Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-186
"Az országgyűlés Mpviselöházának 186. .luk, hogy a kisiparosok kilenctized része milyen zavarban van, ha forgalmiadóbevalló-ivet kell kiállítania, vagy pedig 1 a napi bevételeket kell feljegyeznie. Mennyi szabálytalanság történik a forgalmiadó terén, mennyi baja volt éte van a kisiparosságnak azért, mert szabálytalanul állitja ki a bevallóivet és szabálytalanul ragasztja be a bélyegeket. Mármost ha tudjulk, azt, hogy a forgalmiadó terén mennyi kinnal, mennyi bajjal és szenvedéssel járnak a munkáltatóra a szabálytalanul kiállított és beirt könyveik, és ha tudjuk azt, hogy a Munkásbetegsególyzőnél a szabálytalanul kiállított bejelentések mennyi bajt éls kellemetlenséget okoznak, akkor a világ legtermészetesebb dolga, hogy az igen t. népjóléti minister ur ezekből az esetekből a következtetést, illetőleg a tanulságot vonja le és gondoskodjék arról, hogy ennél a Társadalombiztositó 1 Intézménynél ne fordulhasson elő az az eset, amely az általam emiitett két esetben előfordult. E szakasz harmadik bekezdése a következőképen szól (olvassa): »Ha a munkaadó bejelentése az előirt szabályoknak nem felel meg, a bejelentés meg nem történtnek minősül és maga után vonja mindazokat a büntető következményeket, amelyek a bejelentési [kötelezettség elmulasztáséval járnak.« Az a kisiparos, aki talán egy segéddel és két tanonccal dolgozik, aki ezt a ibejelentőivet maga elé kapja, a betűvetéssel, az irástudománnyal nem a legjobb viszonyban van. Természetes következménye ennek az, hogy szabályt álamul állitja ki az ivet. Beküldi a kiáillitott ivet az Országos Munkásbiztositó Pénztárhoz. Ismerve a Munkásbiztositó Pénztárnak adminisztrációját éis a többi állami hivatalok adminisztrációját, tudjuk, hogy nagyon sok esetben, — most nem a pénzügyimnisteriumra gondolok — hónapokig nyugszik ott egy-egy akta elintézetlenül anélkül, hogy rosszindulat nyilvánulna meg ebben. Mármost az a helyzet, hogy a munkástól hosszú heteken át vagy talán hónapig levonja a munkáltató ezt az illetéket, végeredményben azonban jogosulatlanul, mert ezt a bejelentési ivet szabálytalanul töltötte ki. Igaz, hogy ez a szakasz itt büntető következményeket helyez kilátásba, nem biztositja azonban ugyanakkor azt is, hogy a szabálytalanul kiállította bejelentési iv a munkásra nézve következményekkel nem jár. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Más szakasz szól róla!) Épen ezért tisztelettel kérem a népjóléti minister urat és a t. Képviselőházat, méltóztassék elfogadni előttem szólott t. képviselőtársam javaslatát. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! Esztergályos János igen t. képviselőtársam annyira megvesztegető kedvességgel próbálta ezt a kérdést a t. Ház és nem utolsó sorban az én figyelmembe is ajánlani, hogy majdnem-majdnem legyőzte már ellenállásomat. Mindamellett legyen szabad rámutatnom arra, hogy hátrány tulajdonképen csak nagyon ritka esetben érheti a munkást, a munkavállalót, a bejelentés elmulasztása okán, mert hiszen végeredményben mégis csak ki fog derülni, hogy az a bejelentés nem történt meg; vagy pedig a szabálytalan bejelentés, ha hoszülése 1928 június 14-én, csütörtökön, 89 szu hónapok után is, de mégis csak elintézés alá kerül. Más helyén a törvényjavaslatnak, de az 1927 : XXI. tcikkben is megfelelő intézkedések vannak abban az irányban, hogy a munkaadó — mivel őt terheli a felelősség á bejelentés szabálytalan mivolta okán — megfelelő módon megterheltetik, mégpedig olyan mértékben, hogy a munkavállalót semmiféle hiány ne érje. Egyetlenegy eset lehetséges, hogy tudniillik bejelentés nem történik: ha esetleg összejátszanék a munkaadó és a munkavállaló. Ilyen esetben természetesen nem nyújthatnék semmiféle jogvédelmet és a károsodás alól semmiféle mentességet a munkavállalónak, valamint a munkaadónak sem. Kérem tehát a t. Házat, hogy ellenére ennek az igazán megvesztegető előadásnak, amelyet volt szerencsém hallani, méltóztassanak mégis a Györki Imre képviselő ur által benyújtott javaslatot mellőzve, a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. Elnök: Az igen t. minister ur valószínűleg tévedésben van, amennyiben az említett javaslatot nem Györki Imre képviselő, hanem Kothenstein Mór képviselő ur tette. (Rothenstein Mór: Én reám haragszik a minister ur! — Derültség.) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 115. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Pótlást indítványozott Rothenstein Mór képviselő ur uj 4. bekezdés gyanánt. Kérdem, méltóztatnak-e ezt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház nem fogadja el. Következik a 116. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa) a 116—123. §-okat, amelyek hozzászólás nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 12L §-L): Az előadó ur kivan szólni. Fitz Arthur előadó: T. Ház! A 124. § világosabb fogalmazása céljából van szerencsém javasolni, hogy a 124. § 1. bekezdésében »pénztári« szó helyébe »és vállalati nyugdíjpénztárai, valamint a bányatárspénztárak« szavak iktattassanak be. A 2. bekezdésben zárójel bezárása után volna beiktatandó az uj szöveg: »továbbá a vállalati nyugdíjpénztáraknál, valamint a bányatárspénztáraknál«. Csak a világos szövegezés kedvéért kérem ezek elfogadását. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! Amint az előadó ur is emiitette', kizárólag a szöveg nagyobb világossága okán van szükség ezekre a betoldásokra. Kérem tehát a betoldások elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 124. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó ur által javasolt módosítással, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az, eredeti szöveget elfogadják az előadó ur módosítása nélkül, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a módosításokkal fogadta el a 124. §-t. Következik a 125. §. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 125. §-t): • Az előadó ur kíván szólni, 13*