Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-204
Az országgyűlés képviselőházának ; nem tartom hivatottnak felelni, mégis a legilletékesebb helyről szerzett információm alapján tisztelettel bejelenthetem és közölhetem azt is, hogy a kormánynak szándékában van a jövő képviselőházi ciklusban egy ilyen törvényjavaslattal az országgyűlést foglalkoztatni. Kérem a t. Házat, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a középen.) Elnök : Az interpelláló képviselő urnák van joga szólni. Buday Dezső : A nyert választ tisztelettel tudomásul veszem. Elnök : Kérdem a t. Házat: méltóztatnak-e a belügyi államtitkár ur feleletét Buday Dezső interpellációja tárgyában tudomásul venni» igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. .- Következik Peyer Károly képviselő ur interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szöveget felolvasni. Fitz Artur jegy?ő (olvassa az interpelláció szövegét): «Sürgős interpelláció a népjóléti és munkaügyi minister úrhoz. 1. Van-e tudomása a mlnisterelnök urnák arról, hogy a lakbérek folytonos emelkedése milyen rettenetes helyzetbe hozza az ország lakosságának túlnyomó részét ? 2. Hajlandó-e a minister ur törvényben biztosított jogával élni s az augusztus 1-én esedékes lakbéremelést rendeletileg elhalasztani ? Peyer Károly.» Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly : Minden házbérnegyed alkalmával a városi lakosság és nyugodtan merem mondani, a falusi lakosság, nagy tömegeit félelem fogja el. Gondot okoz, hogy honnét teremtsék elő azt az összeget, amelyet házbér fejében fizetni kell. Gondot okoz ez azért, mert nincs munka, nincs jövedelem, ennok ellenében a házbért fokozatosan emeli a kormány Augusztus l-e megint egy ilyen terminus. Augusztus l-o nemcsak egy ilyen normális terminus, amikor házbért kell fizetni, hanem olyan terminus, amikor a kormány rendelete folytán 5%-kal magasabb házbért kell fizetni, mint májusban. A főváros házbérfizető lakossága általában nagy félelemmel gondol a novemberi időszakra, amidőn az ilyen módon már fölemelt lakbérre ujabb 10°,'o lakbéremelés jön. Ez a lakbéremelés a kormány rendelete folytán jövő év májusában érné el a 100%-ot, amely tulajdonképen nem 100%-os lakbérnek felel meg, hanem körülbelül 120%-osnak, azon egyszerű oknál fogva, mert hiszen az 1917-es lakbér, nem békebeli lakbér volt, hanem már felemelt lakbér. Ez nem lehet vitás, mert hiszen a lakbérkönyvek tömegeivel lehet igazolni, hogy a lakbért 1917-ben majdnem mindenütt felemelték. Érthetetlen a kormánynak ez az intézkedése. Erre a körülményre már ismételten rámutattam. Nem akarom mindazon érveket elmondani, amelyeket már itt részben a költségvetési vitával kapcsolatosan, részben pedig más alkalmakkor elmondottunk. Felszólalásunk keretében rámutattunk arra, hogy indokolatlanul kapja a háztulajdonosok osztálya ezt a nemzeti ajándékot azért, mert a háborúnak egyetlei) nyerészkedője a ház- és a földbirtoktulajdonosok, akik kihasználva az inflációs időt és az inflációs idő pénzromlását, értéktelen papirkoronákkal fizették vissza a házukra bekebelezett kölcsönöket. Ennek a visszafizetésnek következtében nem lehet azután valorizálni a zálogleveleket, a hadikölcsönöket, az életbiztosításokat, és igy mindazok, akiknek ilyen I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XV. 04. ülése 1928 július 24-én, kedden. 173 kötvényei, biztositási kötvényei vagy hadikölcsönei voltak, kénytelenek áldozatot hozni csak azért, hogy a háztulajdonosok még nagyobb jövedelemre tegyenek szert. Mig az egyik oldalon a hadviseltek vagy testi épségüket, vagy vagyonukat vesztették, addig a másik oldalon a háztulajdonosok megmentették békebeli vagyonukat, ha nem is 100%-ig, de olyan arányban, mint amilyen arányban senki néni mentette meg. Ezenfelül olyan jövedelmet kapnak, amilyen jövedelem őket nem illeti meg és # ezt nyugodt lélekkel merem állitani, nincs joguk hozzá. Jogosulatlan jövedelemre tesznek szert. A legtöbb ház béke időben amortizációs kölcsönből épült. Nem egy háztulajdonos volt, aki annak a háznak csak kezelője volt, csak beszedte a házbért és a bankba befizette. Magam laktam egy házban, ahol tudtam azt, hogy minden hónapban a banknak kellett a házbért fizetni. Ma az a háztulajdonos ott ül nevetve, visszafizette adósságát, semmi sem terheli a házát, a jövedelem teljes egészében öt illeti meg. Nem lehet arra hivatkozni, hogy vannak házak, amelyek özvegyasszonyok, szegény asszonyok, szegény emberek tulajdonában vannak. Méltóztassanak a statisztikát megnézni, meg lehet állapitani, hogy az értékes házak nagy tömege a bankok, idegen állampolgárok vagy olyan egyének kezében van, akik egyáltalán nem szorultak rá arra, hogy nekik adófizetője legyen a nagyközönség. (Szabó Sándor : így lenne a földdel is, ha nem vigyáznánk !) Csak hivatkozom arra, hogy azzal szemben, hogy a házbérek állandóan emelkednek, nem áll fenn a háztulajdonosoknak az a kötelezettsége, amely béke időben^ meg volt, hogy tartoznak a lakások jókarbantartásáról gondoskodni. Ma a háztulajdonos még mindig él a háború alatt kiadott azon rendelkezésekkel, hogy a lakás belső területén előforduló romlásokat, — sokszor igen súlyos romlásokat — nem ő hozatja helyre, hanem a lakóval hozat ja helyre, nem szólva a lakások festéséről, a takaréktűzhelyek tönkre menéséről, a fürdőkályhák használhatatlanságáról, a fürdőkályhák, a fürdőkádak, a vízvezetékek és egyebeknek tönkre menéséről ; azt ma is a lakóval javittatja meg annak ellenére, hogy a házbérjövedelem ma már, amikor 85% os, a békebeli 100%*os lakbérnek felel meg. Tehát a háztulajdonosok nem egy előnyét élvezik ennek az állapotnak, hanem több előnyét, Élvezik azt az előnyt, hogy kifizették a házuk adósságát, házuk ma adósságmentes, olyan vagyonhoz jutottak, amelyre nem számithattak volna belátható időn belül. Ezt a vagyont tisztán megkapták, de nemcsak azt kapták meg, hanem olyan jövedelemre is tettek szert, amely jövedelemre senki nem számithat ma. Kinek van meg ma a 100%-os békebeli jövedelme % Megvan az állami tisztviselőknek ? Megvan az ipari munkásoknak ? Megvan más foglalkozási ágaknak ? Megvan a szellemi munkásoknak ez a békebeli 100%-os jövedelem ? Senkinek sincs meg, csak a háztulajdonosoknak. Ezen felül még nem is teljesitik kötelezettségeiket a lakókkal szemben és engedik a házakat omlani, engedik a házakat majdnem összedőlni és szedik érte a magas lakbéreket. A tatarozást, amit végeztek, állami pénzen végezték, mert annak ellenében < lyan előnyöket kaptak az adóztatásnál, hogy egyike-másika, nyugodt lélekkel merem mondani, nem fizetett rá a tatarozási munkálatokra. Felhivom a népjóléti minister ur figyelmét arra a súlyos körülményre, ami itt van. Mi a helyzet ? A lakbér negyedévről-negyedévre emelkedik; a munkások — és nemcsak a munkások, hanem — a tisztviselők és az egyéb f« glalkozásuak jövedelme változatlan marad. (Bródy Ernő : Sőt még roszszabb!) ÁUitom, hogy a nagy munkanélküliség 25