Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-191
Az országgyűlés képviselőházának 191. ülése 1928 június 21-én, csütörtökön. 205 mai lapokat elolvasni, — talán olvasták az urak többen is — meg méltóztatnak találni, hogy a Gyosz. képviseletében Fenyő Miksa Gyosz-igazgató felment a kereskedelemügyi ministeriumba, és a gyáripar nevében tiltakozott az ellen, hogy a magyar állam és a vármegyék saját bányákat nyissanak, (Zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek. (Forster Elek: Aláirt szerződéseket mutattak! — Farkas István: A Gyosz. nagy ur! Kétfilléres órabérkülönbözetért kizárja az embereket! — Zaj.) Gaal Gaston: Nem mondom, hogy ennek a tiltakozásnak eredménye lesz. Őszintén megvallom, ha egy pillanatig is hinném, hogy^ ennek eredménye lehet, akkor olyan véleménynyel kellene lennem a magyar kormányról és a magyar közállapotokról, hogy nem maradna más hátra részemre, mint letenni a mandátumot és hazamenni. Nem ezt akarom azonban ebből kihozni, hanem hogy hová nőtt ezeknek az uraknak szarva, amikor meg akarják tiltani a magyar kormánynak és vármegyéknek azt, hogy saját szükségletükre"• kőbányákat nyissanak, hanem oda akarják kényszeríteni, hogy az ő égiszük alatt álló kartellbe tömörült különféle kőbányatulajdonosoktól kétszeres és háromszoros áron szerezzék be az útburkolati anyagot. (Reischl Richárd: Közgazdasági hiénák! — Rassay Károly: Ilyen törvények jogosítják fel! — Berki Gyula: A kormány gyenge, mint a májusi harmat! — B. Podmaniczky Endre: Eddig jó volt a gyenge harmat? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon. Gaal Gaston: Azt keresem, hogy ezeknek a gazdasági köxüJcnek mi növesztette meg enynyire a szarvát, honnan veszik ők maguknak azt az infernális bátorságot, — nem akarok inparlamentáris kifejezést használni, bár sokkal jellemzőbb kifejezést tudnék — hogy ilyen dologgal a kormányhoz menjenek és igy jutok el, Jánossy t. képviselőtársam, azokba a keretekbe, amelyek ellen és előtt olyan teljes hatással, teljes őszinteséggel és nyíltsággal hadakozni méltóztatott. Mert a panamát ne ugy méltóztassék felfogni, hogy az a panamista, aki a más zsebéből kilopja a pénzt. A modern közgazdaság nem zsebmetszéssel dolgozik, a modern közgazdaság finom eszközökkel dolgozik. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A modern közgazdaságnak megvannak a maga r olyan eszközei. amelyeket a büntetőtörvényszék előtt sohasem lehet érvényesíteni; legfeljebb egy ítélőbíró jellemezheti ezeket az eljárásokat kellőképen; minden embernek a saját egyéni jóizlése. Én azt kérdezem a t. képviselő úrtól, miért zörgött a haraszt, ha nem fujt a szél? Az egységespárt miért alakított egy úgynevezett öszszeférhetetlenségi bizottságot, amely azonban, ugy tudom, nem működik? Ha t. képviselőtársam veszi magának azt a fáradságot, hogy egyszer átböngészi a közgazdasági Compass-t, — ami gyalázatosan unalmas munka, elismerem — látni fogja a rengeteg sok állami közfunkcionáriust, a különböző igazgatóságokban, látni fogja benne a legkülönbözőbb állású embereket, látni fogja a képviselők egész sorozatát, lát majd sorozatos igazgatósági tagságokat egy-egy képviselő ur kezében. És ha látni fogja t. képviselőtársam, hogy nincs ennek a magyar közéletnek egyetlen egy olyan, az aktivitásból kilépett közege, ministere vagy államtitkára, akinek a nevét valahol meg ne találná, akkor t. képviselőtársam megtalálja azokat a fonalakat, amelyek megadják a bátorságot ezeknek a köröknek ahhoz, hog'y iylen kéréssel merjenek fellépni. Tőlem sohasem hallott a t. képviselő ur semmiféle általános gyanúsítást, (Jánossy Gábor: Ez igaz!) azt azonban mindig fogja hallani, hogy én azt a viszonyt, amely az intézkedő körök és a Képviselőház, szóval a törvényhozás között és ezek között az ipari vállalatok között fennáll, t — különösen gyári vállalatokról, bankokról és ilyenekről beszélek — helyesnek, jónak, fentarthatónak elismerni sohasem fogom. (Helyeslés a báloldalon. — Jánossy Gábor: Én sem!) Van erre nekünk törvényünk. Élő törvény az összeférhetlenségi törvény, amely világosan megmondja, hogy képviselő mikor kerül összeférheti en helyzetbe. Igaz, hogy a tisztviselőről ez nem intézkedik, a tisztviselőről csak ministeri rendelkezés intézkedik, amely világos és félreérthetetlen, amelyet azonban áttörtek az egész vonalon. A képviselőről az összeférhetlenségi törvény intézkedik és én állítom, hogy saját pártjában van egy egész sorozat képviselő ur, akinek vannak állásai, de aki még azt a fáradságot sem vette magának, hogy az öszszeférhetlenségi bizottság elé vigye ügyeit és önként bejelentse. Pedig ez a minimum, ezt minden képviselőtől joggal elvárhatja mindenki. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Tisztelet, becsület azoknak a képviselő uraknak, — mert olyanok is voltak — akik odavitték az eseteket, azonban van az egységespártban egy csomó olyan képviselő — és valószínűnek tartom, hogy a panama szó ezekre vonatkozott, — akiknek állásai vannak olyan 'intézeteknél, melyeknek az állammal való kapcsolata a legbensőbb, ahol tehát az összeférhetlenségi törvény szerint egyáltalában nem foglalhatnának helyet, de még csak azt a fáradságot sem veszik maguknak, hogy a^ Képviselőház hivatalos fóruma, íaz összeférhetlenségi bizottság elé vigyék az ügyet. (Rassay Károly: Pedig teljesen rizikó nélkül megtehetnék !) Ha t. képviselőtársam — amit igazán nagy megnyugvással, tisztelettel és örömmel vettem tudomásul — a lelkén viseli azt, hogy ilyen általános vádak, panama, stb.. ne legyenek a többséggel szemben hangoztathatók, akkor méltóztassék saját pártjában odahatni, hogy minden képviselő ur, akinek ilyen állása van és aki még az összeférhetlenségi bizottság elé nem vitte azt, tegyen eleget törvényes kötelezettségének és jelentse be. (Reischl Richárd: Vagy el kell törölni az összeférhetlenségi törvényt! — Ugy van! Ugy van! a baloldalon. — Jánossy Gábor: Szigorúan végrehajtani!) A törvény eltörlése * nem segítene, tessék vésrehajtani. (Helyeslés a baloldalon. — Farkas István: A, többség mindent leszavaz!) Nekünk az a kötelességünk, t. képviselő ur. hogy követeljük, hogy legalább az illetékes fórum elé menjenek az illetők. Ha az illetékes fórum itél, akkor az előtt az Ítélet előtt meghajolni törvényes kötelességem nekem: is, t. képviselőtársaimnak is, de legalább ^ annyit megkövetelhetünk, hogy az illető képviselők ennek a formális kötelezettségnek eleget tegyenek. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csak nemrég történt, hogy itt vita folyt gyáriparunk túlten^ése^ és a gyáripar által űzött gazdasági visszaélések ellen, ahol pro és kontra voltak szónokok. Amikor én felemlítettem egy kartellalakulatot. egy szembenülő képviselő ur azt védelmébe vette. Azóta közgyűlést tartott az a kartell és az illető képviselő urat beválasztotta az igazgatóságába.
