Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-209
296 Az országgyűlés képviselőházánalc kérdés!) a kormány községi pártja mem osztotta és az ő segítségével sikerült az indítványt határozattá emelni. (Pakots József: Csak a törvénynek kellett halványan, szerényen valami elégtételt adni!) Mélyen t. Közgyűlés! (Derültség. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Azt hiszi, hogy itt is úgy tehet, mint ott!) Mélyen t. Ház! Akkor még teijes béke volt az egyetemen. A békebontás akkor kezdődött, amikor ugyancsak Pakots képviselő úr itt, a Képviselőházban... (Pakots József: Én csináltam, én bujtogattam 1 ?!) ... újból szóvátette azt, hogy az egyetemi tanács (Fábián Béla: A bárány és a farkas!) nem déferait a kultuszminiszter úr azoai kívánságának, hogy a végérvényes határozattal felvetteken felül még egyes egyedeket felvegyen, mert kifejtette a kultuszminiszter úr előtt, hogy a törvény a kultuszminiszternek csak felügyeleti jogot ad az egyetem felett, ellenben nem adja meg neki azt a jogot, hogy az egyetemi tanács végérvényes határozatával i szemben még további felvételeket rendelhessen el. Ezen mindkét irányban törvényes álláspont ellen való demonstráció volt az, amit a mólyen t, baloldal elkezdett és ha most ennek reakciója tan az egytemeken, akkor ezért a felelősséget kivétel nélkül a baloldalra hárítom. (Élénk helyeslés és taps a balközépen és jobb felől. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Baracs Marcell: Hirig Gyula úr! — Szilágyi Lajos: A miniszter és a baloldal összefogtak a tanári kar ellen! — Baracs Marcell — Petrovácz Gyula felé* — Török mérnök az ön barátja volt! — Nagy zaj.) Az á teljesen logikus összefüggés állapítpítható meg, hogy a baloldali sajtó ezeket a felszólalásokat igen élesen kommentálta az ifjúsággal szemben... (Pakots József: Nem az, ifjúsággal szemben, a tanári karral szemben!) Ha a tanári karral szemben... (Pakots József: Kűtmérgezés!) Elnök: Pakots képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Petrovácz Gyula:... akkor még nemesebb az ifjúság felháborodása, mert akkor a tanári kar védelmére kelt. (Úgy van! Ügy van! a balközében.) A világ minden idejében és a világ minden ifjúságánál előfordult az, hogy azzal szemben, aki őt vérig sérti és bántja, retorzióval él. (Bródy Ernő: Azzal szemben a kirakatokat betörni! — Sándor Pál: Ez az egyetemi nevelés: betörni! — Peyer Károly: Ellopják a könyveket! Itt van a rendszeres bujtogatás következménye! — Nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Mi nagyon jól tudjuk azt — és erre a belügyminiszter úr figyelmét is bátor vagyok felhívni, — hogy a kommunista sejtrendszer már az egyetemi ifjúság közé is befészkelődött. (Mozgás a jobb- és a baloldalon. — Farkas István: Hirig Simon?) Az egyike ezeknek. (Egy hang a szélsőbaloldalon; Az is bolsevistaf — Zaj.) Ha méltóztatik ezek iránt érdeklődni, látni fogják .,. (Állandó zaj.) Elnök: Csendet kérek! Petrovácz Gyula:... hogy bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy az egyetemi ifjúság m/a körülbelül 300 kommunista sejttel van már behálózva. (Viczián István: És a szabadkőművesek támogatják! — Peyer Károly: Mozielőadást rendeznek nekik! — Malasits Géza: A Stead-mozikban!! — Zaj.) Ezek azok az agent provokateurök, akik a békés egyetemi ifjúságot turbulenciákra vezetik. (Fábián Béla: Annál erélyesebben kell velük elbánni!) Ezek azok, akik a fiatal gólyákat ráveszik arra, hogy: a gyűlés után menjünk és verjünk be egy kira209. ülése 1928 október 23-án, kedden, katot. (Rothentsein Mór: Hogy lehet ennyit hazudni 1 ? — Nagy zaj a jobboldalon és a balközépen.) i Elnök: Rothenstein képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Petrovácz Gyula: Ezeket a dolgokat nem lehet elhallgatni, és én bátor vagyok a kultuszminiszter úrnak és a belügyminiszter úrnak is becses figyelmét felhívni arra, hogyha a felbujtókat keresni méltóztatik — és mi követeljük, hogy méltóztassék a felbujtókat keresni — (Zaj a szélsőbaloldalon.) ezek között a Hirig Simonok között keressék őket. (Zaj. — Haller István: Akik verekednek és dicsekednek vele, azok között kell keresni őket. — Propper Sándor: Haller nem látja a fától az erdőt! — Haller István: Én, amit csinálok, itt csinálom meg! - Zaj.) Elnök: Propper és Haller képviselő urakat kérem, ne méltóztassék állandóan közbeszólni! (Szilágyi Lajos: A Meskó Zoltán fia nem fog társulni kommunistákkal! — /Meskó Zoltán: Erre válaszolni fogok!! Ezt vártam! — Haller István: Soha máshol nem csináltam semmit! — Malasits Géza: Az enyedvidéki tűzifaszállításról beszéljen!) Méltóztassék csak megnézni az események következő láncszemét. (Malasits Géza közbeszól. — Haller István: Ne tessék tréfálni, tessék megnézni a törvényszéki ítéleteket! Elvégzett dolgokat nem illik hánytorgatni, pláne amikor nem volt semmiben igazuk! — Malasits Géza: Megnézzük!) Elnök: Malasits és Haller képviselő urakat állandó közbeszólásaikért rendreutasítom. (Farkas István: Majd a házszabályoknál kiteregetjük azt, hogy a jury hogyan dolgozott!) Farkas István képviselő urat is rendreutasítom. 4_ •:.'! U ÍtSfiJjR Petrovácz Gyula: Csakis ezzel a tudattal lehet megérteni, hogy a péntek esti eseményeket már ugyancsak péntek este a németországi rádió teljesen elferdítve, kibővítve és célzatosan közölte le az ő hallgatóinak. (Egy Hang a középen: Elég szomorú!) és itt zsinagógák felrobbantásáról, ártatlan zsidó hívők péntek esti bántalmazásáról adott hírt a jénai rádió, amelynek vezetőségével semmiesetre sem nekünk vannak nexusaink, hanem feltétlenül csakis a baloldalnak. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Ez a legjobb vicc, a hét legjobb vicce: Kozma Miklós és mi! — Propper Sándor: Mikor ad ki vicclapot! Alapítson egy vicclapot! — Fábián Béla: Kérdezzék mieg az amerikaiakat, mit szólnak hozzá! — Zaj.) Azt állítom, hogy a rendőrség az események legeslegelejéről értesülve nem volt, hiszen egy kirakat beverése olyan incidens, amelyet sem előzetesen publikálni, kihirdetni nem szokás, sem pedig hosszú ideig lefolytatni nem lehet. (Propper Sándor: Rendőri fedezet mellett!) Így a rendőrség esak öt perc múlva jött a hely színére, öt perc alatt pedig az ilyesmi mindig lezajlik. (Malasits Géza: Húsz perc alatt!) Es akkor nem kardlappal, nem vérrel, hanem szeretettel és becsüléssel terelték az ifjúságot a helyes útra. (Helyeslés és taps a középen. — Rothenstein Mór: Továbbb tüntetnek!) Ha az egyetemi tanári kar fékező hatása nem mutatkoznék az ifjúságon, akkor sokkal turbulensebb események játszódnának le. (Peyer Károly: Akkor több kirakatot vernének be. — Malasits Géza: És nemcsak könyveket vittek volna el, hanem mást is!) A könyveket semmiesetre 1 sem a keresztény ifjúság vittel el, elvitte az a csőcse-
