azután azt a maga egészében vitatjuk meg. A népjóléti miniszter úrnak arra, hogy ezt a második rendszert kövesse, egy különleges indoka van, mégpedig a pénzügyi indok Ugyanis a törvények a maga egészében való megreformálása mai szűkös viszonyaink között szinte elbírhatatlan terhet hárítana a közre. Ezért határozta el a

; népjóléti miniszter úr, hogy a reformokat részletekben^ fogja előterjeszteni és a reformok elseje gyanánt éppen azért választotta a fürdőügyet és az ásványvíz-ügyet, mert ha ez a törvényjavaslat von is maga után némi mérsékelt újabb megterheltetést, ez a megterheltetés sem a közönségre, sem az államra, sem egyéb közületekre nem olyan mértékű, hogy azt még a mai nagyon szűkös viszonyaink között is el nem bírhatnók. Egyébbként pedig a népjóléti miniszter úr a bizottság előtt kifejtette azt, hogy már kész javaslatokkal rendelkezik a közegészségügyi szervezetről, a tüdő vész eUeni védelemről, az anyacsecsemő- és gyermekvédelemről, a szülészeti rendtartásról, a népfürdőkről és egyéb közérdekű, főleg a nagy masszákat érdeklő kérdésekről és ezekről a miniszter úr egymás után fogja előterjeszteni javaslatait. Ez a bizottság nagy megelégedéssel honorálta és itt a Ház nyilt ülésén is van szerencsém felkérni a népjóléti miniszter urat, hogy ezeket az égetően szükséges roformokat a kellő sorrendben törvényhozási tárgyalás céljából előterjeszteni méltóztassék. A bizottság ezenkívül taglalta azt is, vájjon nem volna-e célszerű e javaslat keretébe foglalni az újabban annyira fontossá lett turista ügyet és cserkészeti ügyet. Mindkettő elsőrendű fontosságú elsősorban a közegészségügy szempontjából, de sok tekintetben a kultúra és a nevelés szempontjából is. A bizottság egyelőre megelégedett a népjóléti miniszter úrnak azzal a felvilágosításával, hogy a kormány igenis tervbe vette, hogy úgy a turisztikára, miat a cserkészetre vonatkozólag külön szerves törvényjavaslatokat terjeszt a törvényhozás elé. Nyílt kérdés most már az, méltóztatnak-e megelégedni ezzel a kilátásbahelyezéssel, vagy nem volna-e célszerű, hogy a Ház plénuma bizonyos utasításokat adna a kormányzatnak. A bizottságban igen alapos kifogások hangzottak el a javaslatnak az úgynevezett kerettörvény jellege tekintetében. Kifogásolták ugyanis, hogy ez a törvényjavaslat kelleténél több felhatalmazást ad a kormánynak, elsősorban a népjóléti miniszter úrnak és némely olyan kérdést is minisztériumi szabályozásra bíz, amelyet talán a törvényben lehetne szabályozni. Ezzel szemben a népióléti miniszter úr utalt arra, hogy azok a felhatalmazások, amelyek a törvényjavaslatban adva vannak, nagyrészt abban a rendes keretben mozognak, amely a törvény végrehajtási rendeleteknek tartalmát szokta megszabni, A népjóléti miniszter úr azonkívül hajlandóságot mutatott arra, hogy egyes helyeken, ahol tényleg mégis úgy látszik, hogy talán több felhatalmazást kap a kormányhatóság, mint amennyi az ügy érdekében kívánatos volna, a törvényjavaslatba megfelelő pótló szakaszok vétessenek fel. tgy hozzájárult a népjóléti miniszter úr a bizottságnak ahhoz a kívánalmához, hogy az úgynevezett gyógyhelybizottság szervezete, amely bizottság a gyógy hely önkormányzati szerve, magában a törvényben legalább elvileg megállapíttassék. A bizottság ezt kimondotta és egy új szakaszt illesztett bele ebbe a törvényjavaslatba, amellyel megállapította a gyógy hely bizottság szervezetét és meghatározta azt, hogy a gyógyhely bizottság mindenkori elnöke a fürdőbiztos s : 248. ülése 1929 február 5-én, kedden. a gyógyhelybizottságban feltétlenül helyei" kell foglalnia mind a hatósági orvosnak, mind a gyógyhely orvosának, nem különben a fürdőintézet tulajdonosának vagy bérlőjének, valamint az érdekelt törvényhatóság, község vagy fürdőegyesület bizonyos számú képviselőjének is. Ezzel, és még egypár hasonló módosítással a bizottság a kerettörvény jelleget bizonyos mértékben szűkebbre szorította és ezzel az e részben felmerült kívánalmaknak legalább is bizonyos mértékig eleget tett. A bizottság tárgyalásai során igen beható megvitatás tárgyát képezte az, hogy ez a törvényjavaslat nagyon gyakran érinti a szerzett jogoknak, vagy pedig a jogosult magánérdeknek határ területét. Szükséges tehát, hogy a szerzett jogoknak, valamint a jogosult magánérdeknek védelmére részletesebb intézkedések történjenek magában a törvényjavaslatban. Ebből az elvi álláspontból kifolyólag a bizottság többrendbeli módosítást tett a javaslaton. Leszek bátor azokat összefoglaltan ismertetni. Mindenekelőtt attól a belátástól indíttatva, hogy bizonyos jogoknak az adományozása egyfelől a közérdeket, de másfelől a jogosult magán és gazdasági érdekeket is érinti, azok javára, akiknek anyagi érdekei vannak érintve ezek által a kérdések által, biztosítani kell azt. hogy a hatóság eljárása nem lesz késedelmes. Gondoskodott tehát a bizottság arról, hogy a fürdők használatbavételének vagy a gyógyhely megnevezésének engedélyezésénél indokolatlan késedelem ne történhessék. Egy maximális hathavi határidő adatott a kormányhatóságnak a végből, hogy legkésőbb ezen az időn belül határozzon ezekben a kérdésekben. Sőt a javaslattevő forrás- és fürdőügyi bizottság is a maga javaslata megtételénél záros határidőhöz, ehhez a hathavi maximális határidőhöz köttetett. Ennél a különben csekélyebb jelentőségű módosításnál sokkal nagyobb jelentőségű módosítások azok, amelyeket a bizottság azzal tett, hogy a szerzett jogoknak, valamint a jogosult magánérdekeknek védelmére a közigazgatási bírósági jogvédelmet nagyobb területen biztosította, mint ahogyan azt a törvényjavaslat eredetileg kontemplálta. A törvényjavaslat már eredetileg is egy igen jellegzetes esetre biztosította a közigazgatási bírósági jogvédelmet, tudniillik arra az esetre, ha a gyógyhelyen alakított érdekeltségi kör költséghozzájárulási arányát — az érdekeltek megegyezése hiányában — a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A hozzájárulási aránynak megállapítása által természetesen a zseb van érdekelve és itt a vagyonjogi érdekeket mindenesetre védeni kell. Ezért már a törvényjavaslat ezekre az esetekre az illető adózóknak biztosította a közigazgatási bírói jog védelmet. A bizottság két újabb esetre terjesztette ki a közigazgatási bírósági jogvédelmet Ezek egyike az az eset, amidőn a népjóléti miniszter felhatalmaz tátik arra, hogy a gyógyfürdőt bezárja. Ha t i. a gyógyfürdő nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyek az engedélyben ki vannak kötve és ezt még figyelmeztetés ellenére sem teszi, valamint ha egyáltalában azok a feltételek, amelyek mellett a gyógyfürdő engedélyeztetett, megszűnnek létezni, akkor a tövényjavaslat megadja a népjóléti minszternek azt a iogot, hogy a gyógyfürdőt bezárja Minthogy ez a kérdés anyagi, vagyonjogi érdekeket is mélyen érinthet, ennélfogva a népjóléti miniszternek ezzel a határozatával szemben a törvényjavaslatban a közigazgatási bírói jogvédelmet biztosította a bizottság. Egy másik esetben ugyanezt tette a bizottság,, tudni illik e törvényjavaslat szerint a törvényjavaslat életbelépte után a gyógyfürdők