Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-223

226 'Ày országgyűlés képviselőházának 223 amelyek alkalmasak az emberekre veszélyes betegségeket elterjeszteni. Ilyenek például a patkányok. A keleti vidékek patkányai vannak orvosi és tudományos szempontból abban a gyanúban, hogy éppen a pestisnek ők a terjesztői. Ennek következtében az illető országok arra is kötelezvék ezen egyezmény erejével, hogy ezeket "az állatokat pusztítsák és amennyire lehetségesjmegakadályozzák így is e betegségek terjedését. Ezek alapján a magam részéről is tisztelettel kérem a t. Házat, hogy méltóztassék az egyezményt, a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben változatlanul elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a tör vény ji vaslat címét s 1. és 2. s-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad.) Elnök : Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt megfelelő időben fogok a t. Háznak előtertesztést tenni. Napirend szerint következik a termelő vagy szállító vállalatok jogi kezelése tárgyában a Szerb, Horvát és Szlovén Királysággal 1928. évi február hó 22-én kötött Egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 637.) tárgyalása. Temesváry Imre előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó : T. Ház! A trianoni szerződés folytán nemcsak az állami életben, de a magángazdasági tevékenységben is abnormális eltolódások állottak be. Ennek következtében szükséges, hogy mindazon kérdések, amelyek a megváltozóit országhatárok folytán a magángazdasági életet károsan befolyásolnák, rendeztessenek oly módon, hogy ebből a magángazdasági életre károk ne háramoljanak. Különösen bonyolult a helyzet azoknál a szállító és termelő vállalatoknál, amelyekmk székhelye magyar területen van, üzleti tevékenységüket azonban idegen államok területén folytatják, és amelyek cégjegyezve a magyar bíróságnál vannak. Természetes, hogy az olyan vállalatokkal szemben, amelyeknek székhelye Magyarországon van. de üzleti tevékenységüket idegen államok területén, nevezetesen az utódállamok területén folytatják, módjában áll az illető államoknak olyan kényszerítő rendszabályokat vagy törvényes rendelkezéseket életbeléptetni, amelyekkel ha szembehelyezkedik az illető vállalat, ez esetben üzleti tevékenysége teljes mértékben megbénítható. Ezen kényszerítő körülmények hatása következtében jött létre az 1927: XVII. tc.-be foglalt azon egyezmény, amely Cseh-Szlovákiával kívánja ezeket a kérdéseket rendezni, és létrejött egy újabb egyezmény 1928. évi február hó 22-én, amely a Szerb, Horvát és Szlovén Királysággal kívánja ezen függőben lévő kérdéseket szabályozni. Ez az egyezmény, amely előttünk fekszik, ugyanazon alapelveket épült fel, mint a korábban Cseh-Szlovákiával megkötött hasonló egyezmény, és így módot nyújt arra, hogy a Magyarországon székhellyel bíró, de üzleti tevékenységüket Jugoszláviában folytató szállító vagy termelő vállalatok a törvényes formák betartása mellett üzleti székhelyüket Jugoszláviába áthelyezhessék. Ha pedig ezen vállalatoknak Magyarországon van a székiilése 1928 november 22-én, csütörtökön. helye, és üzleti tevékenységüket részben Jugoszláviában, részben Magyarországon folytatják, ez esetben szintén tartalmaz ez az egyezmény határozmányokat arra vonatkozólag, hogy az illető vállalatok Jugoszláviában kifejtett tevékenységük következtében az ott létesült filiáléikat vagy vállalkozásaikat törvényes formák mellett önálló vállalatokká alakíthassák át. A székhelyáthelyezés esetében természetszerűen a magyar bíróság minden további nélkül törli a cégjegyzékből ezeket a vállalatokat. A székhelyáthelyezés folytán kivonuló vállalatot semmiféle adóval, avagy illetékkel megterhelni nem lehet, és ha pl. valamely vállalatnak Magyarországon ingatlana volt és ezt eladni kénytelen és ez ingatlan helyett Jugoszláviában vásárol egy újabb ingatlant, ebben az esetben az adásvételből kifolyólag semmiféle illetékkel, avagy adóval a vállalatot megterhelni nem lehet. Ebben az egyezményben az adóknak a két állam közötti mikénti megosztása is szabályozva van, valamint szabályozva van az a kérdés is, hogy a hadikölcsönök folytán szenvedett károk részbeni megtérítése az illető vállalatoknak biztosíttatik. Ez az egyezmény nem vonatkozik azokra a vállalatokra, amelyek már ennek az egyezménynek létrejötte előtt áthelyezték a székhelyüket Jugoszláviába. Végül tartalmaz ez az egyezmény külön határozmányokat arra vonatkozólag, hogy ha ezeknek a vállalatoknak itt Magyarországon nyugdíjalapjuk, avagy egyéb ellátási alapjuk volt, abban az esetben a viszonosság fennáll, és úgy fognak azok a kérdések rendeztetni, hogy sem a magyar állam területén maradó alkalmazottak, sem pedig a Jugoszlávia területére átkerülő alkalmazottak kárt ne szenvedjenek ; ezek az alapok arányosan fognak egymás között megosztatni. Ezekben voltam bátor az egyezményt ismertetni. Tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék azt általánosságban és részleteiben is elfogadni! (Helyeslés jobb felöl) Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Báró Vojnios Miklós ! Br. Vojnics Miklós : Elállók a szótól ! Elnök : A képviselő úr eláll a szótól. Kíván-e még valaki szólani ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik e az imént ismertetett törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét olvasniSzabó Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1. §-át, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. Olvassa a 2. í-fj Elnök : Az előadó úr kíván szólani. Temesváry Imre előadó : T. Ház ! A 2. §. első cikkénél bátor vagyok a következő sajtóhibakiigazítást indítványozni. Ugyanis az első cikk francia szövegében a «déclare» szó után egészen a negyedik sorban lévő «des entreprises» szavakig felvett szöveg helyébe lépne a következő szöveg : «ne demander le transfert du siège que de celles». Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a sajtóhiba-kiigazítást elfogni ! (Helyeslés.) Elnök : Kíván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az előadó