Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-217

48 Az országgyűlés képviselőházának 217. ülése 1928 november 13-án, kedden. várja, hogy az autóikra sebességregisztráló készüléket szereltessünk fel, mert az ő felfogássá szerint a nagy menetsebesség a balesetek túlnyomó számának okozója és ha az autón sebesség-regisztráló készülék van, akkor utólagosan számon lehet kérni a vétkest s így azután könnyebben lehet elintézni a kérdés büntetőjogi részét is, s egyúttal ebben preventív intézkedést is lát, mert akkor a sebességgel nem fognak túlságosan magasra menni. Nekem akkor a bizottsági ülésben tisztán technikai szempontból aggályaim voltak. Nem nagyon sokat tartok ezekről a regisztráló készülékekről és különösen nagyon jól tudom azt, hogy minden plornbálás mellett, ha eyyszer az a regisztráló készülék valami kellemetlent mutat a soffőrre nézve, neki ezer módja van zsebkésével valamit úgy igazítani rajta, hogy az a készülék ne működjék. A taxaméternél egészen másképpen áll a dolog, már t. i. abban a tekintetben, hogy ott a soffőrnek nem az az érdeke, hogy a taxaméter kevesebbet mutasson, a sebességmérőnél ellenben igen és mivel ezt az utóbbit nagyon könnyen meg lehet csinálni, én problematikusnak tartom. Mivel azonban Láng János t. képviselőtársam azt mondotta, hogy az ő újabb információja szerint fakultatíve alkalmazzák ezt Németországban és Franciaországban, nagyon szívesen megteszem azt, hogy az információkat beszerzem, csak arra nem vállalok kötelezettséget, hogy mi leszünk az elsők, akik ezt előírjuk, mert nálunk van a legkevesebb autó és nálunk nincsen meg az ok, hogy mi megelőzzük a nagy automobilista nemzeteket, amelyeknél elvégre ugyanaz az érdek forog fenn a balesetek elhárítására, mint minálunk. Ellenben igenis a bizottsági ülésben mondottam valamit és ezt itt is megismételem, éppen Láng János igen t. képviselőtársam megjegyzésével szemben, hogy egy bizonyos közlekedési rendőrségnek beállítása nemcsak a fővárosban, hanem az országutakon is égetően szükséges doog és szándéka is a belügyminiszter úrnak — hogy mennyire fogja tudni megvalósítani, az majd az anyagi szempontok mérlegelésétői is függ — tény azonban, hogy mi elfogadjuk a közutakon való közlekedésre vonatkozó nemzetközi egyezményeket Valljuk be őszintén, meglehetős anarchikus állapotok vannak a közutakon, nemcsak azért, mert útjaink keskenyek, — én szeretném azokat leginkább kiszélesíteni — hanem azért is, mert eddigelé nem volt olyan fontos, hogy az egyik oldalon haladtak-e vagy a másik oldalon. Az autómobil-közlekedés növekedése folytán azonban ez már igazán rendkívül fontos dolog és arra kell törekednünk, hogy az országúton rend legyen (Ügy van ! Ügy van !) és hogy ezek a fegyelmezések kiterjedjenek éppen így a soffőrre, mint a többiekre nézve (Ügy van ! Ügy van !), mert azt sem lehet állítani, hogy mindig az autózó az oka a szerencsétlenségeknek. Igen sokszor oka az a rettenetes indolencia, amelyet közönségünk ezekkel a kérdésekkel szemben mutat, úgy hogy én egy jól szervezett közlekedési rendőrség hatását ezen a téren nagyon üdvösnek tartanám és nem tudok más megoldást. Ahogyan igen t képviselőtársam mondotta, nem állíthatunk minden kilométer után oda egy csendőrt. Nem erre van szükség. Egy pár emberre van szükség, akik motorbiciklivel bejárják az utat és amint valakit megfognak, szabálytalanságon érnek, azt ott nyomban, hosszadalmas eljárás nélkül megbüntetik. Meg vagyok győződve, hogy így rendet lehet csinálni. Végül még Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársam rátért az autó-törvény re. Azt mondotta, hogy én változatlan alakjában tartsam meg azt a tervezetet, amelyet megcsináltattam a nyáronMegcsinálták azt a tervezetet, felvettünk bele mindenféle olyan dolgot, amely nézetük szerint helyénvaló volt. A belügyminiszter úrral való megbeszélés alapján azonban — nem hatásköri összeütközések voltak ezek — a belügyminiszter úr kijelentette, hogy amint ez az internacionális egyezmény törvényerőre emelkedik, rögtön ki akarja bocsátani a közlekedés szabályozását az utakon, rendőri szempontból, — amint ő mondta : code de route — amivel ebben a törvényjavaslatban, amely az első lesz, ezt az anyagot öleli fel. Hozzájárultam tehát ahhoz, hogy ez tétessék át ebbe az egységesen szabályozó rendőri és rendészeti szabályzatba, az autójavaslatba pedig azok a dolgok jöjjenek, amelyek tényleg az autóbuszokra és egyáltalán, a közforgalmat lebonyolító járművekre vonatkoznak. Ez nem hatásköri összeütközés voll ; én magam is beláttam hogy ha már a belügyminiszter úrnak szándéka ezt a kérdést rendezni, nekem semmi okom sincs ez ellen állást foglalni, s akkor ezek a kérdések majd ott találnak megoldást. A kártérítés-kérdést nagyon szerettem volna ebben a törvényjavaslatban megoldani, azonban az igazságügyminiszter úr azt rnondotta, hogy ez belevág a most készülőben lévő polgári törvénykönyv intézkedéseibe, s ezért ana kért, hogy tekintsek el ettől a rendezéstől az autójavaslat keretén belül ; inkább azt helyezte kilátásba, hogy ha nagyon elhúzódnék a polgári törvénykönyv tárgyalása, akkor a maga részéről egy rövid törvénnyel segít ezen a dolgon (Helyeslés balfelőlj, amit én szintén kielégítő megoldásnak tartok. Ezekben voltam bátor az elhangzott felszólalásokra válaszolni. (Helyeslés és taps a jobboldalon) Elnök : Az előadó úr nem kíván szólni. Szólásjoga többé senkinek sincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a közlekedésügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a közlekedésügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A népjóléti miniszter úr kíván szólani. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter : T. Ház ! Van szerencsém a Nemzetközi Segélynyújtó Egyesülés tárgyában elfogadott Nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot benyújtani. Kérem a t. Házat, méltóztassék a törvényjavaslatot előkészítő tárgyalásra az osztályok mellőzésével a külügyi és pénzügyi bizottsághoz átküldeni. Elnök : A beadott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a külügyi és pénzügyi bizottsághoz adja ki. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést leszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki : a ma letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása, a mai napirendünk 4. és 5. pontja alatt szereplő két törvényjavaslat tárgyalása, a vízi beruházásokról és egyéb vízügyi intézkedésekről szó'ó törvényjavaslat tárgyalása, végül a mai napirendünkön szereplő mentelmi bizottsági jelentések tárgyalása.