Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-216

Az országgyűlés képviselőházának 216. ülése 1928 november 9-én, pénteken. De ebből nem következik az, t. Képviselőház, hogy a belterületen a drága beltelkeken nem megfelelő házak álljanak. Ellenkezőleg a Belváros és a Kákóczi-út a leglakottabb városrészek, arra valók, hogy ott nagy házak emelkedjenek. Hiszen a fővárosnak talán legdrágább területén levő Orezy-ház a Károiykörúton kétemeletes épület, holott legalább 4—5 emeletes épületnek kellene lenni a fővárosnak ennek az épületnek alkalmas helyén, ezen a legdrágább telkén, ezen a legdrágább területén. Nagyon zavarja tehát az egész kérdést, hogy a jelenlegi állapot szerint a lebontott házak helyére épített új épületek után csak 10 evi adómentesség jár. Hiszen majdnem fizikailag lehetetlen, hogy négyszeres épületeket emeljenek, mert például akkor egy egyemeletes ház helyébe nyolcemeletesnek kellene épülnie, holott nyolcemeletes ház építését meg sem engedik, aki tehát ilyent építtetni akarna, lehetetlen és leküzdhetetlen akadályokba ütköznek. Ha pedig ő megfelelő épületeket emel ugyan, de BZ nem haladja meg a regi épület négyszeresét, akkor ezt az új épületet csak 10 évi adómentesség illeti meg. Ez rendkívüli ellenmondás, rendkívüli anomália s megakasztja az építkezést. Már pedig én azt hiszem, a mélyen t. pénzügyminiszter úr azon a nézeten van, hogy az épít kezest nem megakasztani, hanem minden módon előmozdítani kell. Én tehát arra kérem a jnélyen t. pénzügyminiszter urat, állítsa vissza '•'«alább is az 1925. évi törvényes állapotot. Az 1925: XVIII. te. az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről, 3. $-ában ezt mondja: Harminc évi adómentesség illeti meg az újonnan emelt épületet, ha az olyan területen épült, ahol előbb épület nem volt, továbbá a toldalék-épületeket és a teljesen lebontott epnlet heiyere újonnan emelt épületnek a lebontott épület terjedelmét meghaladó részét. Itt is ki van kötve a négyszeres nagyság s ebben az esetben csak 15 évben állapítja jtteg az adómentességet. Én azt gondolom, mélyen t. Képviselőház, hogy ezt a 15 évet is fel Kellene emelni és teljesen a 30 évi adómentesség alapjára kellene helyezkedni a lebontott epületeknél is. Ezek adómentességét is egy nívóra kellene helyezni a teljesen új épületekével, mert ilyen viszonyok és ilyen körülmények között kerülhetünk csak abba a helyei',

1 be, hogy a Belvárosban, és ;> város legélénkebb részeiben meginduljon az építkezés. En tehát arra kérem elsősorban a ihélyen j* Pénzügyminiszter urat, hogy méltóztassék 5rr a törvényjavaslatát revizió alá venni, '."^'yeslés a baloldalon*) és már itt e törvéa.\ Javaslat tárgyalása alkalmával egy új szakaszban a házadómentesség eseteit megállapitani. (Kun Béla: A kisemberek érdekééről- gen

'

a kisemberek érdekében, az ügy nn u ^

tín

' közgazdasági és pénzügyi szempo

"tool. Mindezekből a szempontokból kérem * Í'»'

1

. i'

V

i

en t. pénzügyminiszter urat erre, mert kíu i e ne

t kérek, az államnak ezen a téren Í

eSS

.

egei és feladatai vannak. ügvnv Í

sme

^ emlékeztetem a mélyen t. pénzért/.<!"

1

!"*

z,(

'

r 1Irat nagynevű atyjára, aki megkesf'í - es szeretettel viseltetett Budapest széoak « i* ^

8 az ország ügyei iránt. Itt vantésér "i -° érvényei 1908-ból, a főváros fejlrszEzekhA 8 a kispesti munkásházak építéséről. \v'l ,

u a törvényekben és ezek indokolásában hkW '•• ndor kifejtette a. maga nézeteit a E»t T« j? és a lakásszükséglet kérdésében. ÍL mon

d.ia az 1908-iki törvényjavaslat indokolása (olvassa): «A lakásépítkezés, a lakásínség vagy lakásuzsora idején állami és hatósági feladat. Ott van precizirozva ez a kérdés. Sokan ugyani« azt mondják, hogy ez nem állami feladat, hanem a magángazdaság ügye. Normális viszonyok között én is azt tartom, hogy a magángazdaság kérdése az építkezés, de amikor rendkívüli helyzet áll elő. amikor lakásínség vagy lakásuzsora van, akkor ez állami és hatósági feladattá válik.» Azt mondja tudniillik Wekerle ebben a törvényjavaslatban, hogy az államnak kötelessége először az ő etikai rendeltetésénél fogva, másodszor nagyobb tőkeerejénél fogva az építkezésekbe kezdeményezőleg belenyúlni. A technikai kivitel az idők folyamán változott, mert tény, hogy a Bethlen-udvar-féle építkezés nem kívánatos. Abból az látszik, hogy az adminisztráció megakasztja az építkezésnek üzleti, kereskedelmi szellemben való kihasználását. Én tehát nem azt mondom, hogy az állam építsen Bethlen-udvarokat, viszont abból, hogy az állam maga nem épít, nem következik az, hogy az államnak nincsen esetleg más kötelessége az építkezés előmozdítása szempontjából. Elsőrendű kötelessége tehát elsősorban az adóméul éhségnek törvényes statuálása. második feladata pedig ezen a téren hiteleknek nyílj tása. Most beszélnek arról, hogy a földbirtokkal kapcsolatosan lesznek záloglevélkibocsátások. Én kérem a mélyen t. pénzügyminiszter urat, hogy méltóztassék ezt a programmot kiterjeszteni a házbirtokra is, hogy a házbirtokkal kapcsolatban is abban a helyzetben legyenek az építkezők, hogy olcsóbb kölcsönt kaphassanak, mert a mai rettenetes időkben a drága kölcsön az építkezési kedvet elveszi, lelohasztja és elsorvasztja. Ha már olyan sokat beszéltünk a városházán is a kartellek kérdéséről, ezt itl is Felemlítem és kérem a mélyen t. pénzügyminiszter urat, legyen szíves a kartellek dolgába is

# belenézni. Mert ami az építkezést megdrágítja, az éppen a cement-, a mész- és a téglakartellek. Igenis nekünk szükségünk van olcsó lakásokra, ennek a népnek szüksége van olcsó lakhelyiségekre, de amikor ilyen kartellek vannak, ezek természetesen megakasztják az olcsóságot. Egyrészt a kamatviszonyok drágasága, másrészt a nyersanyagok árának kartellszerű megállapítása mind alkalmasak arra, hogy az épít kezest megakasszák. Ilyen körülmények közölt pedig minden tényezőt össze kell venni. Meg kell tehát állapítani az :'i 11 : ín részéről az adómentesség kérdését, azonkívül kölcsönök nyújtásával kell az építkezési, vállalkozási kedvet elősegíteni, közgazdaságilag pedig a kartellek garázdálkodásait megszüntetni, hogy végre ez a kérdés normális, rendes mederbe terelődjék. Nagyjában ezek azok a szempontok, amelyek engem ennél az ügynél vezetnek. Én igen kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék ez alkalommal megszívlelni és megfontolni azokat, amelyeket szerényen előadni bátorkodtam. Mos! következik egy szigorú tél, jön utána egy tavasz. Valamennyien, akik dolgozó polgárok vagyunk, megremegünk, mi lesz ezután a tél után, mi jön tavasszal, milyen problémák vetődnek fel, hogy vezetik le azt a nyomorúságot, amely éhben az országban van. Olvastam a mélyen t. pénzügyminiszter úr tegnapi beszéd''!, hogy ne csüggedjünk el, felemelt fővel menjünk az új idők, az új korszak ele. Én teljesen a miniszter úr véleményén vagyok. Én sem akarok elcsüggedni, nem vagyok kis1*