Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-202
Az országgyűlés képviselőházának 202. ülése 1928 július 11-én, szerdán. 133 s csàk (Ugy van!) ha a szükség: feltétlenül megkívánja, akkor létesítsen és tartson fenn az állam üzemeket Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársam szóvá tett eey kőbánya-ügyet. Ez egy régebben lejátszott ügy. Amire vonatkozólag a kereskedelemügyi minister ur meg fogja adni a szükséges, felvilágosításokat. Ugy látom, t. képviselőtársam sötétebben festette meg a képet, mint kellett volna. Ez az az időszak volt, amikor mindent az államtól vártak, amikor az állam mindenütt próbálkozott, de ezek a próbálkozások nem mindig sikerültek. De méltóztassék ezeket a kis dolgokat kikapcsolni, mert ha végignézünk egész Európában a háboruviselt államokban, látjuk, micsoda óriási veszteségeket szenvedtek azért, mert a jövő fejlődés irányát senki sem látta előre. Ugy hiszem, hogyha a képviselő ur meghallja a felvilágositásokat. meg fogja változtatni ez ügyre vonatkozó álláspontját. Még csak egy dologra akarok rátérni. Meg vagyok győződve arról, hogy ezek a beruházások is alkalmasak lesznek arra, hogy a .gazdasági élet vérkeringését előmozdítsák, örülünk, hogy bár nehéz áldozatokkal, de mégis rekonstruálni tudtuk gazdasági életünket. Elértünk azonban ahhoz az időszakhoz, amikor már látjuk, hogy az államháztartási feleslegek meg fognak szűnni, a gazdasági életnek a maga erejéből kell már a jövőt kialakítania és a maga erejéből kell a különböző kérdéseket megoldania. Ami az adóproblémákat illeti, azon a nézeten vagyok, hogy ahol aránytalanságok, igazságtalanságok, vagy talán túlzások van-. nak az adókivetés terén, azokat a lehetőség szerint ki kell egyenlíteni. Ennek két módja van: Egyrészt, amennyiben lehet mérsékelni. mérsékeljük az adókat, másrészt az igazságtalanságokat orvosoljuk. Fábián igen t. képviselőtársam ismét szóvátette a különböző adóigazgatási kifogásokatNe vegye tőlem ' rossz néven t. képviselőtársam, nem tudom, milyen időszakból származnak ezek a kifogások: á mára vonatkoznak-e, vagy a múltra? (Fábián Béla: Mind mára vonatkoznak, mind egy hónapon belüli adat!) Ismétlem, hangsúlyozom, hogy nem vagyok hajlandó semmiféle visszáságokat eltűrni j és ezért nagyon kérem t. képviselőtársamat, jöjjön konkrét panaszaival hozzám s csak ha az lehet majd a panasza, hogy nem hallgattam meg, akkor hozza azokat ide. (Fábián Béla: L)e nem jöhetek kétezer levéllel a minister úrhoz!) Ezt a nyarat is fel akarom használni arra, hogy a pénzügy minister ium vezető tisztviselőit kiküldőm az egész országba és megvizsgáltatom ezeket az ügyeket, (Helyeslés.) mert én nem panaszkodó, hanem nyugodt adófizetőket akarok. (Helyeslés.) Kérem a javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés és taps jobbról és középen.) Elnök: A kereskedelemügyi minister ur óhajt még szólni. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: T. Képviselőház! Lojálisán elismerem, hogy a vita gyors befejezéséhez az oppozieiónak előzékenysége járult hozzá, ennek következtében nem akarom megakasztani az ügyletnek lebonyolítását és igazán csak öt perere szorítkozom egynéhány nyilatkozattal. Mindazok a kérdések vagy legnagyobb része azoknak a kérdéseknek, amelyek előfordultak, szóvátétettek, már a költségvetési vitánál is előfordultak és igen sok régi ismerőssel találkoztunk. Ezeket említeni egyáltalában nem akarom. Ami azonban a külföldi rendeléseket illeti, azt méltóztattak például mondani, hogy a pécsi állami épitészeti hivatal az elektromotorokat külföldről szerezte be. Ezzel szemben konstatálnom kell, hogy a pécsi állami épitészeti hivatal elektromotorjait Ganz és Társától szerezte be. (B. Podmaniczky Endre: Jól informált urak!) Itt csak egy dolgot kell megjegyeznem. A legnagyobb nehézségünk ott van, hogy nem valamennyi hatóság tudja méig ma sem, mindenféle körrendelet ellenére, hogy a közületeknek csak a kormány engedélyével szabad külföldi beszerzéseket effektuálni. Igen sok esetben, nem tudván ezt, megesik az, hogy ők beszerzik és utólag kérik az engedélyeket. így sokszor megesett az, hogy meg kellett engedni, hogy az illető közületet utólag a kártól mentesítsük. Ez volt a legtöbb esetben az oka az engedélyeknek és igen sok esetben a megtorlás is megtörténik, amennyiben azok ellen, akik túltettek magukat a szabályokon, fegyelmi eljárás is indult meg. Ennek következtében minden törekvés megvan arra nézve, hogy a közhatóságokat belföldi beszerzésekre kényszeritsük. Kénytelen vagyok azonban kijelenteni, hogy mivel itt egy igen erős fegyver áll a kezünkben, nekünk a közületeket viszont meg kell védenünk a zsarolások ellen, mert erre is történt kisérlet. Mivel pedig a vámvédelem az, amely a tulajdonképeni legális védelmet adja, mindig meg kell gondolni, hogy, ha egy belföldi gyártmány lényegesen drágább, vájjon azt tovább is forszirozzuk-e. Már most ugyanebbe a kategóriába tartozik a kőbányák igen sokat vitatott kérdése is. Teljesen aláirom a pénzügyminister urnák azt a nyilatkozatát, hogv az állami üzemeket a lehetőség szerint korlátozni kell, uj üzemekhez nem kell hozájárulni. Ha azonban az a tendencia mutatkozik, hogy egy konjunktúra kihasználásával felsrófolják az árakat ugy> hogy ennek a köz issza meg a levét, akkor ugy annak^ a kormánynak kötelessége ennek megfékezésére az intézkedéseket megtenni. (Helyeslés.) Miféle intézkedések állanak tulaj donképen rendelkezésre? Az, hogy az ember maga is fellép termelőképen, nem azért, hogy konkurrenciát támasszon, hanem, hogy bizonyos fékező hatást gyakoroljon. Ez volt az állami gépgyár koncepciója. Semmiféle nagyobbitása az üzemnek nem történt, semmiféle jogos panasza a magániparnak nem lehet; ellenben azt nem lehet megcsinálni, amint Friedrich t. képviselőtársam mondotta, hogy megtartsuk a munkásokat, ellenben munkaalkalmakról nem gondoskodunk, (Friedrich István: Ezt nem mondottam!) Ez teljesen lehetetlen dolog. Épen a cséplőgépekre vonatkozólag csak azt akarom leszögezni, hogy az állami gépgyár volt az első, amely cséplőgépeket gyártott (Egy hang a .jobboldalon: A legjobbat!) és olyan renommée-ra tett szert, hogy arról nem mondhatunk le, mert szélnek kellene eresztenünk azokat a munkásokat, akiknek együttartására szociális szempontokból is súlyt kell helyeznünk. (Élénk helyeslés a joboldalon és a középen.) Ezeket akartam csak megjegyezni. (Zaj a sdélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Ezzel nincs elintézve a többi külföldi rendelés!) Nem akartam kiterjeszkedni valamennyi tárgyra, de azt hiszem, ebből a (két példából is méltóztatik kivenni, hogy a kormány nem akar konkurrenciát csinálni senkinek, ellenben a jogosulatlan haszonszerzés lehetőségével szemben
