Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-245
140 Äz országgyűlés képviselőházának garancia mellett olcsó kölcsönt kapnak, akkor a kisgazdától majd összevásárolják a bort és a maguk részéről gondoskodnak arról, hogy ez a bor ki is menjen külföldre, hiszen nekik megvan a régi összeköttetésük és ezeknek felújításával segítenének ezt a kérdést megoldani. Erre helyezem a fősúlyt igen t. miniszter úr, hogy a bevált régi becsületes cégeknek — nem nemzeti ajándékot akarok nekik adni, nem is azt kérik — megfelelő anyagi garancia mellett, úgyhogy az állam pénzét egyáltalában nem veszélyezteti, olyan tőkét bocsássunk rendelkezésükre, amellyel mozgásba tudják hozni az egyes kisemberek borát is. (Helyőües a jobboldalon) Mélyen t. Képviselőház! Az adókedvezmény kérdését is szóvá akarom tenni. Csak röviden térek rá. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon megérett már ez a kérdés. Tudom, a miniszter úr 'mármost azt mondja: megint az adót elengedni, csökkenteni! Ezt a kormány nem szívesen hallja. (Szabó Sándor: Programmjában van a kormánynak az adócsökkentés! — Zaj.) Annál szívesebben hallja azonban az egész közönsége az országnak. Lehetetlen állapot ám egy országban az, hogy a borfogyasztási adó annak a kistermelőnek többe kerül, mint amennyi a bor ára. Amint Szabó Sándor barátom mondotta, a szódavíz ma többe kerül, mint maga a bor. Honnan fizesse meg a szegény ember adóját, ha nem bír eladni*? Ha az állam olcsó hitelhez juttatja ezeket a kis szőlőbirtokosokat is, ha intézkedik valami formában, úgyhogy egyik, vagy másik altruista-intézet pénzt juttathat nekik megfelelő biztosíték mellett és ezek a pénzt megkapják, akkor mindjárt könynyebben mozognak. Hiszen ez a pénz az egyik kézbe bemegy és a másik már viszi be az adóhivatalba. En nem ismerem a statisztikát, csak az embereket ismerem odakünn, de meg lehet győződve úgy a gazdasági, mint pénzügyminiszter úr, hogy az a kis magyar ember, igaz, hogy nem szereti az adót fizetni és elcifrázza hébe-hóba, amikor beviszi azt a kis pénzecskét, de egyike a legszorgalmasabb fizetőknek. Az adóhátralék szempontjából — meg kell néznünk a statisztikát — a kisemberek, meg vagyok róla győződve, messze előtte van a nagybirtokosnak és általában a nagytőkének. (Ügy van! Ügy van!) Még egy kérdésre szeretném az igen t. földmívelésügyi miniszter lír figyelmét felhívni. (Halljuk! Halljuk!) Sok ezer gazda, sok kisgazda áldja az ő nevét, az ő intézkedései révén. Az az olcsó műtrágya-akció, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj.) a nemesített vetőmag stb. — én különösen a műtrágyára helyezem a fősúlyt — olyan, hogyha mást nem csinált volna a kisemberek részére, már ezzel is korszakalkotó dolgot művelt. (Úgy van! a jobboldalon.) Ezért arra kérem őt, hogy a műtrágya-akció mintájára juttassa a kis szőlőbirtokosokat olcsó rézgálichoz nyolc hónapi fizetésre, lehetőleg kamatmentesen. Valamit kell tennünk. Megint csak kérek valamit, de az állam nem nézheti nyugodtan, hogy a legértékesebb elem elpusztul ebben az országban. Ezek majd ismét adófizetők lesznek és ismét visszaadják az államnak az egyik kezükkel azt, amit a másikkal zsebrevágtak. (Ügy van! a jobboldalon.) Nagyon helyes és jó volt, hogy ez a törvényjavaslat módot és alkalmat adott nekünk arra, hogy ne csupán a tárgyhoz szóljunk; nagyon helyes volt, hogy az igen t. ekiiök úr ezt konciliansan belátva nem gátolta meg, mert 24Ő. ülése 1929 január 30-án, szerdán. igenis, valahol el kellett mondanunk a panaszainkat. Megnyugvást kell szerezni azokban a lelkekben, amelyek ideügyelnek, azokban az emberekben, akik lesik a miniszter úr minden intézkedését s mivel látom és tapasztalom, hogy mindem intézkedésében közelebb jut a célhoz és mivel látom, hogy komolyan, ügyszeretettel foglalkozik ennek a nagy problémánakmegoldásával, a javaslatot örömmel fogadom el. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik az összeférhetlenségi ítélőbizottság tizenkét rendes és három póttagjának kisorsolása Káinoki Bedő Sándor képviselő úr összeférhetlenségi ügyében. Mielőtt a jury kisorsolására áttérnénk, jelentem a t. Háznak, hogy a kisorsolás az ülésszak elején összeállított névjgyzékben foglalt negyven képviselő úr közül fog megtörténni. Ezzel kapcsolatban bejelentem, hogy Gaal Gaston és Platthy György képviselő urak beteget jelentettek. A házszabályok értelmében azonban e képviselő urak nevei is benne vannak az urnában s amennyiben kisorsoltatnának és távol lennének (Platthy György: Hiszen itt vagyok!), a távollétükre vonatkozó adatokat ki fogom adni az állandó összeféirnetlenségi bizottságnak, amely a távollét igazolása kérdésében határozni hivatott. Most pedig kérem a jegyző urat, szíveskedjék a házszabályok 87—90. §-ait felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a házszabályok 87—90. §-ait.) Elnök: A házszabályok 67. §-a jelöli meg a kizáró okokat. Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy amennyiben a képviselő urak kisorsolásukkor valamelyik kizáró ok fennforgását észlelik, méltóztassanak azt azonnal bejelenteni. Most pedig kérem a jegyző urat, szíveskedjék a házszabályok 67. §-át felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a házszabályok 67. §-át). Elnök: Következik a tizenkét rendes tag kisorsolása. (Halljuk! Halljuk!) Éri Márton, Kóosán Károly, Malasits Géza, Huszár Dezső, Herczegh Béla, Prey Vilmos, Nagy Emil, Wolff Károly, Tomcsányi Vilmos Pál, tTrbán Péter báró, Ugrón Gábor, Fráter Jenő. Következik a három póttag kisorsolása: Rassay Károly, Platthy György, Gaal Gaston. A képviselő úr nincs itt, áttesszük az állandó összeférhetlenségi bizottsághoz. Kálmán Jenő. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a kisorsolt rendes és póttagok névsorát felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): Rendes tagok: Éri Márton, Kócsán Károly, Malasits Géza, Huszár Dezső, Herczegh Béla, Frey Vilmos, Nagy Emil, Wolff Károly, Tomcsányi Vilmos Pál, Urbán Péter báró, Ugrón Gábor, Fráter Jenő. Póttagok: Rassay Károly, Platthy György, Kálmán Jenő. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az urnában maradt neveket felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa): Sigray Antal gróf, Váry Albert, Ráday Gedeon gróf, Podmaniczky Endre báró, Lukács György, Keglevich Gyula gróf, Rubinek István, Forster Elek, Halász Móric, Mátéffy Viktor, Barthos Andor, Borbély-Maczky Emil, Kenéz Béla, Zichy János gróf, Szuhányi Ferenc, Vargha Gábor, Patay Tibor, Berki Gyula, Fekete
