Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-204

158 Az országgyűlés képviselőházának a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat a Képviselőház szövegezésében változatlanul elfogadta. Egyben közli, hogy a képviselőház által a beruházásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása során elfogadott s tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz áttett egyrendbeli határozati javaslathoz a Felsőház hozzájárult s azt országos határozat erejére emelte. A törvényjavaslatokat kihirdetésük kieszközlése végett a ministerelnök úrhoz fogom átfenni ; a létrejött országos határozatról pedig az érdekelt minister urat értesiteni fogom. Bemutatom a Felsőház elnökének további átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház az Egyptommal való kereskedeleinp litikai viszonyunk rendezéséről szóló külügyministeri jelentést letárgyalta és tudomásul vette. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. A jelentésnek mindkét Ház részéről történt tudomásulvételéről a külügyminister urat értesiteni fogom. Bemutatom végül a t. Háznak Heves, Zemplén és Békés vármesryék közönségének feliratait, a mexikói vallásüldözések tárgyában. A feliratokat a házszabályok 226. Va értelmében a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja át. Minthogy napirendre tűzött tárgyunk nincs, előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó évi október hó 16-án. kedden délelőtt 10 órakor tartsa, amely ülésnek napirendje a további teendők iránti intézkedés lenne. Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző : Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! A kormány és a Ház múltkor már elhatározta ezt a hosszú szünetet, és az elnök ur most megismétli az ezen hosszú időtartamú szünetre vonatkozólag tett javaslatát. A Ház előtt azonban inditványok fekszenek, amelyek olyan problémákat ölelnek fel, amelyek szorosan összefüggnek az ország gazdasági és szociális viszonyaival s amelyeket a Ház mindezideig még nem tárgyalt le. Ezért én az elnök ur napirendi javaslatával szemben a következő javaslatot terjesztem elő (olvassa): »Határozza el a Képviselőház, hogy legközelebbi ülését szeptember hó 4-én, kedden délelőtt 10 órakor tartja, és annak napirendjeié tűzze ki: 1. Kabók Lajos és társainak 1927. évi március hó 29-én a munkanélküliség esetére szóló kötelező biztositás törvényének megalkotása tárgyában beadott indítványának indokolásai; 2. Várnai Dániel és társainak 1927. évi március hó 29-én az ipari és mezőgazdasági munkások életviszonyainak és gazdasági helyzetének megvizsgálására egy 21 tagú bizottság kiküldésére vonatkozólag beadott indítványának indokolását; 3. Kéthly Anna és társainak 1928. évi április hó 8-án a magántisztviselők élet- és munkaviszonyait tanulmányozó bizottság kiküldésére vonatkozólag beadott inditványának megindokolását.« T- Képviselőház! Ezek a kérdések, amelyeket ezek az inditványok felölelnek, felölelik Magyarország dolgozó népének érdekeit. A Képviselőház nem zárkózhatik el az elől, hogy meg ne vizsgálja azt a rettenetes nyomort, nélkülözést, gazdasági pangást, amelyben ugy a fizikai, mint a szellemi munkások és ugy az ipari, mint a mezőgazdasági munkások szenvednek. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A munkanélküliség problémája olyan kérdés, amely elől elzárkózni nem lehet. Meg kell vizsgálni Magyarország dolgozó népé nek a sorsát s azokat a gazdasági viszonyokat és erőtényezőket, amelyek hatnak a munkásság élet204. ülése 1928 július 24-én, kedden. körülményeire, és meg kell alkotni a munkanélküliség esetére szóló kötelező biztositást, amely immár egész Európában, sőt a keleti államok nagy részében is megvan és csak Magyarország az egyetlen állam, ahol a munkanélküliség esetére szó'ó kötelező biztositást mindezideig még meg nem alkották. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon) Amikor a parlament együtt van, akkor mindig azt mondják, hogy nem lehet időt szakítani ezekre a kérdésekre, mert a parlamenti munka rendjét, tárgyalási rendjét és anyagát a ministerelnök ur, a kormány határozza meg és nem marad idő ezeknek a szociális kérdéseknek megvitatására. Ha tehát a parlament akkor, amikor rövid ideig együtt van, nem végzi el ezeket a dolgokat, nincs szükség hosszú szünetre, nincs szükség arra, hogy a képviselőház októberig ne tartson üléseket. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Jöjjön össze a parla ment szeptemberben és szánja ezt az egy hónapot ai ra, hogy komolyan foglalkozzék a szociális problémákkal. Mindenki tudja, hogy ipari pangásban élünk, s hogy a mezőgazdaságban is pangás van ; mindenki tisztában van azzal, hogy a szellemi és fizikai munkások elhelyezkedni nem tudnak, itt állanak munka és kereset nélkül. Mindenki tisztában van azzal, hogy ez egy nagy végzetes nyomorúságot jelent az országra és a társadalomra nézve. És a törvényhozás mindezideig még nem tett meg annyit, hogy kiküldött volna egy bizottságot és megvizsgáltatta volna azokat a gazdasági és szociális viszonyokat, amelyek ebben az országban vannak, és ennek alapján hozott volna határozatot és tett volna intézkedéseket, amelyek enyhítenék a tömegnyomort. Hiszen ma már ott tartunk, hogy agrár állam létünkre a közigazgatási hatóságok, amelyeknek egyébként nem sok érzékük van a szociális viszonyok iránt, azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy felkérik a kormányt arra, hogy a felesleges, munka nélkül levő mezőgazdasági népesség elhelyezéséről külföldi államokban gondoskodjanak. Ha ilyen a helyzet Magyarországon, ha az ipari és mezőgazdasági népesség nem talál munkaalkalmat, s ha azt látjuk, hogy itt igen nagy tömegnyomor alakul ki az ipar pangás következtében, akkor a legelemibb kötelessége a parlamentnek az, hogy ezeket a kérdéseket megvizsgálja, ezekkel foglalkozzék és keressen remédiumot ezeknek a bajoknak orvoslására. T. Képviselőház ! Én csak egy kérdésre akarok utalni, arra, hogy a mezőgazdasági népességnek egy része ebben a legnagyobb dologidőben — aratás idején - nem tud elhelyezkedni (Ugy van ! Ügy van ! a szélsőbaloldalon), hogy a mezőgazdasági népesség egy része kereset nélkül van. S amikor Magyarországon bő termés van, amikor dúsan hoz termést és jövedelmet a föld, akkor itt állanak a mezőgazdasági népesség nagy rétegei kenyér és kereset nélkül, s immár odajutottunk, hogy Magyarországon a kormány gazdasági politikája következtében ez a népesség elhelyezkedni nem tud. (Ugy van! Ugy van! a szélsőba

1 oldalon.) Hiszen itt vannak a nagy birtokok, itt terpeszkednek a latifundiumok, a kötött birtokok, amelyek nem nyújtanak megélhetést a szaporodó születendő népességnek. Nem ment végbe a mezőgazdaságban a belterjes gazdálkodás és igy nincs munkaalkalom a mezőgazdasági népesség számára és arról kell gondoskodnunk, hogy valahol idegen országban helyezzük el ezt a mezőgazdasági népességet és teremtsünk neki megfelelő keresetet, munkaalkalmat, mert itt nem tudunk rajta segíteni. (Esztergályos János: Szégyenteljes állapot!) Azt hiszem* ennél szomorúbb kép nincs az országban, mint a földmives népesség helyzete s nem