Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-186

"Az országgyűlés Mpviselöházának 186. .luk, hogy a kisiparosok kilenctized része mi­lyen zavarban van, ha forgalmiadóbevalló-ivet kell kiállítania, vagy pedig 1 a napi bevételeket kell feljegyeznie. Mennyi szabálytalanság tör­ténik a forgalmiadó terén, mennyi baja volt éte van a kisiparosságnak azért, mert szabály­talanul állitja ki a bevallóivet és szabálytala­nul ragasztja be a bélyegeket. Mármost ha tudjulk, azt, hogy a forgalmi­adó terén mennyi kinnal, mennyi bajjal és szenvedéssel járnak a munkáltatóra a szabály­talanul kiállított és beirt könyveik, és ha tud­juk azt, hogy a Munkásbetegsególyzőnél a sza­bálytalanul kiállított bejelentések mennyi bajt éls kellemetlenséget okoznak, akkor a világ legtermészetesebb dolga, hogy az igen t. nép­jóléti minister ur ezekből az esetekből a követ­keztetést, illetőleg a tanulságot vonja le és gondoskodjék arról, hogy ennél a Társadalom­biztositó 1 Intézménynél ne fordulhasson elő az az eset, amely az általam emiitett két esetben előfordult. E szakasz harmadik bekezdése a következő­képen szól (olvassa): »Ha a munkaadó bejelen­tése az előirt szabályoknak nem felel meg, a bejelentés meg nem történtnek minősül és maga után vonja mindazokat a büntető követ­kezményeket, amelyek a bejelentési [kötelezett­ség elmulasztáséval járnak.« Az a kisiparos, aki talán egy segéddel és két tanonccal dolgo­zik, aki ezt a ibejelentőivet maga elé kapja, a betűvetéssel, az irástudománnyal nem a leg­jobb viszonyban van. Természetes következ­ménye ennek az, hogy szabályt álamul állitja ki az ivet. Beküldi a kiáillitott ivet az Országos Munkásbiztositó Pénztárhoz. Ismerve a Mun­kásbiztositó Pénztárnak adminisztrációját éis a többi állami hivatalok adminisztrációját, tudjuk, hogy nagyon sok esetben, — most nem a pénzügyimnisteriumra gondolok — hóna­pokig nyugszik ott egy-egy akta elintézetlenül anélkül, hogy rosszindulat nyilvánulna meg ebben. Mármost az a helyzet, hogy a munkástól hosszú heteken át vagy talán hónapig levonja a munkáltató ezt az illetéket, végeredményben azonban jogosulatlanul, mert ezt a bejelentési ivet szabálytalanul töltötte ki. Igaz, hogy ez a szakasz itt büntető következményeket helyez kilátásba, nem biztositja azonban ugyanakkor azt is, hogy a szabálytalanul kiállította bejelen­tési iv a munkásra nézve következményekkel nem jár. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Más szakasz szól róla!) Épen ezért tisztelettel kérem a népjóléti minister urat és a t. Képviselőházat, méltóz­tassék elfogadni előttem szólott t. képviselőtár­sam javaslatát. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minis­ter: T. Ház! Esztergályos János igen t. képvi­selőtársam annyira megvesztegető kedvesség­gel próbálta ezt a kérdést a t. Ház és nem utolsó sorban az én figyelmembe is ajánlani, hogy majdnem-majdnem legyőzte már ellen­állásomat. Mindamellett legyen szabad rámutatnom arra, hogy hátrány tulajdonképen csak nagyon ritka esetben érheti a munkást, a munkavál­lalót, a bejelentés elmulasztása okán, mert hi­szen végeredményben mégis csak ki fog de­rülni, hogy az a bejelentés nem történt meg; vagy pedig a szabálytalan bejelentés, ha hosz­ülése 1928 június 14-én, csütörtökön, 89 szu hónapok után is, de mégis csak elintézés alá kerül. Más helyén a törvényjavaslatnak, de az 1927 : XXI. tcikkben is megfelelő intézkedé­sek vannak abban az irányban, hogy a munka­adó — mivel őt terheli a felelősség á bejelentés szabálytalan mivolta okán — megfelelő módon megterheltetik, mégpedig olyan mértékben, hogy a munkavállalót semmiféle hiány ne érje. Egyetlenegy eset lehetséges, hogy tudni­illik bejelentés nem történik: ha esetleg össze­játszanék a munkaadó és a munkavállaló. Ilyen esetben természetesen nem nyújthatnék sem­miféle jogvédelmet és a károsodás alól semmi­féle mentességet a munkavállalónak, valamint a munkaadónak sem. Kérem tehát a t. Házat, hogy ellenére en­nek az igazán megvesztegető előadásnak, ame­lyet volt szerencsém hallani, méltóztassanak mégis a Györki Imre képviselő ur által benyúj­tott javaslatot mellőzve, a szakaszt eredeti szö­vegében elfogadni. Elnök: Az igen t. minister ur valószínűleg tévedésben van, amennyiben az említett javas­latot nem Györki Imre képviselő, hanem Kothenstein Mór képviselő ur tette. (Rothen­stein Mór: Én reám haragszik a minister ur! — Derültség.) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 115. § meg nem támadtatván, azt el­fogadottnak jelentem ki. Pótlást indítványozott Rothenstein Mór képviselő ur uj 4. bekezdés gyanánt. Kérdem, méltóztatnak-e ezt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebb­ség. A Ház nem fogadja el. Következik a 116. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa) a 116—123. §-okat, amelyek hozzászólás nélkül elfogadtat­nak. Olvassa a 12L §-L): Az előadó ur kivan szólni. Fitz Arthur előadó: T. Ház! A 124. § vilá­gosabb fogalmazása céljából van szerencsém javasolni, hogy a 124. § 1. bekezdésében »pénz­tári« szó helyébe »és vállalati nyugdíjpénztá­rai, valamint a bányatárspénztárak« szavak iktattassanak be. A 2. bekezdésben zárójel bezárása után volna beiktatandó az uj szöveg: »továbbá a vállalati nyugdíjpénztáraknál, valamint a bányatárspénztáraknál«. Csak a világos szöve­gezés kedvéért kérem ezek elfogadását. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minis­ter: T. Ház! Amint az előadó ur is emiitette', kizárólag a szöveg nagyobb világossága okán van szükség ezekre a betoldásokra. Kérem te­hát a betoldások elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 124. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az elő­adó ur által javasolt módosítással, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az, ere­deti szöveget elfogadják az előadó ur módosí­tása nélkül, sziveskedjenek felállani. (Megtör­ténik.) Kisebbség. A Ház a módosításokkal fo­gadta el a 124. §-t. Következik a 125. §. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 125. §-t): • Az előadó ur kíván szólni, 13*

Next

/
Oldalképek
Tartalom