Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-223

Az országgyűlés képviselőházának 223. politikai szempontból, erőhatalmi viszonyok szempontjából bírálja egyik, vagy másik nemzet politikájának magatartását vagy azt a másik kérdést, vájjon nekünk magyaroknak, a magyar nemzetnek politikai szempontból előnyös-e vagy hátrányos az illető nemzethez való csatlakozás. Meg vagyok győződve arról, hogy mivel az egészen más kérdés, mint egy nemzet lelkiségének bírálata, az illető képviselő úrtól nagyon távol áll a francia nemzet lelkiségének lebírálása, leszólása. (Bogya János: A kormányról beszéltem!) örülök, hogy itt van a képviselő úr, — eddig nem volt szerencsém észrevenni — tehát megerősítheti az én feltevésemet, hogy nagyon messze állt tőle az, hogy a nemes francia nemzet egyetemességének lelkéről kevésbbé elismerő nyilatkozatot tegyen. (Bogya János: Én a francia kormány rossz politikájáról beszéltem! — Zaj. — Halljuk! Halljuk a baloldalon.) Rövid felszólalásomat ezzel be is fejeztem. Kérném a t. Házat, hogy méltóztassék az általam előbb röviden vázolt legmagasabb szempontra felemelkedve elbírálni ezt az egyébként reánk nézve jelentőségben nem túlnagy javaslatot, de olyan javaslatot, amely mögött rejlő szellem az a magasabb diplomácia, amely az emberi szolidaritást, a nemzetek, az egész emberiség szolidarizmusát tartja szem előtt és iparkodik megvalósítani. Ennek a szellemnek fontosságát mérlegelve, honorálva, méltóztassék a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Lukács György előadó: T. Ház! Propper t. képviselőtársamnak egy felvilágosítással tartozom, ő ugyanis azt mondta, hogy az előadó megvigasztalta a Házat azzal, hogy ez az egyezmény már életbelépett. (Propper Sándor: Rám azt a benyomást tette!) Erre azt kérdezte a képviselő úr, hogy miért késett el Magyarország? A miniszter úr már válaszolt, hogy nem késett el Magyarország, mert Magyarország nem utólagosan csatlakozott az egyezményhez, hanem résztvett magában az egyezmény létesítésében, tehát ennek alkotói közé tartozik. Én pedig, t. képviselőtársam, nem megvigasztalni akartam a Házat ezzel a kijelentéssel, (Propper Sándor: Rám azt a benyomást tette, nem tehetek róla!) hanem már a 80-as évek egy törvényének rendelkezése folytán emeltem ki azt, hogy ez az egyezmény már a 80-as években életbelépett. Van egy törvényünk a törvények kihirdetéséről, amely' azt mondja, hogy amidőn nemzetközi egyezmény cikkelyeztetik be. akkor a törvényben meg kell említeni a ratifikáció-okmányok kicserélésének idejét, amelv tudniillik az illető egyezmény életbelépésének ideje. Már megtörtént egyszer, hogy a Nemzetgyűlés olyan egyezményt iktatott törvénybe, amely még nem lépett életbe, amelynek ratifikáló okmányai mes 'nem cseréltettek ki, minélfogva Magyarország kormányzója, akinek feladata a törvényeket kihirdetni abba a helyzetbe jutott, hogy kénytelen volt visszaküldeni a törvényt. Nehogy tehát hasonló eset ismételten előfordulhasson, mindenkor kell arra ügyelnünk, hogy csak olyankor foglaljunk törvénybe egy egyezményt, amikor már a ratifikáló okmányok kicserélése megtörtént, mert csak ilyen törvényt lehet kihirdetni. Természetesen a törvényhozás szuverenitását ez nem érinti; az azt az egyezményt el is vetheti, azonban a helyes törvényhozási technika kívánja azt meg, hogy csak akkor alkottassék meg a ülése 1928 november 22-én, csütörtökön. 223 törvény, amidőn már a ratifikáló okmányok kicserélése megtörtént. Magyarázatul voltam bátor ezt a felvilágosítást megadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a most tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, Igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel tehát a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta; annak harmadszori olvasása iránt kellő időben fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Következik a pestis, a kolera, a sárgaláz, a kiütéses tífusz és a himlő ellen való védekezés tárgyában kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. (írom. 634.) Láng János előadó urat illeti a szó. Láng János előadó: T. Képviselőház! A kormány egy nemzetközi egyezményt terjeszt elénk a Törvénytárba leendő becikkelyezés céljából a pestis, kolera, sárgaláz, kiütéses tífusz és a himlő elleni védekezés tárgy á,ban kötött, Párizsban 1926. évi június hó 21-én kelt nemzetközi egyezményről. Vannak régebben hozott törvényeink, amelyek ugyancsak ezeknek a járványos betegségeknek megakadályozásáról és megfékezéséről szólnak, nevezetesen az 1894 : VIII. te, amely az egyiptomi tengeri egészségügyi szolgálatnak rendezését tartalmazza, azután az 1894. évi IX. te, amely a koleráról szól, az 1900. évi XXIII. te, amely a pestisnek megfékezését tartalmazza. Az általam felsorolt három törvényjavaslat Ihelyébe az 1909 :XXI. te. lépett, amely a pestisről ós a koleráról szól, végül újabb nemzetközi egyezménnyel szabályozták azt a védekezést, amely az 1924 : XXIV. törvénycikkben most már a pestisről, koleráról és a sárgalázról együttesen szól. A technikai fejlődés tette szükségessé, azaz inkább lehetővé azt, hogy a nemzetek egymással sűrűbben és gyakrabban tudjanak érintkezni, valamint az orvosi tudomány fejlettsége is szükségessé tette egy újabb egyezmény létesítését, amelyről most már az 1926. évi június 21-én kelt párizsi egyezmény szól, amelyet a kormány most a Magyar Törvénytárba leendő becikkelyezés céljából nekünk bemutatott. T. Ház! Azok között a nemzeteket ós népeket megtizedelő megpróbáltatások között, amelyek időközönként igen súlyos csapásként látogatják meg a nemzeteket és népeket, nem utolsó helyen szerepelnek azok a járványos betegségek, amelyek megfékezésére nemzetközi egyezménynek kellett létrejönni az összes nemzetekkel s ez a nemzetközi egyezmény 1926 június 21-én létre is jött Párizsban. Egy ilyen járványos betegség borzalmasabb a háborúnál is. A pestis halálozási arányszáma például az összes járványos betegségek között a legnagyobb. Borzalmas a kolera, amelynek halálozási arányszáma 40%. Ugyancsak borzalmas jelenségei vannak a himlőnek ós a sárgaláznak is, amennyiben azok megfékezése nem sikerül. A különbség a háború és az említettem