Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-206

Az országgyűlés képviselőházának 206. ülése 1928 október 17-én, szerdán. Valódi kezelés. Költségvetés szerint : bevétel 1.389,665.000 K, kiadás 1.390,850.000 K, hiány 1,185000 korona. Zárszámadás szerint : bevétel 1381,579.000 K, kiadás 1447,701.000 K, hiány 66,122.000 K, az előirányzatnál kedvezőtlenebb 64,937.000 K. Rendes kezelés. Költségvetés szerint: bevétel 932,778.000 K, kiadás 935,907.000 K, hiány 3,119.000 K. Zárszámadás szerint: bevétel 915,234.000 K, kiadás 978,320 000 K, hiány 63,086.000 K, az előirányzatnál kedvezőtlenebb 59,967-000 K. Rendkívüli kezelés. Költségvetés szerint: bevétel 456,877.000 K, kiadás 327,443.000 K, fölösleg 129,434.000 K. Zárszámadás szerint : bevétel 915,234.000 K, kiadás 338,749.000 K, fölösleg 576,485.000 K, az előirányzatnál kedvezőtlenebb 447,051.000 K. Beruházások. Költségvetés szerint : kiadás 127,500.000 K. Zárszámadás szerint : kiadás 130,632.000 K, az előirányzatnál kedvezőtlenebb 3,632.000 KA zárszámadásvizsgáló bizottság a bevétel és kiadás alakulásának körülményeit nem tartja feladatának elbírálni, kizárólag az előirányzattól való eltéréseket, vagyis a kormány hitelkezelését vizsgálja. A tiszta hiteltúllépés a zárszámadások szerint a rendes kiadásoknál 42.413,000 K, az átmeneti kiadásoknál 11,306.000 korona, a beruházásoknál 3,132.000 K. A bizottság a következő nagyobb összegű eltéréseket állapította meg : • Rendes kezelésben a legnagyobb hiteleltérés az állami vasutaknál mutatkozik 25,"56.000 K, aminek oka főképen a nagyobb forgalom, továbbá a napibéresek díjazása, a nyugdíjintézet és betegsegélyző pénztárhoz való hozzájáfulás, ruhailletmények, természetbeni adományok, a vonatkísérő és mozdonyszemélyzet kilométer- és órapénzei, havi- és napidíjasok járulékai, a vontatási szolgálat költségei, dologi kiadások emelkedése, forgalmi eszközök beszerzése anyagszertári, állomási, mühelyi, vonatkísérői szolgálat költségei, pályaudvarok üzletvitele, elemi csapások és balesetek okozott károk és kárpótlások és anyagszerek gyarapítása folytán folyósított több kiadások. A 4%-os magyar koronajáradékkölesönnél a 12,312,000 K túlkiadást, az újabban kibocsátott pénztárjegyek, valamint a kibocsátott 500,000.000 K névértékö törlesztéses járadék-kölc önkötvények kamatai, továbbá a felmerült bankjutalék és árfolyamveszteség okozta. A dohányjövedéknél mutatkozó 8,895.000 K túlkiadás, főképen a törökdohány árának emelkedése miatt állót elő. Az állami vasgyáraknál a 7,354.000 K túlkiadás a termelés emelkedésének a folyománya. A nyudíjaknál a túlkiadás 5,905.090 K, ami az előre nem látott nyugdíjazásoknak következménye. A posta-,távirda- és távbeszélőnél az 1,034.000 K túlkiadást a forgalom emelkedése folytán a személyi járandóságok és üzemi kiadások emelése okozta. Az állami népiskoláknál 774.000 K, a népnevelési intézetek közös szükségleteinél 498,000 K, a csendőrségnél 476,000 K, a kir. ügyészségeknél 462,000 K, a sójövedéknél 402.000 K, a miniszterelnökség költségeinél 329.000 K, a sótermelésnél 315.000 K, az országos büntető intézeteknél 237.000 K, a büntetéspénzek országos aapjánál 233.000 K az elfogadhatóan megindokolt túlkiadás. A rendkívüli kezelésben, a pénzügyi tárcánál elszámolt állami előlegeknél 6,816.000 K, vármegyei háztartási és útalapok hiányainak ideiglenes fedezésére és egyes elemi csapással sújtott községek segélyezésére fordított túlkiadás. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XV. A földmívelésügyi miniszteri kirendeltségeknél az élelmiszer- és takarmányhiány enyhítésére és vető magbeszerzés költségeire fordított 2.293.000 K képezi az előirányzat nélküli kiadást. A pénzverés és fémbeváltásnál jelentkező 1,763.009 K túlkiadás a nagyobbmérvű fémbeszerzésből és a pénzverésnél fennmaradó bevételi többleteknek valutarendezés céljaira való átutalásából keletkezett. Az állami vasgyáraknál az 1,099.000 K túlkiadás a rozsnyó—rudnai, csetneki, ormospusztai és rozsnyói szén- és vasbányák feltárásra fordított költségekből merült fel, A színművészetnél 478,000 K, a gazdasági felügyelőségeknél 370.000 K, a földgáz, petróleum és káíiumsó kutatásainál 326.000 K volt az elfogadhatóan megindokolt túlkiadás. A rendkívüli kezelés beruházási részében az államvasutaknál állomások, vágányok építésére, csatlakozó állomások kibővítésére és forgalmi eszközök beszerzésére fordított 2,769.000 K a túlkiadás. Az állami vasgyáraknál 425.000 K, az egészségügyi intézményeknél 221.000 K a túlkiadás. Megtakarítások a rendes kezelésben, a közösügyi kiadásoknál 12.413.000 K, a pénzverés és fémbeváltásnál 2,401.000 K, a nem állami iskolák segélyezésénél 1.016.000 K. a bosnyák, hereegovinai vasútépítési hozzájárulásnál 884.000 K, a selyemtenyésztésnél 777.000 K, a fémkohászatnál 661.000 K, a pénzügyigazgatóságoknál 550.000 K. a honvédcsapatoknál 326.000 K, a kőszénbányászatnál 297.000 K, a pénzügyőrségnél 268000 K, egyenes adóknál 243.000 K, fogyasztási adóknál 217,000 K, az országos betegápolási alapnál 205.000 K, a vasúti kamatbiztositási előlegezéseknél 203.000 K, A rendkívüli kezelésben, a szőllőszet és borászatnál 443.000 K, az állami jószágok és telepítésnél 302.000 K, a hajózásnál 238.000 K. A beruházási kezelésben, a kincstári birtokok és fürdőknél 237,C00 K. A bizottság a következő kevesebb bevételeket állapította meg : Rendes kezelésben az államvasutaknál a kevesebb bevétel 26,967.000 K-t tett ki, ami a kedvezőtlen gazdasági helyzetnek a következménye. A fogyasztási és italadóknál a bevétel 6,909.000 K-val maradt az előirányzat mögött, ami a nehéz gazdasági helyzetben s a rossz szőllőtermésben leli magyarázatát. A selyemtenyésztésnél 3,360,000 K-val kevesebb volt a bevétel, aminek az az oka, hogy a gubótermés csak az év második felében értékesíthető. A sójövedék 2,549.000 K-val eredményezett az előirányzatnál kevesebbet, mivel kevesebb só adatott el. A pénzverés és fémbeváltásnál 1,685.000 K-val kevesebb a bevétel, mert a bolgár állam érem. megrendelése miatt kevesebb pénzt vertek és kevesebb ezüstöt értékesítettek. Az állami erdőknél 894.000 K, a dohányjövedéknél 768.000 K, a fémkohászatnál 693.000 K, a ménesbirtokoknál 624.000 K, a kőszénbányászatnál 384.000 K, a postatakarékpénztárnál 269.000 K. a fém- és opálbányászatnál 202.000 K volt az igazolt és megindokolt kevesebb bevétel. Bevételi többletek. A rendes kezelésben, egyenesadóknál 1,024.000 K, az állami vasgyáraknál 8,472.000, K a jogiletékeknél 300.500 K, a pénzügyi tárcát illető különféle bevéteteknél 1,324.000 K, bélyegnél 1,104.000 K, posta-, távirda- és távbeszélőnél 758.000 K, díjaknál 3fc7.000 K, az állami nyomdánál 332.000 K, az állami lótenyésztésnél 303,000 K, a sótermelésnél 301.000 K, a miniszterelnökségnél 300.000 K 32