Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-225

272 Az országgyűlés képviselőházának 225. ülése 1928 november 28-án, szerdán. sági jelentés tárgyalása Bodó János képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése alapján a budapesti kir. főügyész Bodó János országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kéri a következő tényállás alapján. A Budapesten 1927. január 22-én megjelenő Magyar Hirlap politikai napilapban: «A l'a lu Szövetség nyilatkozata a Fenyves Ferenc iskoláinak kisajátítása ügyében» cím alatt közlemény jelent meg, melynek tartalmát Fenyves Ferenc budapesti lakos magára nézve sérelmesnek találva, a budapesti kir. büntetőtörvényszék előtt a cikk szerzője ellen bűnvádi feljelentést tett sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége címén. A közlemény névtelenül jelent meg s annak szerzője gyanánt a lap szerkesztősége Bodó János országgyűlési képviselőt nevezte meg, mely alapon a kir. főügyész nevezett képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kéri. A közlemény inkriminált részei a következők: «Az iskolaengedélyes tanárokkal ezután az erre vonatkozó kultuszminiszteri nudeletek határozott tiltó rendelkezései ellenére szerződéseket kötött, melyek értelmében az iskola bevételeit hozzá szolgáltatják be, a kiadásokat ellenben Fenyves viseli... E Fenyves-féle «kultúrszövetség» tiszteletbeli elnökei voltak: Rákosi Jenő és Lukács Gvörgy dr. királyi szakfelügyelő... Herczeg Ferenc, Milotay István. Lyka Károly, Kapi Béla, Olgyay Viktor, Radnay Gyula, Gombocz Endre stb. Természetesen a nevek tulajdonosai nem is sejtették, hogy e kultúrszövetség tisztikarában helyet foglalnak... Fenyves azonban az iskolánál alkalmazott tanárok fizetését nem fizette... Viszont a 24 iskolából egypár hónap alatt többszázmilliót zsebre tett... A Falu Szövetséget... mellyel egy nagyohhszabású kultúrbotlánytól szabadította meg ezt a szegény országot.« A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá vette', melvben érdekelt képviselőt személyesen is meghallgatta. A mentelmi bizottság úgy találta, hogy a kifogásolt cikkben foglaltak bűnvádi cselekmény tényálladékának ismérveit magukban foglalni látszanak, miért is megállapítása után annak, hogy a megkeresés arra illetékes hatóságtól érkezett, a személyi összefüggés nem vitás s horv politikai zaklatás esete sem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Bodó János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t Házat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Bodó János képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag függesszük fel, i?en vagy nem? (Iyen!) A Ház a javaslatot elfogadja s Bodó János képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a 645. számú mentelmi bizottsági jelentés tárgyalása Gál Jenő képviselőtársunk mentelmi üsyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Gál Jenő országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság az ifj. Walla József cementárugyár r.t. budapesti cég feljelentésére eljárást indított, mivel «Az Est» napilap 1927. március 9-iki számában «Sürgős interpelláció formájában a főváros közgyűlése elé kerül a Széchenyi-fürdő ügye» feliratú cikk tartalma az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző s 8. §-a szerint minősülő rágalmazás és a 24. §-ába ütköző hi telror.tás vétségének ismérvét látszik feltüntetni A cikk szerzője Paizs Ödön hírlapíró, budapesti lakos, aki a rendőrségi nyomozás során azt vallotta, hogy a vonatkozó interpelláció a fővárosi közgyűlésen tényleg elhangzott, a cikkben ahhoz fűzött kijelentéseket előtte fentnevezett képviselő azon célból tette meg, hogy azt a nyilvánossággal közölje. A mentelmi bizottság abból az etikai elgondolásból kiindulva, hogy a képviselő az újságíróval szemben bizonyos tekintetben felelősséggel tartozik és őt fedni tartozik azokért a közlésekért, amelyeket előtte abból a célból tett, hogy azok sajtó útján nyilvánosságra kerüljenek, — annak megállapítása mellett, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vonatkozó cikk es nevezett képviselő személye között nem kétséges, politikai zaklatás eseté fenn nem forog s végül, hogy az inkriminált közlemény idézett kitételei bűncselekmény ismérveit magukban foglalni látszanak, azt a javaslatot terjeszti a t. Képviselőház elé, hogy Gál Jenő országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólnil! (Pakots József szólásra jelentkezik.) Pakots képviselő úr kíván szólni. Pakots József: Igen t. Képviselőház! Ez az eset, amelyet az igen t. előadó úr ismertetett, jellemző és tipikus esete azoknak a zaklatási tényeknek, amelyek gyakran kísérik a képviselőnek, a közéleti embernek működését. Gál Jenő képviselőtársunk mint a székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja, a közérdeket elsősorban érintő olyan kérdéssel foglalkozott a főváros közgyűlésén, amely kérdéssel neki állásánál fogva feltétlenül foglalkoznia kellett, hogy ez az egész ügy, amely a főváros építkezéseivel kapcsolatosan hiteltúllépésben nyilvánult meg, tisztáztassék. Az történt, hogy 1927. március 9-én Gál Jenő képviselőtársunk mint a fővárosi közgyűlés tagja, interpellációt jegyzett be s a közgyűlést megelőzőleg, amikor az újságírók érdeklődtek nála interpellációjának tartalma iránt, nem tett egyebet, minthogy azt az interpellációt, amelyet néhány pillanattal később elő is terjesztett a főváros közgyűlésén, ismertette az újságírókkal. Az egész kérdést meg kell világítanom, amikor a zaklatás esetét akarom itt megállapítani. Tény, az egész közvélemény tudja a főváros vezetőségének jelentése és a lefolytatott vizsgálat alapján, hogy az a bizonyos építő vállalkozó cég a Széchenyi-fürdő építkezésénél százszázalékos hiteltúllépést produkált. A huszenüt milliárdban megállapított költségelőirányzat tal szemben abban a pillanatban, amikor interpellációja elhangzott, már 50 milliárd építési költségei mutatott ki és követelt a fővárostól. Ennek az egész kérdésnek megvizsgálását célozta a közérdek szempontjából Gál Jenő t. képviselőtársunk interpellációja. Ez neki kötelessége volt és aki ebben őt meg akarja akadályozni, az voltakép a közérdek rovására