Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-204

162 Az országgyűlés képviselőházának lalatok at.. .« Tehát figyelmeztetésről van szó. (Propper Sándor : Semmi köze hozzá!) Ez tehát nem imperativ rendelkezés. A kultuszminister ur intencióit honorálta a belügyminister ur, amikor ezt a rendeletet kiadta; honorálta a kultuszminister urnák azt az aggodalmát és aggodalmainak sorozatát (Felkiáltások a baloldolon: Hol van Klebelsbergf), amely itt a parlamentben és a parlamenten kivül is elhangzott a naptárakban felburjánzott, meg nem engedett szellemmel szemben. (Fábián Béla : Szovjet! — Zaj. — Elnök csenget.) Kérem a t- Házat, hogy ezen informativ válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Zaj a baloldalon. — Taps a jobboldalon és a középenJ Elnök : Rassay Károly képviselő ur méltóztatott szavainak helyreigazítása címén szót kérni. A képviselő urat a szó megilleti. Miután azonban a vitát bezártam, most csak a minister ur nyilatkozhatik. A határozathozatal után a képviselő urnák meg fogom adni a szót. A helyettes ministerelnök urat illeti a PZÓ. Vass József helyettes ministerelnök : T. Ház ! Tulaj donképen a második matériában kivántam felszólalni, nevezetesen Farkas István napirend ellen előadott okfejtésével szemben kivánok állástfoglalni. Méltóztatott hangsúlyozni, hogy sok tennivalója van a parlamentnek és ennek értelmében inditványozta, hogy szeptember elején üljön egybe a Ház, nem azon a napon és abban az időben, amely szerint az elnök ur kívánja a Ház napirendjét megállapítani. T. Ház ! Nem kivánok elvi szempontból állástfoglalni abban a kérdésben, hogy vájjon a parlamenteket állandóan kell-e foglalkoztatni vagy pedig alkalmasabb eljárás és módszer az, hogy bizonyos időközönkint hivassanak a parlamentek össze és akkor azután teljes munkaerejüket fejtsék ki. Kizárólag az ő okfejtésében arra kivánok hivatkozni, hogy azok a matériák, amelyekre méltóztatott rámutatni, semmiképen sincsenek elökészitve. Ezek nem volnának alkalmasak parlamenti tárgyalásra. (Peidl Gyula : Csak másfél évvel ezelőtt nyújtatott be! — Kabók Laios: Szeptember elejéig elő lehet készíteni.) Ha jól értettem, Farkas t, képviselőtársam az első pontban nem is azt sürgeti, hogy a Ház tárgyalja le a munkahiány esetére szóló, még meg nem levő törvényjavaslatot, hanem a munkahiány esetére szóló törvényjavaslat inditványozásának indokolását, valamint a magántisztviselők és a munkásság általaoos gazdasági helyzetére vonatkozó azt az inditványt, hogy 20 vagy mennyi tagból álló parlamenti bizottság küldessék ki ezeknek a helyzeteknek megvizsgálására. Hogy szociálpolitikai téren kivánja a kormány a parlamentet foglalkoztatni, annak a most lefolyt parlamenti kampányban is elég bőséges jelét adta és kijelenthetem a kormány részéről, hogy ez a törekvés, amennyiben a Ház tetszésével találkozik, meg van a kormányban a jövőre vonatkozólag is. Nem kivánok nyilatkozni a munkahiány esetére szóló biztosításról (Propper Sándor: Pedig fontos volna. Tessék nyilatkozni!), mert nagyon sokszor volt már alkalmán kifejteni, hogy egész szociális biztositási rendszerünk csak akkor lesz teljes, ha a minden ágazatra vonatkozó biztositás megteremtése után a munkahiány esetére való biztositás is megteremtetik. (Propper Sándor: Mikor? A munkanélküliek nem várhatnak. — Zaj. Elnök csenget.) Viszont azonban bizonyos sorrend van a biztositási ágazatok megteremtésében, amely sorrend egyrészt logikai, — tzen lehet változtatni, elvégre a logika nagyon sok változtatást eltűr — másrészt gazdasági. A gazdasági tényezők és a gazdasági erők adják vagy nem adják lehetőségét annak, hogy valami204. ülése 1928 július 24-én, kedden. lyen biztositási ágazat, amely a gazdasági életet erősen érdekli, megteremthető-e vagy nem ? Én egyelőre nem látom a gazdasági helyzetet épen igen t. képviselőtársam előadásából olyan erősnek, olyan teherállónak, hogy ilyen gyors ütemben lehessen rendkivül nagy terhekkel járó uj és uj biztositási ágazatok terheit ráróni a gazdasági életre. (Propper Sándor: Bud János szilárdnak látja a gazdasági helyzetet. Malasits Géza : Sőt azt mondja, hogy rózsás, de az emberek tagadják !) A legrosszabb módszer akkor beszélni, amikor a szónok is beszél, ' mert sem t. képviselőtársam nem érti meg, hogy én mit mondok, sem én nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy saját szavaim zaja miatt megérthessem — egyébként feltételezem, rendkivül bölcs közbeszólását. (Derültség a jobboldalon.) A parlamentnek is, gondolom, ez általában a regulája. (Propper Sándor : A minister ur is gyakorolja ezt a módszert.) Lehetőleg egymásután mondjuk el mond okainkat. (Friedrich István : Ez maguknak is szól !) Mindenkinek. Méltóztatik tudni, t. Ház, hogy a gazdasági élet bizonyos jelenségeinek a kiderítésére a főváros, de ezenkivül a kormány is a statisztikai hivatal utján bizonyos feltételeket, munkálatokat eszközölt. Ezeknek eredményei most vannak feldolgozás alatt Bizonyos, hogy az egész politikai és adminisztratív élet előterébe és a kormány koncepció iának központjába a gazdasági kérdéseket kell helyezni, mert hiszen, ba sok mindenféle más vonatkozásban a különböző kormányzati problémák több-kevesebb szerencsével megoldást nyernek is, az bizonyos, hogy a gazdasági kérdések rendbetétele nélkül lehetetlenség tökéletes nyugalmat teremteni az országban. Nem vagyok felhatalmazva arra, hogy messzebbmenő kijelentést tegyek ezen a téren, ugy érzem azonban, megmondhatom a t Háznak, hogy épen a ministerelnök ur kivánja még a parlamenti szünet alatt jelét adni annak, hogy minő intenziven foglalkozik ezzel a problémával és egészen különleges módon kivánja a gazdaságpolitikai kérdések felderítését, valamint a megoldás módozatait is eszközöltetni. Ami a többi kérdéseket illeti, amelyeket fel méltóztattak hozni, tulajdonképen mind idetartoznak, ugy, hogy nem is kivánok azokra kitérni, csak egynéhány tévesnek látszó megállapítást szeretnék helyreigazitani. Méltóztattak pl. vonatkozni a nagybirtokokra, amelyek szinte latifundiális, vagy feudális jelleget adnak ennek az országnak. (Farkas István : Tönkreteszik a magyar népet) Engem nagyon szakszerűen felvilágosítottak a Felsőház tárgyalásai alkalmával, hogy Magyarországon a nagybirtok most már Va alá zsugorodott össze, a kis kézen fekvő birtokok terjedelmével szemben. Nem lehet tehát az igazságnak megfelelően azt állítani, hogy Magyarország a nagybirtokok hazája vagy országa volna. Viszont a másik, amit méltóztatott mondani. (Farkas István : Tizezer holdak vannak itt még a kötött birtokokon és hitbizományokon kivül is ...) Érdekes, ha én megállok, akkor a közbeszóló is megáll (Derültség a jobboldalon és a középen.), pedig én azért állok meg beszédemben, hogy meghalljam, amit mond. (Meskó Zoltán : Röstelli magát l) Elnök ^csenget) : Csendet kérek. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Méltóztatott azután egy mellékmondatban azt állítani, hogy a nagybirtokok mellett nem fejlődik a népek jóléte és hogy a nagybirtokok részben — gondolom igy méltóztatott mondani — okai annak, hogy az alsóbb rétegek meglehetősen szűkös helyzetben vannak. Épen forditva van az igazság. Azok az agrár-rétegek, amelyek nagybirtokot) vannak állandóan foglalkoztatva, állandóan boldogak-