Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-191
Az országgyűlés képviselőházának 191. ülése 1928 június 21-én, csütörtökön. 225 szónok ebben az ügyben! — Csontos Imre: Jobban ismerem a dolgot, mint az ügyvéd ur, egészen biztosan! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Csontos Imre: Nem jogászi vélemény kell ehhez!) Várnai Dániel: A t. képviselő ur olyan szenvedéllyel és elánnal kell ennek a gyufajavaslatnak védelmére, hogy el kellett tőle esodálkoznom % Mig a t. kormánypárt a hallgatás összeesküvésének eszközéhez nyúlt, addig felállott Csontos Imre, épen az, akinek ezt a javaslatot az ő fajához való ragaszkodásból és kötelességből támadnia kellene, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) tehát feláll ez a Csontcs Imre, elfogadja a javaslatot és azt a szégyenteljes szerepet vállalja, hogy arról az oldalról egyedül kel a javaslat védelmére. (Csontos Imre: Nyolcszáz embernek adtam földet és kötelességem védeni őket. Értsen meg az ur! Az ur egynek sem adatott!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Folytonos zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot meghallgatni. Várnai Dániel: Nem valami dicsőséges szerep ez. Hiszen Csontos Imre képviselőtársam azt teszi, amit jónak lát, amit állítólag meggyőződése diktál • neki. Arra kell azonban kérnem, hogy az afféle lapos elmélkedéseket, hogy: »rokonoknak és a fajtánknak védelmében«, (Csontos Imre: így van! legyen szives tartsa a begyében. — Derültség a baloldalon. — Farkas István: Az Ő fajtáját nem védi!) Végezetül pedig legyen szabad rámutatnom arra a lehetetlen rendelkezésre, amelyet Budapest székesfőváros főkapitánya tett azzal, hogy hat szociáldemokrata népgyűlést, amely ezzel a kérdéssel kívánt foglalkozni, betiltott, illetve az engedélyt ennek a hat népgyűlésnek megtartására nem adta ki. (Rothenstein Mór: Az is segítségére sietett a kormánynak!) A gyűlést betiltott végzés indokolásában, amely indoklásokról már megszokhattuk, hogy nem nagyon erőltetik meg magukat, hogy alapos jogszerű és ésszerű legyen, a főkapitány ur azt mondotta, hogy olyan kérdésről akarnak ezeken a népyüléseken beszélni, amely a törvényhozás alsó házában épen tárgyalás alatt vannak. Arra akarom figyelmeztetni a t. kormányt, hogy ezzel önmagát leplezi le, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amikor azt mondja, hogy itt véleménynyilvánitási szabadság van. A kormány nagyon rossz politikát csinál, amikor a konkrét kérdés kapcsán azt parancsolja az országra, hogy: hallgass, fogd be a század és ha majd eljön a törvény életbelépésének és a szerződés érvényesítésének ideje, fizesd meg azt az egy és két fillér többletet a gyufa árában, ellenben szavad, tiltakozásod ilyen kormánypolitika ellen ne legyen. Amikor a kormány rendeletéből ilyen rendelkezés származik, mert hiszen egészen bizonyos az, hogy a főkapitány kezével, de a kormány irta ezeket a betiltó végzéseket, (Rassay Károly : Hát persze!) a kormány a legnagyobb gyanút kelti épen olyan irányban, amilyen irányban a ministerelnök ur itt délelőtt jónak látta tiltatakozni. Ha itt mindenki tiszta és ha tiszta minden, akkor tessék megengedni, sőt tessék megkövetelni, hogy az ország beszéljen róla, mellette, vagy ellene, — mit tudják azt önök, hogy hogyan fog beszélni — de eltiltani a közvéleményt, a közhangulatot attól, hogy véleményét nyilváníthassa olyan kérdésben, amely igaz, hogy a Képviselőház előtt van, de ez egyenesen abszurdum, ez képtelenség, ez a közvéleménynek megvonása, megrablása olyan jogoktól, amelyekből már bizony nagyon kevés van. Én tiltakozni akarok az ilyen főkapitányi végzések ellen is. Egyébként pedig a javaslatot elfogadni lelkiismeretemmel és becsületes gondolkozásommal ellentétben állónak tartom. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Szabó István! Szabó István: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Épen az előbb hallottam a szemrehányást igen t. előttem felszólalt képviselőtársamtól,, hogy a kormánypárt hallgatásba burkolózik, csak egyedül Csontos képviselőtársam állott fel szólásra ennek a javaslatnak védelmében. Itt, ahogy a vitát végighallgatom, sok szemrehányást hallok a kormány felé, hogy homlokegyenest ellenkező álláspontot foglal el evvel a javaslattal, mint azt az ezelőtt egy évvel szőnyegre hozott javaslatnál tette. Ezt a szemrehányást megfordítva is lehetne alkalmazni, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) mert hiszen a pénzügyi bizottságnak én is tagja voltam, amikor azt a javaslatot tárgyaltuk, pártoltam is a javaslatot és akkor épen azok a részek támadták azt, majdnem ugyanazok: az egyének vezették az ostromot, akik most felsorakoznak a jónak látott javaslat ellen. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Mi logikusak vagyunk! —- Rothenstein Mór: Ebben nincs inkonzekvencia! — Elnök csenget.) Akkor felhozták érvül azt. hogy a kormány a monopóliumot azért akarja behozni, hogy megakadályozza a gyufa árának leszállítását. (Kuna P. András közbeszól.) Már pedig ide akármilyen kartell jön. (Zaj.) az olcsóbbá teszi az árakat. Én rámutattam, illetve felemiitettem, hogy a kartellnek vagy a trösztnek betörése és az árak leszorítása rendesen azt szokta eredményezni, hogy a A T ersenytársakat legyűri és azután a reá áldozott összegeket kamatostul, busásan be fogja hozni. (Farkas István: Ugy is van!) Azért én akkor a kormány javaslatát pártoltam. Most azonban már a kormány akarata ellenére is, mert időben nem hoztuk meg a védekező törvényt, a betörés megtörtént . . . (Rassay Károly: Szóval mi vagyunk az oka!) Nem agent provokatőröknek a gyárban való eljárása folytán, hanem a pesterzsébeti gyár megvásárlásával történt betörés az országba. (Ugy van! a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Kartell jött létre! — Rassay Károly: Dehogy, rosszal tetszik tudni! Hát a Szikrába mikor ment bele az amerikai kartellt — Simon Andrá«: Amikor a Solo részvényeit megvette! —Rassay Károly: Mikor volt az?) Én az előttünk fekvő javaslatot (Simon András: Mindenesetre előbb, mint ahogy ez a törvényjavaslat törvénnyé válik! ~- Rassay Károly: Miért nem tárgyalták le januárban?) abból a szempontból nézem, hogy mi az, amit a kormány hozni és mi az, amit vinni akar. Megállapítom azt, hogy hogy hoz anélkül, hogy vinne. (Kuna P. András: A kisemberek ügyét hozza előre!) Határozottan a földmives szegények javát szolgálja, mert lehetővé teszi, hogy a nekik juttatott birtokot végre a magukénak vallhassák, hogy erre a mód megadassák nekik. (Ugy van! a jobboldalon.) Az a Várnai-féle okoskodás, hogy 10 év múlva vagy 20 év múlva, vagy soha napján tesz eleget kötelezettségeinek, nem helytálló, ezt az okoskodást a magyar földmives el nem ismeri, akármilyen szegény is, mert az csak azt tartja vagyonának, amit becsületesen megszerzett,, aminek árát becsülettel megfizette. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) így naplopók szoktak 33*
