Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-245
Az országgyűlés képviselőházának 245. ülése 1929 január 30-án, szerdán. 175 amelynek létesítése, azt hiszem, most már csak napok kérdése, mert azt hiszem, hogy az összes függőben levő kérdések elintéztettek — az a hivatása, hogy az iparpártalásnak ezt a harmadik tételét: az exportot tegye lehetővé. Magáltól értetődőleg ez az intézet teljes intenzitással fogja éppen a magyar bőrárut és cipőárut elővenni azért, mert jóságánál fogva annak meg is vannak az esélyei az árviszonyok is eléggé kedvezőek és így igazán csak propagandára, utánjárásra van szükség. Én tehát, bár nem kaptam új gondolatot a képviselő úr interpellációjában, azt kijelenthetem, ho^v azt a három tényezőt, amely a kérdést elősegítheti, igénybe is vesszük és a harmadikra: az exportra a legnagyobb súlyt helyezzük. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a vi szón válasz joga megilleti. Farkas István: T. Képviselőház ! A miniszter úr azt mondta, hogy nem adtam új gondolatot. Hát. egy negyedóra nem alkalmas r arra, hogy a vámkérdésben és egvéb problémákban új gondolatot vessünk fel. En képet adtam — ezt a miniszter úr is elismerte — egy olyan iparáéról, amely félmillió embert foglalkoztat. De rámutatok, hogy azzal a módszerrel, ahogyan a kereskedelemügyi^ minisztérium ezt kezeli, és akkor, ha a kormány ezen az úton halad, ennek az iparágnak pusztulása teljesen be fog következni, mert amit a miniszterúr említett: az a bizonyos szerv, amelyet létesítenek abból a célból, hogy az exportot előmozdítsa, nem az a szerv lesz, amely ezt a célt szolgálná, hanem megint egy adminisztratív szerv lesz, amely bürokráciát fog űzni (Perlaki György: Honnan tudjál), de nem fog kifejteni olyan akciót, amely azt eredményezné, a mit tőle várnak. En, aki meglehetősen otthonos vagyok ezekben a kérdésekben, utalok arra, hogy Jugoszláviában, Romániában a magyar bőripari termékeknek kitűnő piacuk volt és kitűnő piacuk volna, mert az ottani termékeknek sokkal felette állanak, hiszen a mi termelésünk ezen a, téren felette áll sok tekintetben Ausztriának és Csehszlovákiának is, kivéve a technikai berendezési üzemeket. Ijgy, hogyha ebben a kérdésben Magyarországon a kereskedelem- f és gazdaságpolitikai szerződéseknél a kormány már • korábban megfelelő ' intézkedéseket tett volna, akkor ez iparág jövőjét egyszersmindenkorra biztosította volna. Hiszen a magyar bőripar kiszorult a keletről, sajnos, éppen annak következtében, hogy a kormány nem csinált megfelelő vám- és gazdaságpolitikát és ez az ipar ott nem tudott elhelyezkedni, hanem elhelyezkedett a cseh ipar, elhelyezkedett a német ipar, a mi iparunkat pedig successive, éppen azért, mert nem volt megfelelő összeköttetésünk, onnan kiszorították. Természetes, hogy ez pangást idéz elő, természetes, hogy növeli a munkanélküliséget és természetes, hogy ezen segíteni kell. A miniszter úrnak, a kormánynak a feladata, hogy változtasson azon a politikán, amelyet eddig csinált és követett és folytasson olyan erazdasáfoolitikát és kössön olyan vámszerződé^eket. amelvek lehetővé teszik különösképpen Keleten, ahol a magyar iparnak — nemcsak a bőriparnak, hanem más iparnak is — kitűnő piaca elveszett, ennek a piacnak visszaszerzését. Mivel a válasz engem nem elégít ki. azt nem veszem tudomásul. (Helyeslés a szélsőbaloldalonJ Elnök: Kérdem, a t. Házat, méltóztatik-e a kereskedelemügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felálllani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette». Következik Farkas István képviselő úr második interpellációja a népjóléti miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (Olvassa): Interpelláció a népjóléti és munkaügyi miniszterhez a nyolcórás munkanapról szóló törvényjavaslat tárgyában. ,. Mikor hajlandó a népjóléti miniszter úr a 8 órás munkanapról szóló törvényjavaslatot a képviselőház elé terjeszteni? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Képviselőház! a nyolcórás munkanap problémáját többször felhozták a Házban, többször szó volt róla. Ez a kérdés olyan kérdés, amellyel egész Európa minden állama kivétel nélkül foglalkozik. A nyolcórás munkanap kérdése ellen először politikai okokból emeltek kifogást, először úgy tüntették föl, hogy az egyedül munkáslköyetelés. Tényleg munkáskövetelés volt, munkáskövetelés ma is. de mert munkáskövetelés volt, a kormányok elzárkóztak előle. Az ipar fejlődése folyamán azonban be kellett látni polgári gondolkozóknak is, hogy ez nem olyan egyszerű kérdés és hogy nem lehet politikai kifigurázásokikal ezt a kérdést elintézni. Végtére a munkaidő rövidítése a modern ipari termelésben olyan probléma, amely mindinkább a felszínre kerül. Annál fogva, hogy az iparban a fejlett technikát alkalmazzák, a munkamegosztás sokoldalú lesz és a munika elvégzése gyors tempóban megy végbe. A termelés fejlődési folyamata önként hozza magával, hogy a munkaidőt rövidíteni kell. A munkaidő megrövidítése nem jelenti a termelés mennyiségének apadását. Ez ma már belbizonyított dolog. A rövidebb munkaidő nem jelenti, hogy a munkás kevesebbet termel, nem jelent egy kevésbbé produktívabb munkakifejtést, hanem jelenti, hogy a munkás többet termel, többet produkál rövidebb idő alatt, hiszen a munkaidő eltöltése után az időt mással töltheti el, élhet emberibb életet, szórakozhat, tanulhat és így természetes, hogy így a termelés produktivitása is fokozódik, növekszik és a munkás értékesebb termelési tényező lesz. Már a háború előtt harcok folytak a nyolc órai munkaiidőért. Ezt a munkások ki is verekedtek sok helyen. Itt Magyarországon is vannak szakmák, amelyekben megvan a nyolcórai munkaidő. Itt van pl. a grafikai ipar. Az egész grafikai iparban nyolcórása munkaidő A munkások imimár évtizedek óta fennálló kolllektív szerződése bdztosítia a grafikai iparban a nyolcórai munkaidőt. A nyomdászok, a könyvkötők, a grafikai munkások nyolcórai munkaidőt dolgoznak és ez az ipar azért nem ment tönkre, mert nyolc órát dolgoznak. Má° iparokban is dolgoznak nyolc órát ás még sem mentek tönkre, ellenkezőleg a magyar grafikai ipara Közép-EurÓDáb an létező grafikai iparok között az első helven áll. tehát nem fejlődött hátnafelé. ellenkezőleg, előre fejlődött, a nyolrv órai munkaidő mellett nagvon iól megálHí? helyét és jól haladt előre. Az sem iigqz. hogy ?mnak gazdaságossága ezzel csökkent vol-na. Ellenkezőleg. À nyolcórás munkaidő ^^^ jelenti azt, amit a polsrári oldalon h^z-^áfíW-V hogy azért nem lehet megcsinálni, mert eddig