Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-206

196 . ,Az országgyűlés képviselőházánál közérdekű vízszahályozó és ármentesítő társulatoknak fizettek. Az állami vasgyáraknál mutatkozó előirányzat nélküli 2,034.000 K-át legnagyobb részben a ruszkatői falepároló részvénytársaság 400 darab részvényeinek a megvásárlására fordították. • A nem állami elemi népiskolák segélyezésénél .a tálkiadás 1,800.000 K-át tesz ki, amit a tanítók és tanítónők rendkívüli drágasági pótlékába engedélyeztek. A színművészeti kiadásoknál 700.00 K, a szőlészet és borászatnál 627.000 K, a mező- és közgazdaság különböző ágainál 430.000 K-át a miniszterelnökségnél 349.000 K illetve 208.000 K, a hegyvidéki, erdélyrészi és felvidéki földmívelő nép segélyezésénél 400.000 K, az állami erdőknél 341.000 K, az állami jószágok és telepítési szolgálatnál 291.000 K, az Országos Szépművészeti Múzeumnál 257.000 K, la közjótékonyságnál 237.000 K, az állami elemi népiskoláknál 214.000 K a megindokolt túlkiadás. Rendkívüli kezelés beruházási részében: Az állami vasgyárnál túlkiadásként jelentkező 3,263.000 K-nak egyrészét a diósgyőri Martin-ikohó és gépgyári mozdonyosztály, a zólyombrezói csőgyár kibővítésére, a diósgyőri gyártelepi vízvezeték létesítéséire, lakóházak építésére, másrészt a rozsnyói-rudnai és csetneki bányászat fejlesztésére, végül báró Jakobs-féle szepesmegyei vasbányák megvételére fordították. Az államvasutaknál a 3,183.000 K előirányzat , nélküli kiadás, csatlakozó 'álloniások létesítése, állomások és vágányok, jelesül a balatonvidéki vasút építése és a kolozsvári Magyar utca 4. számú ház megvétele miatt állott elő. Az állami középiskoláknál 501.000 K. a képzőművészeti főiskolánál 450.000 K, az elemi iskolai tanító-, tanítónő- és kisdedóvónőképző intézeteknél 389.000 K, a tudományos irodalmi és közművelődési eélok támogatásánál 300.000 K-val költött többet a kormány elkerülhetetlen szükségletekre. Megtakarítások vannak a rendes kezelésben: a 4%-os magyar j ár adékköl csőmnél és a 4V2%-os magyar királyi állami pénztárjegyeknél 7,241.000 K, a pénzverés és fémbeváltásnál 6,280.000 K, a selyemtenyésztésnél 2,547.000 K, az országos betegápolási alapnál 765.000 K, közösügyi kiadásoknál 760.000 K. a honvédparancsnoksiágoknál 659.000 K, a kőszénbányászatnál 627.000 K. a (kohászatnál 514.000 K, a vasúti kamatbiztosítás alapján nyújtott előlegezéseknél 497.000 K, a törvényhatóságoknál és községeknél 427-000 K, pénzügyőrségnél 465.000 K, az egyes tárcáikat terhelő kölcsönöknél 336.000 K, a honvédségi szakképzésnél 290.000 K, a honvédségi nevelő és képzőintézeteknél 259.000 K, a kir. törvényszékeknél' és járásbíróságoknál 254.000 K, a kir. ítélőtábláknál 221.000 K; a rendkívüli kiadlások átmeneti kezelésében: a pénzverés és fémbeváltásnál 8,047.000 K. az állategészségügynél 560.000 K, az ipari és kereskedelmi céloknál 349.000 K, a hajózásnál 306.000 K, a földadó kataszter kiigazításánál 269.000 K stb.; - a rendkívüli kiadások beruházási kezelésében; állami épületeknél 280.000 K stb. A bizottság a bevételi kezelésnél a következő jelentősebb összegű eltéréseket állapította meg: l ' Rendes kezelés kevesebb bevételéi: a pénzverés és fémbeváltásnál 4,352.000 K, aminek az oka az, hogy ezüst két- és egy koronásokat na206. ülése 1928 október 17-én, szerdán. gyohb mennyiségben kellett veretni, továbbá a fémbeváltás nagymértékben csökkent. A selyemtenyésztésnél a kedvezőtlen gubótérmelés miatt 2.593.000 K-val maradt a bevétel az előirányzat mögött. A kőszénbányászatnál a széntermelés a nagyfokú munkahiány miatt csökkent s így a bevétel .1,905.000 K-val.volt kevesebb az előirányzatnál. A fémkohászatnál 689.000 K-val, a mértékhitelesítés és fegyvervizsgála! nál 238.000 K-val maradt alul a bevétel az, előirányzaton. A "rendkívüli kezelés kevesebb bevételei: a beruházások céljaira szolgáló kötvények kibocsátásából 123,531.000 K a kevesebb bevétel, mert a tervezett kötvények kibocsátása elmaradt. A közös hadsereg fejlesztésére szolgáló kölcsönből az előirányzatnál 33,124.009 K-val kevesebb a bevételemért a kölcsön felvétele elmaradt, A pénzverés és fémbeváltásnál az előirányzattal szemben 8,959.000 K-val kisebb az eredmény, mert az Osztrák Magyar Bank az előirányzatnál kevesebb érmét szállított be. Az ipari és kereskedelmi céloknál 900.000 K-val, az állategészségügynél 350.000 K-val kevesebb a bevétel az előirányzatnál. A főbb bevételi többletek a rendes kezelésben: A jogilletéikeknél 39,843.000 K, az egyenesadóknál 34,843.000 K, az állami vasgyáraknál 28,748.000 K, az államvasutaknál 20,800.000 K, a fogyasztási adóknál 17,907.000 K, a pénzügyi iárca különféle bevételeinél 9,949.000 K, a dohányjövedéknél 8,716.000 K, a bélyegnél 4,488.000 K, az állami erdőknél 3,372.000 K, a postánál 2,406.000 K, az országos betegápolási alapnál 1,570.000 K, az állattenyésztésnél 1,405.000 K, az állami nyomdánál 1,174.000 K, a postatakarékpénztárnál 995.00 K, a lótenyésztésnél 963.000 K, a díjaknál 853.000 K, a sójövedéknél 503.000 K, a büntetéspénzek országos alapjánál 473.000 K, a budapesti egyetemi klinikáknál 398,000 K, az állami uradalmaknál 365.000 K. az aldunai hajózási hatóságnál 333.000 K, a budapesti egyetemnél 303.000 K, az előlegezések a vasúti kamatbiztosítás alapján ágazatnál 297.000 K, az országos büntetőintézeteknél 218 K, a sóbányászatnál 217.000 K. A rendkívüli kezelésben: az állami előlegeknél 4,822.000 K, az államvasutaknál 4,527.000 K, az állami jószágoknál 867.000 K. a mezőgazdaság különböző ágainál 280.000 K. Kétségtelen, hogy a kormányt az államháztartás vitelében a legmesszebbmenő takarékosság vezérelte; a rendkívüli politikai viszonyok folytán a hadiszükségletek kielégítése, az államvasutak és vasgyárak üzemének emelkedése, t az elemi csapásokkal sújtott lakosság helyzetének enyhítése és egyéb rendkívüli körülmények arra kényszerítették a kormányt, hogy ezeket a halasztást nem tűrő szükségleteket, a költségvetés keretein túl, mint túlkiadásokat. illetve mint előirányzatnéiküli kiadásokat haladéktalanul teljesíteni kellett s így a kormánynak nem is volt módjában az állami számvitelről szóló 1897 : XX. te. 16. §-ában foglaltaknak eleget tenni, hogy a törvényhozástól pót-, illetve rendkívüli hitelt eszközölhessen^ ki. Megemlítésre méltó eltérések még a t költségvetéstől a törvényhozás budgetjogát érintő iétszámtúllépések; az állami számvitelről szóló törvény 33. §-a értelmében ugyanis csak olyan járandóságot szabad utalványozni, amely á jóváhagyott személyzeti és fizetési állomány-