Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-185

14 Az országgyűlés képviselőházának 185. ülése 1928 június 13-án, szerdán. menyek végeznek igazán reális és praktikus jó­tékonyságot, amelyek munkát adnak azoknak, akik munka és kereset nélkül vannak. (Ugy van! a jobboldalon.) Ha mármost a biztosítási kötelezettségnek ezekre való kiterjesztésével megterhelnek a járulékterhekkel ezeket a telje­sen nyereség nélkül, sőt természetesen; mankó­val és ráfizetésééi dolgozó egyesületeket, abban az esetben valószínűleg lehetetlenné tennők ma­gát a jótékonysági akciót. (Ugy van! a jobb­oldalon.) Én tehát kérem, hogy méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Szilágyi Lajos t. képviselőtársam két neve­zetes pontra hivta fel a t. Ház figyelmét. Az első a magyar hirlapirók nyugdíjintézetére vo­natkozik és inditványt tett olyan értelemben, hogy a hirlapirók mentesítessenek a kötelező biztosítás alól abban az esetben, ha munka­adóik az érdekelt tagok viszonyában legalább a járulék-teher felét viselik. A magam részéről szintén ajánlom a t. Háznak a határozathoza­talnál ennek a javaslatnak elfogadását, mert hiszen az intenciója tökéletesen azonos a tör­vény alkotójáéval, másrészt nagy reményem van, hogy az igen t. munkaadók a magyar hir­lapirók munkásságának fokozottabb méltány­lását azzal is fogják mutatni és bebizonyítani, hogy a járuléktehertől a nyugdíjintézetbe tar­tozó tagokat teljesen mentesiteni fogják azon az utón, hogy a kiadók, illetve a munkaadók egészen magukra vállalják a járulékterhet. A magyar hirlapirók nincsenek olyan ragyogó fizetési viszonyok között, (Ugy van! a jobb­oldalon.) olyan ragyogó javadalmi viszonyok között, hogy amennyiben ez a kicsinynek látszó teher lehárul róluk, ez nem jelentene nekik mégis némi megkönnyebbedést. Ami azután a másik nagyon értékes gon­dolatot illeti, amelyet Szilágyi t. képviselőtár­sam felvetett, nevezetesen, hogy a népjóléti minister hatáskörébe vonassanak be a transz­fer kapcsán érdekelt, de egyébként nem önálló, vagy elismerésre nem is számító nyugdíjpénz­tárak, erre nézve most nem tudok javasló né­zetet a t. Ház elé terjeszteni, mert hiszen ez már kormánykérdés. Mindenesetre a fejlődés­nek ez lesz az útja. Én akkor, amikor néha fel­hangzik akár a parlament folyosóján, akár a sajtóban, hogy a ministerek és a niinisteriu­mok között hatásköri villongások vannak, min­dig mosolygok, és bizom a dolgok fejlődésében lévő logika erejében, vagyis hogy mindaz a szociálpolitikai ügykör és mindaz az egészség­ügyi ügykör, amely más ágazatoknál van el­szórva, az én külön ügyeskedésem és állítólagos villongásom nélkül is, a dolgok logikájának erejénél fogva, talán hosszabb idő múlva, de feltétlenül ösezesürüsödik a népegészségügyi és szociálpolitikai mmisteriumban. Köszönettel fogadom a t. képviselőtársam gondolatát, figyelmeztetését, sürgetését, min­denesetre iparkodom majd, hogy a dolgok mé­lyében lévő logika gyorsabban juthasson ered­ményre. Összefoglalva felszólalásomat, tisztelettel kérném, hogy a szakaszt méltóztassék azzal az egyetlen változtatással elfogadni, amelyet Szi­lágyi Lajos t. képviselőtársam volt szives elő­terjeszteni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom, következik a határozathozatal. A 10. § 1. bekezdése nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. A 2. bekezdéssel szemben áll Kéthly Anna képviselőtársunk egy résztörlési indítványa, továbbá Szilágyi Lajos képviselőtársunknak egyik rész elleni indítványa. Tekintettel azon­ban arra, hogy a kettő egymással nem ellenté­tes és további kombináció is lehetséges és pe­dig az, hogy a Ház nem fogadja el az eredeti szöveget, de nem fogadja el külön-külön Szi­lágyi Lajos és Kéthly Anna képviselőtársaink szövegezését sem, hanem a szöveget esetleg ugy alkotja meg, hogy a Szilágyi- és Kéthly­fele módosítást egyaránt elfogadja. Ennek a lehetőségnek figyelembevételével a kérdést ugy fogom feltenni, hogy az eredeti szöveget először szembeállitomi mindkét módo­sítással, mint együttes módosítással. Ha nem méltóztatik az eredeti szöveget elfogadni és nem méltóztatik elfogadni Kéthly és Szilágyi képviselőtársaink szövegezésében sem a sza­kaszt, akkor fel fogom tenni újból a kérdést a közelebbállóra, úgyhogy méltóztatik-e elfo­gadni a Szilágyi-féle szövegezést, szemben a Kéthly-féle szöveggeH így tehát lehetővé vá­lik, hogy képviselőtársaink bármelyike bár­melyik kombinációban mondja meg a maga határozatát. Méltóztatik a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor igy fogok eljárni. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e a 2. bekezdést a bizottság szövegezésében elfo­gadni, szemben egyrészt Szilágyi Lajos és Kéthly Anna képviselőtársaink együttes módo­sításával, másrészt szemben Kéthly Anna és Szilágyi Lajos képviselőtársaink külön-külön módosításával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a bizottsági szöveget nem fogadta el. Ennélfogva kérdem, méltóztatik-e a, Szi­lágyi Lajos- és Kéthly Anna-féle együttes mó­dosítást elfogadni, szemben Szilágyi Lajos és Kéthly Anna képviselőtársaink külön-külön módosításaival, igen vagy nem! (Nem!) , Kimondom, hogy a Ház ebben a szövegezés­ben sem fogadta el a szakaszt, 'kérdem tehát, méltóztatik-e elfogadni a Szilágyi Lajos-féle szövegezést, szemben Kéthly Anna képviselő­társunk szövegezésével ? (Igen!) Ugy látom, hogy a Ház Szilágyi képviselő­társunk szövegezésével fogadta el a szakaszt, Kéthly Anna képviselőtársunk módosítását és elleninditványát pedig elvetette. A 3. és 4. bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 11. §. Kérem annak felolvasását. Griger Miklós jegyző (olvassa a törvény­javaslat 11. §-át, amely hozzászólás nélkül el­fogadtatik. Olvassa a 12. §4.) Elnök: Szólásra következik! Griger Miklós jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: Elállók a szótól! Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Nincs senki felirat­kozva! Elnök: Kíván valaki szólni| (Propper Sán­dor: Szót kérek!) Propper Sándor képviselő urat illeti a szó! Propper Sándor: T. Ház! Ez a szakasz magában foglalja ama számtalan lángosto­rok egyikét, amelyeket a minister ur' alkal­mazásiba vesz és amelyekkel bizonyos kategó­riákat kikerlget a biztositás mradicsomábóiL Ez a szakasz a családtagobait determinálja és pedig szerintem egészen megengedhetetlen ós elfogadhatatlan módon mondván azt, hogy (olvassa.) »E törvény szempontjából család­tagnak számit: a híztositottnaík házastársa, továbbá törvényes, a házasságom kivül szüle­tett és kormányhatósági megerősítéssel örök­befogadott gyermeke, mostohagyermeke, uno­kájia, szülője, nagyszülője és testvére, ha a biztosított saját háztartásában túlnyomólag

Next

/
Oldalképek
Tartalom