Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-233

Az országgyűlés képviselőházának 233. ülése 1928 december 13-án, csütörtökön. 511 dalmi, sem politikai minőségemben soha senkivel szemben rá nem szolgáltam. (Rassay Károly: Igen, de ez rabulisztika !) Méltóztassék megvárni következtetéseim levonását. Én elismerem min­denkinek kiváló tehetségeit, de azt a képességét, hogy a követKeztetések levoná-ának megvárása nélkül ítéletet mondhasson valaki felett, még ha az a valaki olyan csekélység is, mint én vagyok, (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csen­get.) nem tudom elismerni. (Taps jobbfelöl.) Ha beszédemet befejeztem, akkor méltóztassék reá reflektálni. Mi ahhoz elég tanult emberek va­gyunk mind a ketten, hogy meg tudjuk egymás­sal érveinket értetni, ha kölcsönösen meghallgat­juk egymást. Beszédem duktusa az, hogy rámutatok arra, mit ér az az általános titkos választójog, amelyet a különvélemény junktimba hoz a házszabály­revizióval, ha az csak a papiroson van meg. (Rassay Károly : Ebben egyetértünk !) Ismeretes dolog és ezzel nem mondok semmi újat, hogy a cseh alkotmányozó gyűlést általános titkos választójog alapján hívták össze, de abban nem voltak mások, csak csehek, egy-két kineve­zett tót, de nem volt ott egyetlenegy magyar, német, lengyel vagy rutén sem, pedig 1,100.000 magyar ól Csehszlovákiában. (Griger Miklós : Igaz!) Az 1920 as általános egyenlő és titkos vá­lasztás a katonai diktatúra, a kivételes intézke­dések, a rögtönítélő bíráskodás jegyében folyt le, amikor pártszervezeteket nem alakíthattak, párt­gyűléseket nem engedélyeztek, amikor ezer alá­íráshoz kötötték a jelölést és olyan rögtönös hir­telenséggel tűzték ki a választásokat, hogy kép­telenség volt az aláírásokat összegyűjteni. (Foly­tonos zaj a szélsőbaloldalon.) Egészen pontos ada­tokat mondok : 1,100.000 magyar él ezen a terüle­ten (Farkas István : A magyar mezőgazdasági munkásoknak még a szervezkedést sem engedik meg. Ott szabad, itt meg tobzódik a reakció! — Éhn Kálmán : Mit fáj maguknak a reakció?) és az 1920-as választások idején mindössze Érsek­újvárott és Kassán tudtak a magyarok jelöltet állítani. Ez az az általános titkos választójog, amelyet önök hirdetnek, mint a demokrácia paradicso­mát. (Farkas István : Semmi köze ennek a de­mokráciához! Tanár úr, rosszul tanulta meg a leckét! — Zaj a jobboldalon.) Elnök : Farkas István képviselő urat rendre­utasítom! (Nagy zaj a jobbotdalon.) Csendet ké­rek a jobboldalon is. Kenéz Béla : T. képviselőtársam, én igen sok leckét tanultam meg már életemben, de méltóz­tassanak megengedni, önökhöz leckét tanulni iga­zán nem megyek- (Úgy van! Ügy van! taps a jobboldalon. — Farkas István közbeszól.) Elnök : Farkas István képviselő urat másod­szor is rendreutasítom. (Folytonos nagy zaj.) Kenéz Béla : Én elmondom nézetemet teljes nyíltsággal és azonnal be is fejezem. Az a sze­rencsétlen sors jutott reám, hogy csak 30 percnyi idő maradt rendelkezésemre, de most már igazán pár perc alatt befejezem beszédemet- (Halljuk! Halljuk! — Bródy Ernő: Elég gyorsan végzett! — Rothenstein Mór: Ilyenek a házszabályok! — Griuer Miklós : Ezért kell a revizió! — Derült­ség.) Az általános titkos választójog jegyében tör­ténnek ma is ott az események. Most is olvashattuk, hogy magyar letartóz­tatások napirenden vannak. A demokrácia, a polgári jogegyenlőség engedi meg azt, hogy be­zárják a magyar iskolákat (Ügy van ! Ügy van !), hogy rendbüntetés jár azoknak, akik nyilvános helyen magyarul beszélnek, rendbüntetés jár a I KÉPVISELŐHÁZI ÉRTESÍTŐ. magyar ruháért, a Szent István-nap megünnep­léseért, istentiszteleteken a templomi magyar énekért. (Igaz ! Úgy van ! Nagy zaj jobbfelől.) És t. szociáldemokrata képviselőtársaim, akik feljaj­dultak, amikor az önök lapját nem betiltották vagy elkobozták, hanem csak megfosztották a kolportázs jogtól, tudják-e azt, hogy Csehszlo­vákiában egyre-másra kobozzák el a magyar újsá­gokat, az Eperjesi Újságot, a Szepesi Lapot, a Szepesi Újságot, a Magyar Kalászt és » gesz sereg más lapot? (Nagy zaj a jobb- és baloldalon. —­Felkiáltások jobbfelől : Menjenek a csehek közé !) Elnök: Csendet kérek ! (Farkas István: Én itt akarok szabadságot ! — Zaj.) Kenéz Béla: Méltóztassanak megengedni, hogy most rámutassak arra, hogy hogyan áll az általános titkos választójog, a megengedett szi­gorú házszabályok egy másik otthonában, Mek­kájában : Romániában. Ott valóban általános titkos választójog van. (Bródy Ernő : Nagyszerű példákat hoz a képviselő úr ! — Fábián Béla : Angliát és Amerikát hozza fel ! — Simon András : Elmondta, de nem volt itt a képviselő úr ! — Nagy zaj. — Bródy Ernő : Mi újság Ázsiában ?) Elnök : Csendet kérek ! (Bródy Ernő : Hogy vagyunk Ázsiában?) Csendet kérek! (Barabás Samu : Csehbarátok, oláhbarátok ! Miféle dolog ez ? — Bródy Ernő /> özbeszól.) Bródy képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni J Kenéz Béla : Romániában általános titkos választójog van, lajstromos rendszer alapján, mindezt méltóztatnak tudni. Általános titkos vá­lasztójog van, de ellopkodják az urnát (Zaj ), el­csenik a szavazólapokat. (Jánossy Gábor : Letar­tóztatnak mindenkit !) A lajstromos szavazásból maradó töredékeket elsikkasztják a magyaroktól, szuronyos csendőrök nem engedik meg, hogy a választók felvonulhassanak. (Zaj.) A demokrácia nevében történik meg az, hogy a magyar iskolák százait bezárják (Ügy van ! Úgy van !), hogy ki­jelenti a volt közoktatásügyi miniszter, Anghe­leecu úr — különben teljes összhangban cseh kol­legájával, Dérerrel —, hogy ő bizony egy Aliért sem ad felekezeti iskolákra. Pedig a magyar állam annak idején 2820 oláh népiskolának és hat oláh középiskolának két és fél millió aranykorona szubvenciót adott évente. (Igaz! Ügy van!' Be­széljek arról, hogy a magyar egyházak szabad prédát alkotnak, hogy Bihar vármegye egyik köz­ségében 14 főből álló görög keleti oláh, még csak majd ezután megalapítandó hitközség számára tíz hold földet vettek el a régi református paro­chiától, amelynek magának sem volt meg a tör­vényben előirt birtokminimuma? (Barabás Samu: Gyalázat !) Nem akarok most az agrártörvény­nek iszonyú szörnyűségeiről beszélni, t. uraim. Én itt most csak arra az egy nagyon pregnáns esetre utalok, amely Udvarhely megy ében történt, ahol egy nyomorult négy gyermekes magyar em­bertől egy hold, mondd egy hold birtokát elvették kártalanítás nélkül. (Nagy zaj. — Felkiáltások jobbfelől: A demokrácia nevében!) Ez azt jelenti, hogy az általános, egyenlő, titkos választójog nem egyenlő értékű a demok­rácia fogalmával, ahhoz még valami egészen más szükséges, mint ez. (Igaz! Úgy van! jobbfelől.) Hogy ez, amit én elmondok, nem valami elkeseredett magyar lázas agyának rémlátása (Jánossy Gábor : Pedig lehetne az is J), hanem hogy egy jogrendet, jogbiztonságot és az emberi és isteni törvényeket lábbal tipró rettentő ször­nyűség, amely kihívja az átkot Trianon szerzői és az egész világ ellen is (Ügy van ! Ügy van ! Éténk taps a jobb- és baloldalon.), amely ezt tét­I lenül nézi : erre tanúim vannak, oláh tanuk, Pop 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom