Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-192
242 Àz országgyűlés képviselőházának 192, ülése 1928 június 22-én, pénteken. t. képviselőtársam figyelmét, hogy ilyen tárgyban félreértett szavainak helyreigazítása címén a házszabályok 196. §-a harmadik bekezdésének rendelkezése értelmében rendelkezésére álló időpontban felszólalhat. T. képviselőtársam magyarázatomat tudomásul vette és nem kivan ja a Ház döntését. Napirend szerint következik a gyujtószeradó'ból szóló törvényjavaslat (írom. 189, 466.) egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Gubicza Ferenc jegyző: Kun Béla! (Halljuk! Halljuk!) Kun Béla: T. Képviselőház! Mikor a törvényjavaslatot, ameiy előttünk fekszik, először kezembe vettem, igyekeztem eltekinteni nítól. hogy pártember vagyok, hogy a kormánnyal szemben állok, hogy bizalmatlan vagyok a kormány iránt, már csak azért is, mert a régi nagyatádista t programmpontoknak egyikét, a titkos választójogot eddig nem valósította meg, ami pedig feltétlenül a közéletnek egész vonalon való megtisztítására vezetne. Amikor a javaslatra vonatkozó újságcikkeket elolvastam, szintén igyekeztem, hogy magamnak ne mint pártember alkossak azokról véleményt, mert ugy tartom, hogy a földbirtokreform céljaira elvett földek birtokosainak kártalanítása és a földhöz juttatottaknak olcsó kölcsönei való ellátása minden pártpolitikán felülálló érdek. Mind amellett, hogy így, nem mint pártember vizsgáltam az előttünk fekvő törvényjavaslatot őszes vonatkozásaival, kénytelen, vagyok megállapítani, hogy még akkor is, hogyha egyébként a kormánynak akár nem titkos, akár titkos támogatói közé tartoznám, — mint amilyenek vannak többen ebben a Házban és ebben az országban (Pakots József: Ugy van!) — akkor is tiltakoznom kellene ennek a törvényjavaslatnak elfogadása ellen. Nem kell hozzá reflektor, nem keli villanyfény, hanem a javaslat címéhez illeszkedően gyújtsunk meg csak egy szál gyufát, ennek világánál is megláthatjuk a szakadékokat, ahová a magyar fogyasztó piacot és a közgazdasági életet ez a javaslat sodorja. Megláthatjuk a meredek lejtőt, amelyen nincs megállás, amelyen hanyat-homlok kell lefelé rohanni, ugy amint a svéd-ameriikai tröszt akarja. Ezzel szemben Jánossy Gábor és Csontos Imre t. képviselőtársaim a túloldalról — kevesen, de egyéni súlyt tekintve, mégis illetékesen — bizonyították tegnap és tegnapelőtt, hogy ez a törvényjavaslat az ország érdekében való és Rassay Károly t. képviselőtársamnak és a többieknek, akik erről az, oldalról felszólaltak, szemükre vetették, hogy ők nem a falu népe nevében beszélnek, vagyis hogy nyíltabban szóljunk, ők más érdekeltségnek szószólói. Jánossy és Csontos t. képviselőtársaimmal szembeállítom Gaal Gaston t. képviselőtársamnak tegnapi felszólalását. Valamennyi kisgazdaképviselőtársammal szemben Gaal Gastont állítom oda élő tilalomfául, hogy ezt a törvényjavaslatot ne szavazzák meg, mert hiszen kisgazda, középgazda, nagybirtokos nem ismeri-e el egyetemesen ebben az országban, hogy Gaal Gastonnál agrárabb ember nincs? Akár gróf Hunyadi Ferenc, akár Graeffl Jenő t. képviselőtársam, akár Csizmadia András, Orosházának nemes követe, találhatnak-e tőről metszetteb agrárembert, mint amilyen Gaal Gaston 1 ? Mégis azt mondta tegnap, hogy ezt a törvényjavaslatot sem a föld népének nevében, sem ; az egész magyar nemzeti társadalomnak nevében elfogadni nem szabad, nem lehet, mert, [ hogyha elfogadnék, akkor vétkezünk nemcsak ! a jelen, hanem a jövő nemzedék ellen is. (Ugy ! van! baloldalról.) T. Képviselőház! Gaal Gaston t. képviselőtársam tegnap kijelentette, hogy noha ő ennek a törvényjavaslatnak ellene van, mégis szokott a kormánnyal szavazni közérdekből és egyéni meggyőződésből. Azt is mondotta, hogy nem helyesli, ha a baloldali ellenzék unos-untalan bedobja a vitába a titkos választójog kérdését. (Propper Sándor: Pedig ezen fordul meg az ország sorsa!) Én más véleményen vagyok ebben a tekintetben, mint Gaal Gaston t. képviselőtársam. Hiszen ő az élő példa arra, hogy miképen választottak képviselőt a legutóbbi képviselőválasztáson Zalaegerszegen. O maga nagyon jól tudja, hogy Farkas Tibor, a múlt nemzetgyűlésről ismert és tisztelve tisztelt képviselőtársunk azért bukott meg, mert nyílt szavazás volt Zalaegerszegen. A karhatalmi közegek még Gaal Gastont is megakadályozták abban, hogy szabadon mozoghasson azon a vidéken, abban a kerületben, ahol pedig neki személyes összeköttetésein kivül a föld népénél is talaja volt. (Mozgás a jobboldalon.) A nyilt szavazásos rendszer nem tartozik szorosanvéve a tárgyhoz, mivel azonban tegnap érintették, jogom és kötelességem vele foglalkozni. Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, abból, hogy az egyik képviselő ur pillanatnyilag eltért a tárgytól, erre jogot formálni nem lehet. Kun Béla: Sohasem hallhatják elégszer! nok eltérni a tárgytól. A nyilt szavazásos rendszer bevezetését én a nemzeti akarat meghamisításának tartom. (Graeffl Jenő: Hallotlottuk ezt már vagy 50-szer!) Kun Béla: Sohasem hallhatták elégszer! Nyilt szavazási rendszer mellett lehetetlenség, hogy a választók tömege a képviselők működése felett számonkérő széket tartson! Ha nem nyilt szavazásos rendszer lenne, akkor ez a törvényjavaslat sem került volna ide. Akkor nem lettünk volna napokig, sőt hetekig abban a helyzetben, hogy ennek a törvényjavaslatnak elemi kiegészítő részét képező szerződést, amelyet a kormány a svéd-amerikai tröszttel kötött, ne láthassuk, hogy ugy kelljen azt valóságos harapófogóval kicsikarni a pénzügyminister fiókjából vagy zsebébőli (Propper Sándor: Volt oka titkolni!) Ki kellett erőszakolni e szerződés megmutatását és ha az ellenzék nem követelte volna, hogy a t. pénzügyminister ur minél hamarább hozza ide a t. Ház asztalára, mert látni akarjuk, mi van a kuliszszák mögött, akkor a szerződés még ma sem lenne itt saját jószántából. Valóságos szembekötősdi játékot játszott a kormány a parlamenttel és az ország közvéleményével, valóságos körtáncot járt, valóságos kabarémutatványokat rendezett az ide-oda dobált nemzeti közérdek^ rovására, amelyet alaposan megsebzett és prédaként dobott oda egy idegen érdekeltségnek. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az eredeti szöveget már tavaly, egy évvel ezelőtt beterjesztette a t. kormány. Ennek a beterjesztett törvényjavaslatnak indokolása az volt, hogy védekezik a trösztkartell "ellen, amely minden magánkereskedelmi és ipari tevékenységet hátráltat, fojtogató karjaival agyonölel és lehetetlenné tesz. Pártolni a magyar ipart és megakadályozni az, idegen inváziót, ez volt a jelszó. Erre vonatkozólag idézem magát a t. pénzügyminister urat, aki azt mondotta tavaly az indokolásában (olvassa): »Még súlyosabbá teszi a helyzetet az, hogy ezen nehéz