Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-244

112 Az országgyűlés képviselőházának k országon a borkérdéssel foglalkoznak, hogy át kell térni a típusbor előállítására, amely tekintetben ebben a javaslatban igen fontos rendelkezések vannak; különösen abban a tekintetben, hogy a részletes szabályokat a földmívelésügyi minisztérium rendeletileg fogja közzé tenni. Miután azonban kívánatos, amint említettem, hogy ne sokféle márka kerüljön forgalomba, szükséges, hogy típus-bor előállítására és forgalombahozatalára csak termelő szövetkezetek és olyan nagyobb forgalmú pincészetek kapjanak engedélyt, amelyeknek megfelelő berendezésük van. Gyakorlati szempontok tették szükségessé, hogy ne mindenki foglalkozhassak típus-bor előállításával, mert így megint a másik végletbe esünk bele és nem érjük el a célt. De meg kell teremteni a garanciális előfeltételeit is annak, hogy a típusborok olyan mennyiségben és minőségben és olyan intézmények által hozassanak forgalomba, amelyek erre a megfelelő garanciát megadják. A bor javítására használt borpárlatnak a szesztartalmát 92 térfogat százalékára kell felemelni. Az eddigi 70% mellett ugyanis az a tapasztalat, hogy nagyon sok idegen anyag maradt a borban, amely a bornak összetételét, zamatát, színét változtatta meg és mindenesetre borunknak versenyképessége szempontjából nem volt nagyon előnyös. Felhatalmazza továbbá a javaslat a földmivel ésügyi minisztert arra, hogy azokat az italokat, amelyek nem szőlőnek, hanem más gyümölcsnek levéből szeszes erjesztés útján származnak, bor vagy bármilyen elnevezésű gyümölcsbor néven forgalomba hozni tilos. A nemzetközi párizsi borhivatalnak van egy állásfoglalása, amelyhez nekünk, mint a borhivatal államtagjának szintén hozzá kellett járulnunk, amely erre a rendelkezésre vonatkozik és éppen azért szükséges volt, hogy ez az intézkedés ebben a törvényjavaslatban helyet foglaljon. Kiemelendő, hogy ez. a javaslat foglalkozik az 1924 : IX. törvénycikk büntető rendelkezéseinek reformjával. Annyi bizonyos, hogy azt, aki a borhamisítás körül vagy a bor előállítása körül visszaéléseket követ el, Magyarországon nem lehet elég szigorúan büntetni. Éppen a gyakorlati élet tapasztalatai mutatják azonban, hogy az 1924 : IX. törvénycikknek túlrigórozus rendelkezése folytán olyanokat is megbüntettek, akikre nézve sem a szándékosságot, sem pedig a súlyos gondatlanságot nem lehetett megállapítani. Éppen azért a bortörvény tűiszigorú rendelkezései helyett a most tárgyalás alatt álló javaslat a munkaadó büntetőjogi felelősségét csak abban az esetben állapítja meg, ha a szándékosság vagy súlyos gondatlanság minden körülmények között konstatálható. Ami az italmérési engedélyek elvonását illeti, csak a bortörvény 42. §-ának 1. és 2. pontjába ütköző kihágások esetében teszi azt lehetővé az eddigi kötelező jogelvonás helyett. Ez az 1. és 2. pont az önhibájukon kívül elkövetett büntetendő cselekményekkel megvádolt egyénekre vonatkozik, úgyhogy ebben a tekintetben ez a javaslat bizonyos könnyebbséget hoz. Kisebb kihágásoknál, amelyeknél a bortörvény szintén lehetővé tette az elvonást, elejti a javaslat ezt a lehetőséget. További rendelkezése a javaslatnak, hogy mindazok a pincészetek, amelyeknek átlagos évi borforgalma a 4000 hektolitert eléri, kötelesek boraik szakszerű kezelésére pineemesteri szakiskolát végzett pincemestert alkali mázni. ' i . 44. ülése 1929 január 29-én, kedden

1

. Nem kell bővebben fejtegetni azokat az okokat, amelyek ennek a szakasznak felvételét szükségessé teszik. Borunk forgalomképességének emelésié szempontjából feltétlenül szükséges ugyanis, hogy a bizonyos hektoliterszámon felüli pincészetek megfelelő szakiskolát végzett pincemesterekkel rendelkezzenek. Végül a borkereskedelmi vállalatok cégük elnevezésében valamely borvidékre vagy termőhelyre utaló jelzést csak abban az esetben használhatnak, ha az illető borvidék, vagy termőhely borainak árusítása vállalatuk főüzletága. A fogyasztóközönség félrevezetésének megakadályozása szempontjából volt szükség ennek a rendelkezésnek felvételére, amely szintén hozzá fog járulni borunk forgalomképességének emeléséhez, versenyképességének fokozásához. Ezekben voltam bátor ennek a javaslatnak fontosabb rendelkezéseit ismertetni. Ismételten kijelentem, hogy ezek adminisztratív célú és tárgyú rendelkezések, de mindenesetre nagy kihatással lesznek magára a szőlőtermelésre és borgazdálkodásra különösen, ha figyelembevesszük azt, hogy ennek a törvényjavaslatnak mintegy logikus kiegészítéséül fog szolgálni az a javaslat, amelyet a földmívelésügyi miniszter úr a napokban fog a Ház elé terjeszteni, amely a hegyközségek felállításáról fof? rendelkezni, és természetes, hogy ennek a javaslatnak során igen fontos termelési kérdések is meg fognak oldatni. Ennek következtében ez a most tárgyalás alatt álló javaslat és az a javaslat, amelyet a földmívelésügyi miniszter úr a napokban fog beterjeszteni, lényegesen elő fogják mozdítani borunk versenyképességét és ha csodaszert nem is fognak hozni meglehetős válságba jutott szőlőgazdaságunk megmentésére, de mindenesetre becsületes úton viszik előre azt a szőlőgazdaságot, amely, mint bevezető szavaimban említeni bátor voltam, nemzeti vagyonállagunknak ma is végtelenül fontos, jelentős része. Mindezekre figyelemmel kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök : A törvényjavaslathoz szólni kíván 1 Szabó Zoltán jegyző : Csik József! Csik József: Mélyen t. Képviselőház! Szinte röstellem, hogy a mai napon már másodszor kívánom a t. Ház figyelmét igénybevenni (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.), de olyan fontosnak tartom ezt a javaslatot, hogy nem gondolnám célszerűnek, ha minden megjegyzés nélkül menne át a Ház plénuma előtt. Hiszen ez a javaslat a magyar termőterületből cca 400.000 holdat érint és a magyar munkásosztálynak egy nagy hányada van érdekelve ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál. Éppen azért, ismétlem, fontosnak tartom, hogy azokat a kérdéseket, amelyek a törvényjavaslattal összefüggnek, ide a Ház színe elé hozzutí és valamiképpen gondolkozzunk azon, hogy a magyar bortermelés nagy és súlyos problémáját hogyan lehetne megoldani. T. Ház! Mielőtt beszédem anyagi részébe fognék, legyen szabad a törvényjavaslat^ formájára egy megjegyzést tennem. A törvényjavaslat szükségességét az indokolás úgy indokolja, hogy arra szükség van részben azért, mert a törvény életbelépte óta sok tekintetben teljesen megváltozott a helyzet, részben, mert a nemzetközi borászati hivatal új helyzet elé állította a bortermelő országokat, — már amelyek csatlakoztak ehhez a nemzetközi borászati hivatalhoz — részben pedig azért, mert a törvény életbelépte óta eltelt négy év tapasztalatai késztetik a t. Házat arra, hogy ezt a törvényt megalkossuk. Az első két argu-