Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-233
Az országgyűlés képviselőházának 233. ülése 1928 december 13-án, csütörtökön. 511 dalmi, sem politikai minőségemben soha senkivel szemben rá nem szolgáltam. (Rassay Károly: Igen, de ez rabulisztika !) Méltóztassék megvárni következtetéseim levonását. Én elismerem mindenkinek kiváló tehetségeit, de azt a képességét, hogy a követKeztetések levoná-ának megvárása nélkül ítéletet mondhasson valaki felett, még ha az a valaki olyan csekélység is, mint én vagyok, (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) nem tudom elismerni. (Taps jobbfelöl.) Ha beszédemet befejeztem, akkor méltóztassék reá reflektálni. Mi ahhoz elég tanult emberek vagyunk mind a ketten, hogy meg tudjuk egymással érveinket értetni, ha kölcsönösen meghallgatjuk egymást. Beszédem duktusa az, hogy rámutatok arra, mit ér az az általános titkos választójog, amelyet a különvélemény junktimba hoz a házszabályrevizióval, ha az csak a papiroson van meg. (Rassay Károly : Ebben egyetértünk !) Ismeretes dolog és ezzel nem mondok semmi újat, hogy a cseh alkotmányozó gyűlést általános titkos választójog alapján hívták össze, de abban nem voltak mások, csak csehek, egy-két kinevezett tót, de nem volt ott egyetlenegy magyar, német, lengyel vagy rutén sem, pedig 1,100.000 magyar ól Csehszlovákiában. (Griger Miklós : Igaz!) Az 1920 as általános egyenlő és titkos választás a katonai diktatúra, a kivételes intézkedések, a rögtönítélő bíráskodás jegyében folyt le, amikor pártszervezeteket nem alakíthattak, pártgyűléseket nem engedélyeztek, amikor ezer aláíráshoz kötötték a jelölést és olyan rögtönös hirtelenséggel tűzték ki a választásokat, hogy képtelenség volt az aláírásokat összegyűjteni. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Egészen pontos adatokat mondok : 1,100.000 magyar él ezen a területen (Farkas István : A magyar mezőgazdasági munkásoknak még a szervezkedést sem engedik meg. Ott szabad, itt meg tobzódik a reakció! — Éhn Kálmán : Mit fáj maguknak a reakció?) és az 1920-as választások idején mindössze Érsekújvárott és Kassán tudtak a magyarok jelöltet állítani. Ez az az általános titkos választójog, amelyet önök hirdetnek, mint a demokrácia paradicsomát. (Farkas István : Semmi köze ennek a demokráciához! Tanár úr, rosszul tanulta meg a leckét! — Zaj a jobboldalon.) Elnök : Farkas István képviselő urat rendreutasítom! (Nagy zaj a jobbotdalon.) Csendet kérek a jobboldalon is. Kenéz Béla : T. képviselőtársam, én igen sok leckét tanultam meg már életemben, de méltóztassanak megengedni, önökhöz leckét tanulni igazán nem megyek- (Úgy van! Ügy van! taps a jobboldalon. — Farkas István közbeszól.) Elnök : Farkas István képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Folytonos nagy zaj.) Kenéz Béla : Én elmondom nézetemet teljes nyíltsággal és azonnal be is fejezem. Az a szerencsétlen sors jutott reám, hogy csak 30 percnyi idő maradt rendelkezésemre, de most már igazán pár perc alatt befejezem beszédemet- (Halljuk! Halljuk! — Bródy Ernő: Elég gyorsan végzett! — Rothenstein Mór: Ilyenek a házszabályok! — Griuer Miklós : Ezért kell a revizió! — Derültség.) Az általános titkos választójog jegyében történnek ma is ott az események. Most is olvashattuk, hogy magyar letartóztatások napirenden vannak. A demokrácia, a polgári jogegyenlőség engedi meg azt, hogy bezárják a magyar iskolákat (Ügy van ! Ügy van !), hogy rendbüntetés jár azoknak, akik nyilvános helyen magyarul beszélnek, rendbüntetés jár a I KÉPVISELŐHÁZI ÉRTESÍTŐ. magyar ruháért, a Szent István-nap megünnepléseért, istentiszteleteken a templomi magyar énekért. (Igaz ! Úgy van ! Nagy zaj jobbfelől.) És t. szociáldemokrata képviselőtársaim, akik feljajdultak, amikor az önök lapját nem betiltották vagy elkobozták, hanem csak megfosztották a kolportázs jogtól, tudják-e azt, hogy Csehszlovákiában egyre-másra kobozzák el a magyar újságokat, az Eperjesi Újságot, a Szepesi Lapot, a Szepesi Újságot, a Magyar Kalászt és » gesz sereg más lapot? (Nagy zaj a jobb- és baloldalon. —Felkiáltások jobbfelől : Menjenek a csehek közé !) Elnök: Csendet kérek ! (Farkas István: Én itt akarok szabadságot ! — Zaj.) Kenéz Béla: Méltóztassanak megengedni, hogy most rámutassak arra, hogy hogyan áll az általános titkos választójog, a megengedett szigorú házszabályok egy másik otthonában, Mekkájában : Romániában. Ott valóban általános titkos választójog van. (Bródy Ernő : Nagyszerű példákat hoz a képviselő úr ! — Fábián Béla : Angliát és Amerikát hozza fel ! — Simon András : Elmondta, de nem volt itt a képviselő úr ! — Nagy zaj. — Bródy Ernő : Mi újság Ázsiában ?) Elnök : Csendet kérek ! (Bródy Ernő : Hogy vagyunk Ázsiában?) Csendet kérek! (Barabás Samu : Csehbarátok, oláhbarátok ! Miféle dolog ez ? — Bródy Ernő /> özbeszól.) Bródy képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni J Kenéz Béla : Romániában általános titkos választójog van, lajstromos rendszer alapján, mindezt méltóztatnak tudni. Általános titkos választójog van, de ellopkodják az urnát (Zaj ), elcsenik a szavazólapokat. (Jánossy Gábor : Letartóztatnak mindenkit !) A lajstromos szavazásból maradó töredékeket elsikkasztják a magyaroktól, szuronyos csendőrök nem engedik meg, hogy a választók felvonulhassanak. (Zaj.) A demokrácia nevében történik meg az, hogy a magyar iskolák százait bezárják (Ügy van ! Úgy van !), hogy kijelenti a volt közoktatásügyi miniszter, Angheleecu úr — különben teljes összhangban cseh kollegájával, Dérerrel —, hogy ő bizony egy Aliért sem ad felekezeti iskolákra. Pedig a magyar állam annak idején 2820 oláh népiskolának és hat oláh középiskolának két és fél millió aranykorona szubvenciót adott évente. (Igaz! Ügy van!' Beszéljek arról, hogy a magyar egyházak szabad prédát alkotnak, hogy Bihar vármegye egyik községében 14 főből álló görög keleti oláh, még csak majd ezután megalapítandó hitközség számára tíz hold földet vettek el a régi református parochiától, amelynek magának sem volt meg a törvényben előirt birtokminimuma? (Barabás Samu: Gyalázat !) Nem akarok most az agrártörvénynek iszonyú szörnyűségeiről beszélni, t. uraim. Én itt most csak arra az egy nagyon pregnáns esetre utalok, amely Udvarhely megy ében történt, ahol egy nyomorult négy gyermekes magyar embertől egy hold, mondd egy hold birtokát elvették kártalanítás nélkül. (Nagy zaj. — Felkiáltások jobbfelől: A demokrácia nevében!) Ez azt jelenti, hogy az általános, egyenlő, titkos választójog nem egyenlő értékű a demokrácia fogalmával, ahhoz még valami egészen más szükséges, mint ez. (Igaz! Úgy van! jobbfelől.) Hogy ez, amit én elmondok, nem valami elkeseredett magyar lázas agyának rémlátása (Jánossy Gábor : Pedig lehetne az is J), hanem hogy egy jogrendet, jogbiztonságot és az emberi és isteni törvényeket lábbal tipró rettentő szörnyűség, amely kihívja az átkot Trianon szerzői és az egész világ ellen is (Ügy van ! Ügy van ! Éténk taps a jobb- és baloldalon.), amely ezt tétI lenül nézi : erre tanúim vannak, oláh tanuk, Pop 76