Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

Az ßrszaqgyűlés képviselőházának 199. ülésé 1928 július 5-én, csütörtökön. 39 kezőjével azt mutatja, hogy nem bizik meg a biróságban. Én kijelentem, hogy én minden olyan ügyben, ahol nyilvános tárgyalás előzi meg a határozatot, a legabszolutabb módon bizom a magyar birói karban, legyen Ofb-nél, vagy legyen bárhol. Azok tehát, akiket oda deszignáltak a királyi bíróságok köreiből, vegyék ezt kitüntetésszámba és mutassák meg a maguk tudásának azokat a pregnáns részeit, amelyekkel ezt a nagy nemzetvédelmi kérdést a nyilvánosság előtt kontradiktatórius eljárás formájában óvják és védelmezik. Nem tudom megérteni, hogyan egyezhetett bele ebbe az igazságügynek őre, akinél megszoktuk azt, hogy a méltányosság mellett egyúttal a legfel téken y ebben őrködik afelett, hogy a királyi bíróságnak sem összesége, sem egyes tagjai ne részesülhessenek még következtetés utján sem olyan megítélésben, hogy az ő jogállásuk, csorbitatlan nagyvonalúság, amely jellemzi az alkotmányos élet helyreállítása óta az egész magyar közéletet, ezen a ponton meg nem védetik és meg nem óvatik. Hogyan lehet beleegyezni abba, hogy azt, amit eddig független biró végzett, azt a politikai felelősséggel biró minister végezze. (Simon András: Mert agrárpolitikáról van szó! Eddig a képviselő ur nagyon szépen kifejtette, hogy politikumtól a bíróságot kiméljük!) T. képviselőtársam, ebben a szakaszban nem agrárpolitikáról van szó, ebben szerződő felek jogállásáról van szó. (Simon András : Egy kis agrárpolitika is van benne!) Ne méltóztassék belevinni olyant, ami nincs benne! (Simon András: Kizárólag agrárpolitika van benne!) Ez egészen preciz! Szerződés van benne és a szerződés nem politikai kérdés, az jogkérdés. Nagyon sok szerződést csinál ügyvédi irodájában mélyen tisztelt képviselőtársam, nagyon jól tudja, hogy itt elsősorban a konszenzust kell nézni, (Rothenstein Mór : Azok a felek nagyon jól néznek ki ! — Derültség a baloldalon.) és ennek a konszenzusnak nem szabad összeütközésbe jönni az államrezonnal. Félti azt a rezont a bíróságtól ? Miért félti tőle ? Miért nem hagyja úgy, amint eddig volt 1924-ben törvény által szabályozva, hogy ez a kérdés birói hatáskörben marad 1 Én, az ellenzéki, jobban bizzam ebben a birói fórumban, mint Ön, aki ott ül azon a helyen, ahol bizalmával tünteti ki és fogadja el azokat a válaszokat, amelyek interpellációkra, ilyen kérdésekre adatnak. (Simon András : A tudomásulvétel és az átvétel politikum!) Tisztelt képviselőtársam, nem kell mindig a jelenléttel tündökölni, nem kell mindig azzal dicsekedni tudni, hogy valaki közelében van-e a hatalom felelős képviselőjének. Nincs szükség rá. Méltóztassék velem objektiven vitába szállni és elmondani a maga véleményét. Lehet, hogy meg is tud győzni engem. Nagyon szívesen meghallgatom. Hogy azonban csak efajta jelenléti prezencmárkákkal, ilyen kitétellel kivánja elintézni azt a kérdést, amelynek mi tanulmányokat szentelünk, amellyel mi behatóan foglalkozni kívánunk: ez egy kicsit frivol könnyedség, amellyel a kérdést kezelni méltóztatik. (Simon András : Kikérem magamnak, hogy feltételezze, hogy csak ön foglalkozott a kérdéssel.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassanak személyes izü szóváltásaikat beszüntetni. Gál Jenő : T. Ház! Talán nem illethetnek engem olyan váddal, hogy parlamenti szereplésemben valaha is személyeskedtem volna. Nem szoktam, de mélyen t. képviselőtársam nem először teszi azt, hogy egy könnyed felszólalás és közbeszólás alakjában akarja elintézni azt, amire érvekkel kell felelni. (Simon András : Én a tárgyhoz szóltam, ön személyeskedett. Ez a tényállás.) Ebben a szakaszban tehát ennek a nagy jogi és jogpolitikai kérdésnek eldöntése a fontos, amelyről nem is én, hanem elsősorban Szabó Sándor t. képviselőtársam emlékezett meg. Azért, hogy ennek most már megfelelő formája is legyen, azt, amit ő csak indokolás keretében adott elő, én javaslat alakjában vagyok bátor a melyen tisztelt Képviselőház elé terjeszteni és a 7. §. fogalmazását a következőképen óhajtanám (Halljuk! Halljuk ! Olvassa): »A haszonbérleti szerződések tudomásulvétele az Ofb. hatáskörébe tartozik. A határozatot nyilvános, kontradiktórius tárgyalásnak kell megelőznie. A határozat ellen egyfokú fellebbezésnek van helye. A fellebbezés nyilvános előadásban intézendő el, ahol a feleket felszólalási jog illeti meg.« Azt hiszem, hogy ezzel egyszerűen és átlátszóan jelöltem meg azt a különbséget, amely az én álláspontom és a javaslat álláspontja között van. Az én álláspontom röviden az, hogy én biró elé tartozó kérdést biró előtt a akarok meghagyni. Az én álláspontom az, hogy a feleket nem zárom el annak lehetősége elől, hogy nyilvános tárgyaláson a maguk igazságait előadhassák. Az Írásbeliség korszakába való visszasüllyedésnek azt a módját, amely a ministerhez utalja ezt a kérdést, nem pártolhatom és nem szabad senkinek sem pártolnia, aki figyelemmel kiséri minden téren, személyjogi és dologjogi téren egyaránt a modern processzionális eljárásnak azokat a részeit, amelyek arra törekszenek, hogy mindent, aminél nincs szükség arra. hogy Írásban történjék, a bürokrácia mellőzésével szóbelileg harcolhassanak ki a felek. Nem okozok vete semmitele bajt, semmiféle hátrányt a töldmivelésügyi minister ur sem ad fel semmiféle jogot, mert ő is mint fél, képviselheti magát ott. . A birót azonban nem engedem megkisebbíteni és tiltakozásomat fejezem ki az ellen, hogy törvénybe iktattassák Magyaron- zágon 1928-ban egy oly kitétel, hogy az, ami 1924-ben biró elé tartozandó feladatnak jelentetett ki, most 1928-ban kivétessék a biró kezéből és politikai adminisztráción ális fórum kezébe adassék. ElnŐk : Kérem a képviselő urat fejezze be beszédét, mert beszédideje már lejárt. Gál Jenő : Fontolják meg, t. Képviselőház, ezt a kérdést, érezzék meg és fedezzék fel benne azokat a megkülönböztetéseket, melyet bátor voltam megfelelően, a magam szerény okfejtésével ide tárni, s akkor e szakasz helyett az általam javasolt szakaszt méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Mozgás jobb felől.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Simon Anndrás szólásra jelentkezik.) Simon képviselő ur kíván szólani. Simon András

: T. Képviselőház! Miután úgyis igen hosszura nyúlt enDek a 7. §-nak tárgyalása, annál is inkább, mprt az e szakasznál felhozottak lényegükben azonosak voltak az előző szakasznál fel hozottakkal, csak igen röviden kivánok hozászólni a kérdéshez. A 7. § világosan azt mondja, hogy a szerződés tudomásulvétele és a haszonbérletek átvétele tekintetében van döntési joga a földmivelésügyi ministernek az Országos Földbirtokrendező Bíróság helyett, amely eddig döntött ezekben a kérdésekben. Az előttem szóló t. képviselőtársam aposztrofált engem közbeszólásom folytán, hogy én a biróság tekintélyét nem kellőképen kezelem, hogy én a biróság függetlenségében kételkedem akkor, amikor helyeslem ennek a szakasznak elfogada-