Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-191
234 Az országgyűlés képviselőházának 191. ülése 1928 június 21-én, csütörtökön. szerűen meg- fogják állapítani: nagy a munkanélküliség, a gyárakban nincs üresedés, nem lehet munkásokat felvenni, tehát nincs meg a lehetősége az elbocsátott munkások más gyárban való elhelyezésének, s ebből az okbóL nem fog megtörténni a munkások elhelyezése. Jogos tehát az az állítás, hogy a szerződésnek ez a. paragrafusa — a 4. §-a — a munkásságra nézve igenis olyan állapotot teremt, mely legalább is arra a rétegre kétségbeesést, a meglévő* nagy munkanélküli rétegre pedig további még nagyobb bizonytalanságot jelent, meri minél többen vannak azok, akik nem jutnak munkaalkalomhoz, annál kevésbé mutatkozik meg az elhelyezkedés lehetősége. Amikor pedig évek óta van ez az állapot, akkor méltóztassanak megérteni, hogy mi, akik főképen a munkásokat képviseljük itt a parlamentben, teljes joggal kifogásoljuk azt a szerződést, amelynek ilyen paragrafusa van, amely ismételten egy nagy csoport munkásra és munkásnőre nézve teremt ilyen bizonytalan állapotot, s amely egy nagy csoport munkásnak és munkásnőnek fogja majd a vándorbotot kezébe adni. Mert mit fog csinálni^ az a munkás, aki elől a megélhetés lehetőségét elveszik 1 ? Egy darabig próbálkozik valahogyan, tengődik, éhezik, nyomorog, s ha azt látja, hogy egyik hónap múlik a másik után és őróla nem gondoskodik senki, rajta nem segít senki, akkor, iha csak valami kis mód és lehetőség mutatkozik a számára, tkiénytelen az országból is kívánd'oroilni, nehogy itt éhen pusztuljon el, mert az életét mindenki, amenynyire csak tudja, védeni iparkodik. Ami azután a szerződésnek azt a részét illeti, amely a gyufaár emlésének lehetőségét foglalja magában, ez pedig azután már kiterjedsz egész ország népére. S én nagy csodálkozással figyelem kisgazda-képviselőtársainkat, akik úgyszólván szemrebbenés nélkül hallgatják ennek a javaslatnak vitáját (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és nem gondolnak arra, hogy ha majd hazamennek a faluba a választópolgárok közé, (Rassay Károly: A csendőrök közé, nem választópolgárok közé!) akkor őket ma.id kérdőre fogják vonni a falusi dohányos, pipás emberek, hogy vájjon miért nem tették meg kötelességüket egy ilyen fontos javaslat tárgyalásánál, miért nem emelték fel tiltakozó szavukat az ellen, hogy az a gyujtószer is megdráguljon, amelyre mindenkinek szüksége van. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kabók Lajos: Legfőkép pedig azért kifogásolom a kisgazda-képviselők magatartását, mert az ő köreikben van a gyufa legnagyobb használatban. A városi lakosság mégis a világitásnál is jobban rátért már a villanyvilágításra, mint a falusi lakosság. Annak, aki a falvakat járja, és épen a kisgazda-képviselőknek, akik onnan kerültek ide jól kell tudni, hogy bizony a falvakban a petróleumvilágitás még nagyon erősen divik; a petróleumvilágitás használatához pedig igen nagy szükség van a gyufára. A legszegényebb társadalmi rétesnek teszik tehát majd nehezebbé az életet. Mert az nem érv. hogy az az egy, vagy az a két fillér, amennyivel majd drágább lesz egy doboz gyufa, nem sokat jelent. Igenis jelent a mai súlyos időkben, a mai filléres napszámu időkben! Tessék arra gondolni, hogy a mezőgazdasági munkásság milyen napibér mellett végzi el nehéz munkáját! Senki sem törődik azzal, hogy a megélhetés megdrágulását miként ellensúlyozza, és most is, ahelyett, hogy ennek az ellensúlyozása történnék meg, ennek a munkásságnak amúgy is nehéz, elviselhetetlen helyzetét teszik még nehezebbé, még elviselhetetlenebbé. Igaz, hogy az emelkedés egy fillér, vagy két fillér lesz minden dóhoz gyufa után, azonban a végén ez a sok kicsi sokra megy. Tessék csak egy zsellér-családot venni, ahol félnőttek és serdülő korban levő gyermekek is vannak, s a háztartáshoz is kell a gyujtószer; ott bizony nem egészen jelentéktelen összeget tesz ki a gyufa, különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen kérései lehetőségek, milyen megélhetési viszonyok között élnek ezek az emberek. Csodálkozom azon, hogy a kisgazda-képviselők vagy hallgatnak, vagy már előre el vannak készülve arra, hogy ezt a javaslatot nagy szeretettel meg fogják szavazni, mert hát talán ez nekik muszáj is így van kiadva a parancs. (Ellenmondások és zaj jobbfelől ) Pedig t. képviselő urak, vigyázzanak, mert a falu népe ezt önöktől számon fogja kérni, s önöknek felelniök kell azért, hogy ilyen szótlanul eltűrik egy fontos közszükségleti cikk megdrágítását. (Kuna P. András: Ne uszítson! — Esztergályos János (a teremből távozó Kuna P. András felé): Andris bácsi, gyüjjön vissza, ne menjen ki!) Nekem nem kell a falu népét uszítanom, jobban uszítja ez a törvényjavaslat. Ha majd eljut az újság a falvakba, ha majd egymásnak elolvassák az emberek, hogy mit rejt magában a gyufajavaslat, akkor minden uszítás nélkül el fogják maid végezni a számonkérés munkáját. Vagy különösen ha elkövetkezik az az idő, amikor nem öt fillérért, hanem hat fillérért, vagy még többért fogják megkapni a gyufát, akkor sem kell a falu népét uszítani, mert az minden uszítás nékül tudni fogja, hogy képviselői a képviselőháziban nem tették meg kötelességüket a falu népével szemben. (XJgy van! a szélsőbaloldalon.) A szerződésnek további paragrafusait is lehet vizsgálni, egyelőre azonban megmaradok ennek a paragrafusnak keretében, amely a munkások helyzetének bizonytalanná tétele mellett arról is szól, hogy amennyiben a gyárak technikai felkészültsége, vagyis a modern gépek alkalmazása megtörténik, a'kkor lehetséges lesz a szerződő félnek a munkások létszámán változtatást tenni, azt apasztani, illetőleg munkásokat elbocsátani. . i Mit lehet tapasztalni a modern gépek alkalmazásánál is*? Nagyon jól^ tudjuk, hogy Magyarországon a gyufagyártás még nincs annyira kifejlődve, hogy itt hatalmas, nagy, jól berendezett gyárak; volnának. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Méltóztassanak a szónokot meghallgatni. Kabók Lajos: Ez okból a gyufagyári gépek sem készülnek itt Magyarországon, mert itt gyufagyári gépek gyártására berendezkedni nem érdemes. Egyszóval mi történik? Ebben a paragrafusban már előre benne van az, hogy ez a tröszt majd külföldről fog ide behozni modern gyufagyári gépeket és igy a külkereske leírni mérleget ezzel is meg fogna rontaniÉs amig egyrészt külföldi munkásoknak ad a külföldi gépek előállításával munkát addig másrészt ez a külföldön előállított gép idehaza elveszi a magyar munkások kenyerét, a magyar munkások munkálkodási lehetőségét. Akkor történik az amidőn az egyke miatt épen a legtöbbet sirnak és az egyke ellen épen a legtöbb szó a legtöbb beszéd elhangzik. Ez alkalommal is tisztelettel azt kérdezem: őszinte beszéd lehet-e az, amikor különböző helyeken, különböző testületekben felállanak urak cs a.t
