Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-220
Àz országgyűlés hépvisélöházánah 220. ülése 1928 november 16-án, pénteken. 113 selők igényeinek méltányosabb elbírálására, iimi jutalmazás útján fog- bekövetkezni. A második rovaton, a dologi kiadásoknál 36.880 pengő többlet irány oztatott elő és pedig a két Ház dologi szükségleteinél, a Felsőház működésével kapcsolatosan az előző évi tapasz'•'latoknak megfelelően a világítási költségekre 10.000 pengő többlet, a posta- és telefondíjakra, valamint az irodai cikkek beszerzési költségeire összesen 6400 pengő többlet vétetett be a költségvetésbe. Ezenkívül a könyvtár gyarapítására szóló tételnél, minthogy a könyvtári bizottság elhatározta, hogy a háborús felelősségre vonatkozó irodalmi termékek összegyüjttessenek, ennek költségeire, továbbá, minthogy a könyvtári bizottság elhatározta azt is, hogy az eddig elhelyezésre kiadott Ghiczy-könyvtár bevonassék, ennek szállítási költségeire és a könyvtári katalógus munkálatainak folytatására összesen 8000 pengő többlet vétetett fel a költségvetésbe. A parlamenti múzeum beszerzéseire, valamint az ezzel felmerülő személyzeti kiadásokra 10.400 pengő többlet álíttatott be a költségvetésbe. Üj tételként mutatkozik itt a liftkezelők ruházatára felvett 1200 pengő, valamint az az 1500 pengő, amely a műszaki alkalmazottak második munkaruhájára és azonkívül az ülésterem körül szolgálatot teljesítő műszaki altisztek ruházatára irányoztatott elő. A IV. címnél, a képviselőházi őrségnél 13.230 pengő többlet vétetett fel a költségvetésbe. Az ezen a rovaton mutatkozó többletből a rendszeres állandó illetményekre 4994 pengő, a nem rendszeres illetmények alrovatára pedig 8.130 pengő esik. Mind a két alrovaton a többlet az őrség tiszti és altiszti személyzetének a csendőrség összilletményeinek megfelelően megállapított magasabb illetményeiből állott elő és egyfelől az őri pótlék összegének, másfelől az élelmiszerváltság összegének megfelelő emelésére szolgál. Az emelést az tette szükségessé hogy ma az őrségnek kiegészítése nem a honvédség, hanem a csendőrség kebeléből történik, és így kívánatos volt, hogy ezek az illetmények a csendőrségi illetményekkel egy vonalba állíttassanak be. A3, rovatnál, a kiküldetési és átköltözködési költségeknél az eddig előirányzott minimális összeg 106 pengővel emeltetett az előre látható szükségletnek megfelelően. A nyugellátásoknál 12.660 pengő többlet alít elő, ami a lakbérek emelkedésében és az ellátottak számának emelkedésében leli magyarázatát. Ezekben ismertetvén a Képviselőház, illetőleg a törvényhozás 1929/30. évi költségvetését, tisztelete] kérem a bizottság megbízásából, hogy a költségvetést a bemutatott szerkezetben elfogadni méltóztassanak, hogy így ez a költségvetés az 1929/30. évi állami költségvetési elő1 '''•'• nvzatba beállítható legyen. Egyben tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék az elnököt felhatalmazni arra, hogy a költségvetés keretében utalványozhasson. (Hetyeslés.) Elnök: Kiván-e valaki a gazdasági bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a 1. Házat, méltóztatnak-e a gazdasági bizottság jelentésben foglal! javaslatot elfogadni és az utalványozásra az elnököt felhatalmazni, i Ä en vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a gazdasági bizottság jelentésben foglalt javaslatot elfogadja és az elnököt az utalványozásra felhatalmazza. Napirend szerint követke'zik a víziberuházásokról és egyéb vízügyi intézkedésekről szóló törvényjavaslat (írom. 624.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Turi Béla! Turi Béla! T. Képviselőház! A magam részéről is örömmel üdvözlöm a földmívelésügyi miniszter úrnak ezt a javaslatát, amelyben víziberuházásokról és vízimunkálatokról kíván gondoskodni. Sajnálatos, hogy a javaslat nem gondoskodhatik olyan mértékben ezekről a munkálatokról, amilyen mértékben az ország érdeke azt megkívánná, mert hiszen maga a javaslat is elismeri és a miniszter úr is nagyon jól tudja, hogy 188 millió pengőt tennének ki az azon munkálatokra fordítandó összegek, amelyek szükségesek volnának, és hogy ma csak 53 millió pengőt tudunk beállítani azon munkálatokra, amelyek halaszthatatlanok. Tehát óriási nagy távolság van még azon két összeg között, amelyet most erre a célra tudunk fordítani és amelyet erre fordítanunk kellene. Nem akarok most részletesen foglalkozni azzal, hogy mi volna még szükséges, és mi •volna talán legelsősorban ezen javaslat után a teendő, hanem a javaslat alapján csak két pontjához kívánok röviden néhány megjegyzést tenni. Az egyik az, hogy a 2. §-ban a Dunán végzendő vízimunkálatokra fel van véve 18 millió pengő, s ebből a 18 millió pengőből a Dunának arra a szaka szára, amely országhatárt képez, a javaslat most felvesz 4,850.000 pengőt, holott maga a javaslat indokolása megmondja, liogy magára erre a szakaszra is 22,800.000 pengő volna szükséges. Látjuk tehát, hogy ott is kénytelen a pénzügyi viszonyokhoz alkalmazkodni a miniszter úr, ahol pedis; országhatárt képez a Duna. S itt leszek bátor rámutatni néhány szóval arra, hogy rendkívül nagy veszedelmet rejt magában az, hogy ezen szakasznak szabályozási munkálatai a CsehSzlovák állammal együttesen viselendő költségekkel teljesítendők, mert van egy Nemzetközi Duna Bizottság, ugyebár, amely — mint a javaslat indokolása is mondja — elkészíti az e szakaszon szükséges munkálatok terveit, költségvetését és munkaprogranunját. Az első dolog, amire at. miniszter úr nagybecsű figyelmét fel akarom hivn ! , az, hogy amennyiben módunkban áll, — s azt hiszem, módunkban áll — kell hogy ebben a nemzetközi szervezetben szavunkat érvényesítsük, de különösen vegyük fontolóra ós hangsúlyozzuk, hogy ezen a szakaszon a Dunának a medre a legutóbbi esztendőkben éppen a kotrási munkálatok elhanyagolása folytán nagyon emelkedett. Ez az emelkedés olyan mérvű, 'hogy a Szigetközt, amely ennek a szakasznak oldalán fekszik magyar területen, azóta állandóan sokkal jobban sújtják a belvizek. Miére? Azért, mfrt a víz medre emelkedvén, a belvizek jelentkezése sokkal nagyobb mérvű, mint ezelőtt volt, s most bekövetkezett az az igazságtalan helyzet, hogy azok számára, akik ott ármentesítési díjakat fizetnek azért, hogy ne szenvedjenek az árvizektől, hogy a hullámterületüket ne öntse el a víz. — jelenleg ugyan nem szenvednek az árvizektől, de szenvednek gyakran attól is, mint két évvel ezelőtt, amikor igen nagy volt a Duna — most a belvizek állandóan^ tönkreteszik a termelésnek majdnem lehetőségét is. Itt egy egész kis országrészről van szó. 17*
