Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-224

252 Az országgyűlés képviselőházának 224. ülése 1028 nor ember 23-án, pénteken. eredeti szövegezésben fogadják el a bekezdést, méltóztassanak felállani ! (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, méltóztassék a szavazatokat megszámlálni. Griger Miklós jegyző (megszámlálván a szavazatokat): Húsz ! Elnök : Most kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Griger Miklós .jegyző (megszámlálván a szavazatokat) : Huszonegy ! Elnök : Többség. A Ház az 1. §. harmadik bekezdésének eredeti szövegét nem fogadta el. Most következik a határozathozatal Gschwindt Ernő képviselő úr indítványa felett, szemben Gál Jenő képviselő úr indítványával. Amennyiben Gschwindt képviselő úr indítványát méltóztatnak elfogadni, Gál Jenő képviselő úr indítványa elesik. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Gschwindt Ernő képviselő úr indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik Gschwindt képviselő úr indítványát elfogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház a bekezdést Gschwindt Ernő képviselő úr indítványa értelmében fogadta el, Gál Jenő képviselő úr indítványát pedig elvetette Következik Fitz Arthur képviselő úr kiegészítő indítványa feletti szavazás. Kérdem a t. Házat,méltóztatnak-e Fitz Arthur képviselő úr indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Fitz Arthur képviselő úr indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház Fitz Arthur képviselő úr indítványát elvetette. Következik a 2. §. Kérem annak felolvasását. Griger Miklós jegyző (olvassa a 2. §-t, amelyet a Ház észrevétel nélkül elfogad.) Elnök : Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a Washingtonban 1927 november 25-en kelt Nemzetközi rádiótávíróegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 630, 643.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Dencz Ákos előadó: Igen t. Képviselőház! Egy egyezmény becikkelyezésére vonatkozó rövid, háromszakaszos törvény fekszik előttünk, amely a rádiótávírónak Washingtonban 1927. novembar 25-ikén egyezményileg történt nemzetközi szabályozását tartalmazza- A rádiót — úgyhiszem — nem szükséges az igen t. Ház előtt külön ismertetnem, mert hiszen ez a technikai találmány azon három évtized alatt, amióta sikerült az elektromos hullámok gyakorlati kihasználásával az első drótnélküli táviratot leadni és felvenni, a rádiótávírón, rádiótávbeszélőn és rádióhírmondón keresztül olyan világjelentőségre tett szert, amelyet még pár évvel ezelőtt az emberi elme alig tudott elképzelni. Az az út, amelyet a drótnélküli hullámok Maxwelltől, majd Herztől egészen Marconiig megtettek, nemcsak annak a három nagy nemzetnek, amelyhez e három, feltaláló tartozik, országait és tartományait hálózza be, hanem kiterjed már az egész földkerekségre, a pólusoktól az egyenlítőig. Igénybeveszik a drótnélküli energiát már az egész világon, a legmagasabb felhőkarcolótól a legkisebb kunyhóig. Alig van már olyan hivatalos szerv és a társadalomnak olyan rétege, — a műveltségnek egy bizonyos minimális fokán álló egyéneket sem véve ki — amely előtt a rádió nu lenne közismert. Az a hatás, amelyet a rádió kiváltott, úgyszólván egyenrangú a gőzhajónak, a gőzvasútnak világjelentőségével. A rádió előtt nincsen távolság, a rádió áthidalja az országokat, egymáshoz közelebb hozza a népeket. Közvetíti a sajtónak a híreit, gazdasági, időjárási jelentéseket ad le, mulattat, szórakoztat, terjeszti a kultúrát. Utazásoknál, expedícióknál szárazon, vízen és levegőben egyaránt segítségünkre jön. Egy viharba jutott Zeppelint amerikai útjában rádió üzenet kalauzol, vezet ki a viharból és segíti céljához. Az északsarki expedícióhoz, a süllyedő hajóhoz, a rádiónak S. O. S. jelei irányítják a mentő kezet. A rendőrök, tűzoltók az étheren keresztül kapják a parancsot. A hadsereggel, a flottával az érintkezést, az öszszeköttetést a rádió hullámai tartják fenn. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben még az is igen fontos, hogy a rádiókészülékeknek gyártásával egy új iparág honosítassék meg, amely külföldi példák után nálunk is igen jelentékeny jövedelemmel bíztat. Ezt a nagy korszakalkotó találmányt igyekszik a maga részére minden nemzet minél nagyobb mértékben kihasználni. Ezért talán nem végzek felesleges munkát, ha ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál csupán néhány szóval azt a kül- és belföldi rádióforgalmat is érinteni kívánom, amely tulajdonképpeni alapját képezi az egyezményes nemzetközi rádiószabályozásnak. (Zaj. — Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter : Halljuk !) Németország a világháború után elvesztvén kábelhálózatát, helyette most már a rádió útján négy pontból érintkezhetik szabadon és akadálytalannl az egész világgal. Ez a négy pont: Nauen, Kilvese, Norddeich, és Königswusterhausen. E négy csomópont körül kristályosodik ki az úgynevezett német birodalmi rádióhálózat. Ezek közül maga a naueni állomás úgyszólván a világnak legnagyobb rádióállomása, mert ennek az állomásnak olyan nagy a hatótávolsága, hogy saját antipódusával, Ausztráliával és a déli tenger szigeteivel tarthatna fenn rádió-összeköttetést, ha ezeknek a helyeknek lenne a jeleknek felvételére alkalmas energiával rendelkező rádióállomásuk. Az angolok is hozzáláttak a nagy brit hálózat kiépítéséhez. Minden 2000 tengeri mértföld távolságban angol földön egy-egy állomás épült, amely állomások az angol világbirodalmat Oxfordtól, Kairón, Fokvároson, az Indiák* n, Ausztrálián, Polinézián és Kanadán keresztül kötik össze. Hasonló a francia hálózat is, amely Európát, Ázsiát, Afrikát, Észak- és Dél-Amerikát egymással és Párizszsal ugyancsak a francia gyarmatokon épült állomások segítségével kapcsolja egybe. A többi kultúrállamok is hasonlóképpen, de kisebb keretekben dolgoznak. Az Északamerikai Egyesült Államok nem rendelkeznek olyan mértékben gyarmatokkal, mint Anglia és Franciaország, ezért tehát saját területükön építettek fel olyan nagy hatóerejű állomásokat, — és pedig ellentétben az európai hálózatokkal, nem monopóliumként — hogy ezekkel a föld bármely részére is üzenhetnek és viszont. Természetesen a távoli Japán és Kína sem volt tétlen. Peking pl. Turkesztánia, Kasgar útján érintkezik a brit birodalommal. Magyarországon Csepelen, Székesfehérváron és Lakihegyen vannak rádióállomások. A csepeli három állomás közül az öt kilowattos a külföldi távíróforgalom céljaira szolgál. Az egyik egy kilowattos a Magyar Távirati Iroda bérletében a belföldi távbeszélő hírszolgálatot bonyolítja le ; a másik egy kilowattos állomás pedig, amely a mátyásföldi repülőtérrel van összekötve, ellátja a légforgalmi távíratok lebonyolítását. A székesfehérvári 10, illetőleg 50 kilowattos állomások a külföldi távíróforgalom céljait szolgálják. A Broadcasting állomást eredetileg 2 kilowattos adó»