Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-225

270 Az országgyűlés képviselőházának tés» feliratú vezetőcikkek egész tartama az 1914 : XLI. te. 1. és 2. §-ába ütköző, 3. Va sze­rint minősülő sajtó útján elkövetett rágalma­zás és becsületsértés tényálladékait látszik feltüntetni. A cikk szerzője Lingauer Albin ország­gyűlési képviselő. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés a vélelmezett bűncselekmény és neve­zett képviselő személye között kétséges, mert a cikk tartalma csupán a valódi tényállást tünteti fel, az abban ismertetett kihágásért feljelentőt a m. kir. belügyminiszter III-ad fokon jogérvényesen elítélte, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lingauer Albin országgyűlési képviselő jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát és a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság­nak azt a javaslatát, hogy Lingauer Albin képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag a Ház ne függessze fel, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja. Következik az 582. számú jelentés tárgya­lása Vanczák János képviselőtársunk men­telmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése folytán Van­czák János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a «Nép­szava» című lap 1925. évi július hó 8-án meg­jelent számában «A Landau-ügy epilógusa» felirat alatt közzétett cikk tartalma miatt dr. Kalmár Simon Ernő, az 1914 : XLI. te. 1, §-ában ütköző és sérelmére elkövetett rágal­mazás vétsége miatt büntető eljárást tett fo­lyamatba. A cikk Rupert Rezső volt nemzetgyűlési képviselő rágalmazási peréről írván, azt írja: «Rupert viszonválaszában alaposan elintézte Kalmár urat, fejére olvasta különböző politi­kai ténykedéseit; utalt arra, hogy a proletár­diktatúra alatt Kalmár, mint termelőbiztos működött és egyike volt a leghangosabb kom­munistáknak, amíg a konjunktúra hirtelen fordulásával egyszerre ébredőnek csapóit fel.» E közleményben oly tények állíttatnak dr. Kalmár Simon Ernő főmagánvádlóról, melyek valódiságuk esetén ellene a bűnvádi eljárás megindításának okai lehetnének és őt a köz­megvetésnek tennék ki. Minthogy a névtelenül megjelent cikk szer­zőjét Vanczák János országgyűlési képviselő megnevezni nem volt hajlandó és így azért a «ajtótörvény 35. §-a alapján a sajtójogi fele­lősség, mint a Népszava felelős szerkesztőjét őt terheli, s mivel zaklatás esete nem forog fenn, ezért a mentelmi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Vanczák János ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, n vitát és a tanácsko­zási befejezettnek nyilvánítom. t Következik a határozathozatal Kérdem, méltóztatnak-e^ elfogadni a mentelmi bizott­ságnak azt a javaslatát, hogy Vanczák Jánes képviselőtársunk mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag a Ház felfüggessze, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta, '.). ülése 1928 november 28-án, szerdán. Következik az 583. számú jelentés tárgya­lása, Gaal Gaston képviselőtársunk mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselő­ház! A budapesti kir. büntetőjárásbíróság el­nökének megkeresése alapján a budapesti kir. főügyész Gaal Gaston országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kéri a kö­vetkező tényállás alapján. Eőri Szabó Dezső volt nemzetgyűlési kép­viselő Gaal Gaston országgyűlési képviselő el­len a budapesti kir. büntető járásbíróság előtt az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző és a 3. § 1. és 2. pontja szerint minősülő rágalmazás vétsége címén bűnvádi feljelentést tett, mert előadása szerint Gaal Gaston országgyűlési képviselő az ő személyével kapcsolatban a Képviselőház büfféjében sértő kifejezéseket használt. A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá véve, Gaal Gaston országgyűlési képviselő személyes meghallgatása után úgy találta, hogy az ügyben büntetendő cselekmény ismérvei fenn nem forognak, miért is politikai zaklatás esetét látván fennforogni, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Gaal Gaston országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát és a tanácsko­zást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Gaal Gas­ton képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag a Ház ne függessze fel, igen vagy nem? (Igen!) a Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Gaal Gaston képviselő­társunk mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 584. számú jelentésének tárgyalása, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével terhelt Tankovits János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. büntetőtörvényszék megkere­sése alapján a budapesti kir. főügyész Tan­kovits János országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kéri a következő tényállás alapján. A Budapesten megjelenő «Vámőrlő Malmok Lapja» 1926. évi április 10-iki számában «Válasz a diktátor kirohanására» cím alatt közlemény jelent meg, Tankovits János országgyűlési képviselő aláírásával, melynek tartalmát Ju­tassy Ödön budapesti lakos magára nézve sé­relmesnek találva Tankovits János országgyű­lési képviselő ellen a budapesti kir. törvény­szék előtt sajtó útján elkövetett rágalmazás címén bűnvádi feljelentést tett. Panasz tár­gyává tette a cikknek következő kitételeit: «Hallja maga beképzelt diktátor, van még bá­torsága a tollát tintába mártani és úgy írni, mintha ön úgy járt volna el, mint aki még most is feltolhatná magát a jóhiszemű vámmolnár­ság patrónusaként? Nem fifikus diktátor, a nép már ismeri a maga atyáskodását, hogy mivel van kibélelve, de tudja azt is, hogyha még soká önre bízza az ügyeit, akkor egy szép napon nem lesz többé mit bízni senkire sem és semmit sem. Akármilyen méregbe mártja azt a megszentségtelenített tollát... maga arra az asztalra piszkított, melyről 32 évig evett! Tudja, hogy maga 32 évig evett a magyar vám­őrlők asztaláról és ma az ön atyai támogatása mellett tönkrementek vagy tönk szélén álla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom