Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-243

Àz országgyűlés képviselőházának 2 Amikor azonban — mondom — úgy a bizottság előtt, mint a plénumban az előadó úr és a kormány tagjai is hangsúlyozottan kijelentették, hogy a házszabályoknak evvel a rendelkezésével módot akarnak adni a Képviselőház minden tagjának, hogy a kormány egyes tagjainak nyilatkozatát a parlamentben szóvátegye és a bizalmi kérdést felvesse, a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy a képviselőknek ezt a jogát téves magyarázattal, helytelen rendelkezéssel megszigorítsák és azt a kevés jogot is elvegyék, amely a szigorított házszabályokban megvan. Kétségtelen, hogy az a nyilatkozat, amelyet a népjóléti és munkaügyi miniszter úr tett, még akkor is, ha nem száz százalékban tette volna meg úgy, mint ahogy megtette, kormánynyilatkozatnak tekintendő, minthogy a munkanélküliség kérdésének rendezése igenis beletartozik a kormány programmjába, Sőt tovább megyek, házhatározat van arra vonatkozóan, hogy a kormány tartozik a munkanélküliség esetére való biztosításról szóló törvényjavaslatot a Ház elé terjeszteni és a Ház t evvel foglalkoztatni. Amikor tehát a miniszter úr evvel a kérdéssel foglalkozott, akkor igenis kormánynyilatkozatot tett, s a kormánynyilatkozatot a bizalmi kérdés felvetése kapcsán jogunk van ebben a Házban szóvátenni. (Kabók Lajos : Akárhányan vagyunk itt!) Hogy mire vezet az az erőszakos magyarázat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy abban az esetben is, ha az elnök úr lehetővé tette volna Kabók t. képviselőtársamnak, hogy elmondja a maga felszólalását, semmi egyéb nem történt volna, mint az a válasz, amelyet a népjóléti és munkaügyi miniszter úr az imént a napirendi vita kapcsán elmondott, a nélkül, hogy az elnök úr a házszabályok alapján megengedte volna Kabók képviselő úr felszólalását. Látjuk, hogy nem dőlt össze a Képviselőház épülete, nem bukott meg a kormány. Semmi baj sem származhatott volna abból, ha az elnök úr Kabók képviselőtársamat nem akadályozza meg a napirendi felszólalásban, mert akkor is csak az történt volna végeredményben, hogy a miniszter úr ugyanazt mondta volna, mint amit mondott. Én tehát ezúttal is ismételten kérem az elnökséget arra, hogy azt a kevés jogot, amelyet még megadtak a képviselőknek (Kabók Lajos : Meghagytak!), a szólásszabadságnak azt a kevés mértékét, amelyet még ebben a rabszolga-országban biztosítanak (Mozgás jobbfelől.), ne méltóztassék a házszabályok erőszakos magyarázatával elkonfiskálni, hanem azt a minimális jogot, amely a házszabáiyokban megvan, biztosítani. (Zaj.) Elnök : A képviselő urat sértő kifejezéseért rendreutasítom. Az elhangzott nyilatkozataira pedig megjegyzem, hogy a házszabályok értelmében — amint azt jól méltóztatik tudni — nem minden miniszteri nyilatkozat, hanem csak oly miniszteri nyilatkozat tehető a bizalmi kérdés alapján, itt napirendi indítvány tárgyává, amely a kormány programmját érinti. (Zaj a széisőbaloldalon.) Nekem ebben a székben kötelességem legjobb tudomásom és lelkiismeretem szerint a házszabályok rendelkezéseinek szigorú betartásán őrködni. Ennek jelét is adtam már az első alkalommal, amikor az ellenzék részéről méltóztattak a miniszterelnök úrnak politikai nyilatkozatait szóvá tenni, s azok szóvá voltak tehetők és széles vita is indult meg felettük; azonban minden hírlapnak a közlését (Kabók Lajos: Elismerte a miniszter úr !)> a miniszterek egyszerű nyilatkozatait nem tekinthetem olyan közléseknek, olyan nyilatkozatoknak, amelyek a kormány programmját érintenék. Ennélfogva nem adhattam 43. ülése Ï929 január 25-én, péntekerl % meg a felszólalási jogot, és a jövőben sem leszek abban a helyzetben, hogy hasonló esetben megadjam. (Helyeslés a jobboldalon.) Nagyon kérem a Ház minden oldalán a képviselő urakat, méltóztassanak méltányolni azt a nehéz helyzetet, amelyben az elnök van akkor, amikor a házszabályokat igyekszik úgy kezelni, hogy a szólásszabadságon sérelem ne essék, mégis a rend, a csend és a fegyelem fenntartható legyen. Inkább méltóztassanak támogatni engem ebben a törekvésemben, mint eljárásomat kifogásolni. (Helyeslés jobbfelől. — Rubinek István szólásra jelenkezik.) Mi címen kíván a képviselő úr szólni? Rubinek István: A házszabályok 132. §-ának mikénti értelmezése tárgyában. Elnök: A képviselő úrnak joga van szólni. Rubinek István: T. Ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Kétségtelen, hogy a házszabályok 132. §-a lényeges újítást alkalmaz akkor, amikor a bizalmi kérdés felvetését a kormány vngy a kormány valamely tagjával szemben lehetővé teszi. Ez lényeges újítás, mert hiszen a régi házszabályok ezt lehetővé nem tették. (Kabók Lajos: Ez a baj Î - Kuna P. András: Többet kotyognak !) Ez azonban nem magyarázható olyan szélsőséges értelemben (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Milyen szélsőséges értélemben ?), mint ahogyan Kabók Lajos vagy Györki Imre t. képviselőtársaim itt a Házban értelmezni óhajtották. Hogy minden újságnyilatkozat vagy minden, a miniszter által tett kijelentés itt a Házban bizalmi kérdés tárgyává tétessék, ezt a házszabályok 132. §-a nem teszik lehetővé, de nem is volt intenciója azoknak sem ilyetén módon értelmezni a házszabályokat, akik ezt a szakaszt itt beterjesztették. Kétségtelen, hogy a parlamentarizmusnak egyik alapelve az, hogy bizalommal viseltessék a kormány irányában a parlament többsége és kétségtelen, hogy lehet és meg kell adni a módot arra, hogy ennek a bizalomnak fennforgása, vagy fenn nem forgása a parlamentben kérdés tárgyává is tétethessék. Erre a mód meg is van, de én ezt nem is tudom máskép elképzelni, mint olyan módon, hogy a kormányelnök és a kormánynak tagjai minden költségvetési év kezdetén a költségvetés beterjesztése és annak indokolása kapcsán programmot adnak és ezen Programm bizalmi kérdés tárgyává tehető és tétetik is. Ha ezután a kormány bármely tagja ezen programmon túlmenő vagy ezen programmal ellentétes nyilatkozatot tesz, akkor mód és alkalom nyílik arra — és ez a házszabályoknak 132. §-a is ezt szándékozza, — (Kabók Lajos : Miért nem írták bele ?) hogy az bizalmi kérdés tárgyává legyen tehető a Házban. Mert indokolt az, hogy amikor a kormány, vagy a kormány tagjai által már megadott programmal ellentétes vagy azon túlmenő nyilatkozat történik, erre vonatkozólag a Háznak vagy a Ház többségének bizalma megnyilvánulhasson. (Kabók Lajos : Ez jól el van csavarva ! — Malasits Géza : Talmud magyarázat. — Zaj.) Annyira matryarázni azonban a 132. §-t, hogy bármely legkisebb nyilatkozat, amely abszolúte nem teszi indokolttá a bizalmi kérdés felvetését (Kabók Lajos : Ez nincs benne !) itt a Házban diskusszió tárgyává tehető legyen, nem lehet, a 132. § ezt nem szándékolta és ez abba nem is magyarázható bele. Én a magam részéről teljesen osztom az elnök úrnak ama magyarázatát, amelyet a 132. § alkalmazásával kapcsolatban itt a Házban kifejtett. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványkönyvet felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző : Fábián Béla kép-