Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-230

Az országgyűlés képviselőházának 230. ülése 1028 december 7-én, pénteken. 401 vácsolt. Ide kevésbbé értem az ellenzéket, amikor olyan alkotmányjogi ellenvetésekkel jön a többségi javaslat ellen, amely alkotmányjogi ellenvetések fennállanak ugyan, de mindkét rendszerrel szemben, (Propper Sándor: Mind a kettővel szemben!) de a kisebbségi rendszerrel szemben nagyobb mértékben. Mi az első alkotmányjogi aggodalom? Az, hogy a tervezet a törvényhozás jogát a plénumtól elvonja, a képviselőket tehát a törvényhozás jogától fosztja meg, vagy amit Lakatos t. képviselőtársam olyanképpen formulázott pongyolában, hogy tulajdonképpen nincs részletes vita, tehát ez is elkobzása a képviselő törvényhozási jogának. Nem akarok sokat ismételni. Sok argumentum összeesik, de világos, hogy nem vallom és nem tartom indokoltnak ezt a felfogást, hiszen a bizottságok csak előkészítő munkát végeznek, egyébként pedig mindenkinek joga van indítványt tenni. A plénumban szó sincs formális törvényalkotásiul, mert oda nemcsak szavazásra kerül vissza, mint a harmadik olvasásnál, a javaslat. Amikor visszajön a javaslat részletes vitára, a kisebbségi vélemény mellett beszélhetnek is és csak azután lehet szavazni. Azt mondja a kisebbségi vélemény előadóia, hogy legislatorius munkát végez a bizottság. Pedig a legislatorius munka egész merituma, egész mivolta, itt marad a plénumnál és a plénumnak mindig módiában van a többségi akaratnak bármilyen irányban kifejezést adni. De mivel a súlypontot áttettük a bizottságba, éppen azért kell a bizottságban több jogot adni a képviselőknek s azért kell a nyilvánosság előtt tárgyalni. Ezek mind garanciák inkább arra, hogy még az előkészítő munkában is jobban érvényesüljön minden képviselő törvényhozási joga és kötelessége. A második alkotmányjogi skrupulus az, hogy a többségi rendszer elveszi a képviselők indítványozási és kezdeményezési jogát. Éppen most foglalkoztam evvel a kérdéssel és szerintem racionálisabban tartja fenn ezt a jogot a többségi vélemény. Elismerem, hogy mindkettő korlátozza, de a cél az volt, hogy az ötletszerűség kiküszöböl tessék. Korlát van, de a többségi korlátozás szerintem nemcsak nem rosszabb, hanem sokkal okosabb, ennélfogva ellene semmiféle alkotmányjogi skrupulust nem tudok támasztani, de különösen nem tud támasztani a kisebbségi vélemény, ha azt nézzük. Azt mondják, hogy a tanácskozási rendszer vagy mondjuk, a tárgyalási mód szempontjából is rosszabb a többségi javaslat és alkalmat ad bizonyos aggodalomra. Igen röviden el fogom mondani az ellenvetéseket. Az első az. hogy a többség javaslatban a klotűr intézménye paragrafusokba van foglalva, be van hozva a bizottságokba is. De a kisebbségi javaslatokban is be van hozva, csak ott nine« még paragrafusokba , szedve minden pont. Azonban a kisebbségi vélemény igen t. előadójának indokolásában még benne van, amikor azt mondja, hogv a 212. $-ban megállapított vitabezárási lehetőségnek, beszédidő korlátozásnak a bizottság] tárgyalásokra való kiterjesztését is kívánja. Va.-vis átviszi a klót (írt bizonyos körülmények közölt a bizottságokba. Én azonban nem hiszek ebben, hogy a klotűr gyakran alkalmazásba vétetik. De a legszélsőségesebb dolgokra is mindig gondolni kell. Az obstrukció ellen való védekezés mindig egy rém, de egyúttal reális gondolat is a házszabálykészítésnél. Ezek a lebet ősegek megvannak; de ez nem jelenti azt. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XVI. mintha én egy pillanatig is azt hinném, hogy a bizottságban, ahova át van téve a súlypont és ahol nyilvánosság lesz, a klotűrnek ezentúl gyakori alkalmazása következnék be. Azután felhozza igen t. képviselőtársam azt, hogy a többség által ajánlott rendszerben a plénum tárgyalása és a bizottsági tárgyalások nem eshetnek össze. Hála Istennek, ha így van. mert hiszen idáig azt tapasztaltuk, hogy például ma is az ülést nem tudjuk megkezdeni éppen azért, mert egy bizottságban volt fontos dolgunk. És ez napirenden van. Már megszoktuk azt, hogy időkímélés szem pontjából bizottságot is tartsunk és plénn mot is és ezzel tulajdonképpen egy csapással két legyet ütünk agyon: agyonütjük a bízott sági és a plenáris tárgyalást is. De itt hozzá kell tennem azt, hogy amint a vezérszónokok és a pártok harcának intézménye szerintem lényegesen kiegészítő és javító része a. többségi elaborátumnak, éppúgy lényeges pillére lett volna az is, hogy a bizottsági tárgyalás mely nyilvánosság mellett folyik, tartassék délelőtt, meg vagyok róla győződve, hogy így a plénumban kéthetenként két-három ülés lesz az apróbb, kisebb javaslatoknál. A rit kábban tartandó plenáris ülések pedig tar tassanak délután, de kiadósan, úgyhogy kéthárom ülés alatt lehessen kétszerannvit vé gezni, mint most féltizenegytől t'élkettőig Most ugyanis mindenkinek, akinek dolga viiii, agyon van ütve a délelőttje és délutánja a bizottsági tárgyalásokkal. Ha időben nyerni akarunk, akkor jogosult valami radikális rendszerváltozásra is gondolni. így gondolom én. hogyha a meritórius tárgyalás a bizottságokban van, a plenáris ülés — rendszerint a Ház elhatározásától függ — délután legyen. Azt is mondja a t. kisebbségi előadó úr, hosry csak szavaznak a részleteknél, ez meoha alkus dolog a plénumban. Bátorkodom ismét utalni arra« hogy ez a másik rendszernél is úgy van, mert hiszen közben néhány ember beszélhet ugyan, de indítványt nem tehet, ebben az esetben pedig miért beszéljen? Nincs semmi ok rá. Felhozzák érvként azt is, hogy az is mutatja a többségi rendszer gyöngeségét, hibás voltát, hogy ugyanezt az elvet nom tudja alkalmazni a költségvetésre és kétféle mértékkel mér és mindjárt maga a többségi vélemény vagy elaborátum két raedszert állapít meg. egyet a törvényjavaslatok tárgyalására, egyet a költségvetésére. Ezt illetőleg nem osztozom Tomcsányi Vilmos Pál t. képviselőtársamnak abban az álláspontjában, hogy ez igaz és hogy ő úgy látta volna logikusabbnak is, ha egyformán tárgyalnák a költségvetést és a törvényjavaslatok;!. Nem osztozom azért, meri a költségvetés tulajdonképpen nem törvény. A költségvetés törvénnyé akkor válik, amikor az appropriácio, a megajánlás útján azt elfogadják. De éppen. mert a költségvetés nem olyan törvényjavaslat, mint a többi, tehát ha egészen logikus és követ kezetes az ember, ha arra más tárgyalási módot állapít meg. A költségvetésnél, ahol az álta lános politikai megnyilatkozás és kritika van napirenden, szükséges is, hogy itt a Házban, a plénumban kezdődjék az általános vita, meri ez a nagy politikai leszámolás kormány és ellenzék között. Ez szerintem teljesen logikus éti • zért nemcsak nem tartom a javaslat gyöngéjének, de ennen nagyon helyes intézkedésnek látom ezt. (TRelvcftUa fobbfelftf.) Van még több kifogás is. valamennyit máinem sorolom fel. csak azt, hogy leszállítja ez a rendszer a színvonalat, a szakszerűséget és így 61