Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-229
Az országgyűlés képviselőházának 229. idése 1928 december 6-án, csütörtökön. Hát ezt őszintén megvallva, nem tudom honnan méltóztatik venni. Miért lenne a klotűr rendszeri Hiszen a klotűr a mostani házszabályok szerint is megvan; megvan a részletes vitánál. És azt látjuk, hogy alkalmazva alig lett. Miért gondolják, hogy a bizottságban inkább fogják alkalmazni? A bizottságban inkább hagyják beszélni az embereket, ott inkább hagyják, hogy vitatkozzanak, sőt ez a rendszer a kétszeri, sőt esetleg a többszöri felszólalást is megengedi. Magában abban a gondolatban, hogy mi tanácskozni akarunk, kapacitálni akarjuk egymást, benne van az, hogy nem akarunk klotűrrel élni. Ezt tehát nem értem. (Rubinek István közbeszól.) Különben t. képviselőtársam kisebbségi javaslata szerint a bizottságban is ott van a klotűr. Már pedig nyíltan meg kell mondanom, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) hogyha azt a rendszert fogjuk elfogadni, amelyet a kisebbség tart fenn az előzetes bizottsági tárgyalásra vonatkozólag, akkor én ezen bizottsági tárgyalás tekintete-ben a klotűrt nem tudnám megszavazni, me*rt ott nincsen indokoltsága a klotürnek. (Rubinek István: Lehet róla beszélni!) De igenis van ennek indokoltsága abban a bizottságban, amely a mi rendszerünk bizottsága, s amely pótolja a plenáris részletes tár gyalást, (Rubinek István: Tessék majd indítványozni!) amint hogy Angliában is megvan a klotűr a bizottsági tárgyalásban. De abban a bizottsági tárgyalásban, amely a mai házszabályokban van meg és amely a kisebbségi véleményben is foglaltatik, a klotűr nem indokolt. (Rubinek István: Tessék indítványozni, ha reákerül a soi-!) Esetleg indítványozni fogom. (Meskó Zoltán: Esetleg én indítványozom, ha elfelejti! Zaj.) rezekben akartam ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a képviselő urnák válaszolni. Azt, hogy nem lesz szakszerű a vita, nem méltóztattak eléggé megindokolni. Miért ne lenne' a bizottságban szakszerű árvita? (Rubinek István közbeszól.) Akkor talán nem értettem meg, bár elolvastam a jelentést. Hogy a bizottságban miért nem lenne szakszerű a vita, erre vonatkozólag csak egy gondolatot vettem ki, t. i. azt, hogy mintán nyilvános lesz a bizottsági tárgyalás, a nyilvánosság oda fog vinni, hogy nem lesznek szakszerűek a tárgya lások. (ŰOJi van! l'Uni van! a jobboldalon.) Ha ez oda fog vinni, akkor még fokozottabb mértékben fogja odavinni a részletes vitát a plénumban, akkor ez a vita plane nem lesz szaksze'n'í, hanem esak szétfolyó vita. A bizottságban akkor már mégis inkább lesz szakszerű, legalább is logiee, meri a nyilvánosság valamivel kisebb lesz. Az ötletszerűség ellen is védekezik a kisebbségi javaslat és azt mondja, hogy mi az ötletszerűség kérdését, nem oldjuk meg. Az bizonyos, hogyha az általános vita megkezdéséig minden Indítványt be kell nyújtani, ez jobban védekezik az ötletszerűség ellen, de akkor bizony anynyira meg van kötve a részletes vita. de az általános vita is. hogy akkor ott semmi újat sem lehet már csinálni, ami azonban nagyon veszéIvezteti a szakszerűséget, a komolvságot minden javaslat megtárgyalásánál. Ötletszerűség? Az áj rendszerben ;i részletes vita során a bizottságban merülnek fel indítványok. De kérem, hiszen a részletes vita éppen arra való, hogy tanácskozzunk. Felhoznak egy indítványt, hozzá fognak szólni és megvitatják, hogy jó-e vagy nem. A kisebbségi javaslat szerint a részletes vita során már nem lehet indítványokat hozni. Ha viilahol. akkor a bizottságban alkalmas az indítványokat letárgyalni. Sokkal alkalmasabb a bizottságban elintézni ezt a dolgot, úgyhogy a kisebbségi véleménynek ezt a résziét sem tudom osztani. A bizottság való inkább erre és nem a plénum. Mint hátrányt méltóztatik mondani, hogy íme, ez a rendszer nem tudja logikailag keresztül vinni gondolatát, mert a költségvetésnél kénytelen kivételt tenni. Igazat adok a képviselő úrnak, de nem abban, hogy nem tudja keresztülvinni, hanem hogy nem viszi keresztül, mert szerény véleményem szerint logikus az lenne, hogy a költségvetésnél is ugyanazon rendszer szerint tárgyaljunk, mint a törvényjavaslatoknál. Ha időt akarunk nyerni, ha szakszerűséget akarunk, ott is ugyanúgy kellene tárgyalni. Ha ez a javaslat és a 33-as bizottság még sem tette magáévá ezt a gondolatot, ennek egyszerű magyarázata az, hogy kompromisszum történt. Mégis új rendszer jönne, és ha új rendszer jön, nehéz teljesen szakítani a múlttal. A költségvetés tárgyalásánál tehát, ahol már megszokta a közvélemény, megszokták a képviselők, hogy itt a plénumban többen tárgyalhassanak, többen szólalhassanak fel, ahol mindenről lehet'beszélni, ahol meg van a lehetősége a képviselőnek ( arra, hogy a kormányzat minden ágára kiterjeszkedőleg mondja el véleményét, meghagytuk ezt a lehetőséget. Ez nem logikus dolog, t. Képviselőház, mert logikus az volna, hogy itt is úgy tárgyaljunk, mint a törvényjavaslatoknál, de belátom, sok szó szól a mellett, hogy ezt a luxust ez a parlament mégis megteheti, megadhatja magának, ha az egyéb javaslatokat más módon tárgyalja is, mert ezt az időt rá tudjuk szánni, (Turi Réla: Nem is törvényjavaslat!) annyival is inkább, mert hiszen sok időt fogunk nyerni egyéb munkánál. Úgyhogy ebből ez ellen a rendszer ellen fegyvert kovácsolni nem lehet. A kisebbségi vélemény nagyon kifogásolja, hogy a bizottsági elnököknek Óriási a hatáskörük. Kifogásolja azt is, hogy a bizottsági elnököt nem a Ház plénuma, hanem a bi zottság választja. Ezt a nézetet sem tudom osztani. Nem tudom osztani pedig azért, mert mint a kisebbségi vélemény t. előadója is mondotta és többször hangoztatta, a bizottság kicsiben a Ház. A pártviszonyok úsry jelentkeznek a bizottságban, mint a Házban. Végeredményében tehát teljesen mindegy, hogy a plénum választja-e meg az elnököt és bízik meg benne, vagy az illető bizottság, hiszen ottan ugyanúgy szerepel a többség, mint itt, tehát akit meg akarnak választani bizottsági elnöknek, azt éppúgy megválaszthatja a plenáris tárgyalás, amint megválasztja a bizottsági tárgyalás. Tehát magából abból, hogy a bizottság választja, semmi különbséget nem látok. És még valamit. Hivatkozni^ méltóztatik az angol rendszerre. Ott teljesen áll az. hogy az angol parlament elnöke, a Ház elnöke, a speaker a pártok felett áll. De csak ő róla áll ez, mert hiszen a bizottság elnöke, ,a chairman, pártember. Elnöki működésében azonban nem pártember ő sem és nem szabad pártembernek lennie itt sem a bizottsági elnöknek. Amelyik elnök mint pártelnök végzi hivatását, az nem jó elnök, az hibásan jár el. (tJuu van! jobbfelől é.s a középen.) Valahogy csak me a kell választani a bizottsági elnököt és hogy a plénum választja-e meg, ahol megvan a többség és kisebbség arámya. vagy a bizottság, a/hol szintén megvan ez az arány: az teljesen mindegy. A bizottsági elnököt a rátermettség, a szakszerűség szempontjából kell megválasztani és annak a bizottsági elnöknek nem szabad ebben a mű-