Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

Az országgyűlés képviselőházának 199. ülése 1928. évi július hó 5-én, csütörtökön, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az Ausztriával 1922. évi február hó 8-án kötött kereskedelmi egyezmény, valamint 1926. évi április hó 9-ón kötött ós az 1926: XVIII. tc.-be iktatott kereskedelmi pótegyezmény kiegészitésekóp 1928. évi június hó 14-én aláirt második kereskedelmi pótegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Felszólaltak: a 6. §-hoz: Zlinszky István, Gál Jenő, Kuna P. András, Berki Gyula, Farkas Gyula, Haller István, Szilágyi Lajos, Pesthy Pál igazságügyminister, Mayer János földmivelésügyi minister, Rubinek Isván előadó, A 7. §-hoz Rassay Károly, Rubinek István előadó, Csik József, Baraos Marcell, Bródy Ernő, Malasits Géza, Szahó Sándor, Csontos Imre, Neubauer Ferene, Ötvös Lajos, Gál Jenő, Simon András, Pesthy Pál igazságügyminister. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bud János, Mayer János, Herrmann Miksa és Pesthy Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Esztergályos János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovics György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak Jász-NagykunSzolnok vármegye közönségének feliratát a mexikói vallásüldözések tárgyában. A feliratot a házszabályok 226. §-a értelmében a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Napirend szerint következik az Ausztriával kötött második kereskedelmi pótegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat szövegét felolvasni szíveskedjék. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának, helye nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat^ méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Soron van a 6. § feletti vita folytatása. Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Zlinszky István! KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XV. Zlinszky István: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Engedjék meg. hogy mielőtt szakszerűen megvilágítanám az elővásárlási jog kérdését, először is röviden t. képviselőtársam, Baraes Marcell beszédére reflektáljak. Ö ugyanis azt állitotta, hogy ebben a törvényjavaslatban, és nemcsak ebben a törvényjavaslatban, hanem már az előző törvényjavaslatban is, amelyet ez a kormány beterjesztett, bizonyos leplezett tendencia van. Ez a tendencia szerinte, mint beszédének későbbi folyamán kitűnt, egyenesen a zsidóság ellen irányul. Ugy állitotta be beszédébe ezt az egész törvényjavaslatot, különösen a törvényjavaslatnak ezt a szakaszát, a 6. §-t, amely az államnak az elővásárlási jogot megadja, hogy ez egyenesen a zsidóság ellen irányul. (Szabó Sándor: Több ingatlant szereztek az utóbbi esztendőkben, mint azelőtt!) Azt mondta, hogy a kormány ezzel a törvényjavaslatával egyenesen osztályozza a magyar állampolgárokat, első- és másodosztályú polgárokká. (Jánossy Gábor: Ez a tendencia!) T. Képviselőház! Ilyen állitást csak akkor lehet megkockáztatni, ha valaki nem ismeri az ingatlanforgalmat (Szabó Sándor: Ugy van!) és nem tudja azt, hogy az állam az. elővásárlási jogával milyen mértékben és milyen esetekben élt. (Ugy van! jobbfelől.) Ha első- és másodosztályú polgárokat állitunk fel az ingatlanforgalom terén, akkor merem állitani, — méltóztassék megnézni a legutóbbi statisztikát a vidéken és a fővárosban (Ugy van! a jobboldalon.) hogy akkor elsőosztályü polgárokká a zsidó polgárok lettek. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A legutolsó évek ingatlanforgalma bizonyitja, hogy sokkal több zsidó szerzett Magyarországon ingatlant, mint keresztény, nem is beszélve a fővárosról. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Hát, szabad-e igy beállítani ezt a kérdést? Opportunus-e ez? Szolgálják-e ezzel az urak a demokrácia haladá1