Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-190
182 Az országgyűlés képviselőházának 190. ülése 1928 június 20-án, szerdán. nister ur ott látta azt a rohamot, amellyel a nemzetközi pénzintézetek megrohanták a fővárost, hogy 6%í mellett 20 millió dollár kölcsönt adhassanak Budapest fővárosának. A pénzügyminister ur maga .ielen volt ós elnökölt ezeken az üléseken, le.iött a Városházára személy szerint láthatta, hogy 20 millió dollár kölcsönadására az egész világnak nemzetközi pénzintézetei és nemzetközi vállalkozói mennyire futottak, láthatta, hogy valóságos^ verseny, valóságos roham volt 20 millió dollár nyújtására. (Zlinszky István,; Milyen árfolyamán?) Hatszázalékos fizetés mellett. (Zlinszky István: 86-os árfolyamon! — Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) 88-as árfolyamon! (Zaj.) De t. képviselőtársam nem méltóztatott az előbb jelenlenni, (Zlinszky István: Sajnálom!) amikor kimutattam, hogy 13 és fél százalék az, amit ez a t. svéd-amerikai tröszt bezsebel, zsebrevág a magyar fogyasztóközönségtől. (Temesváry Imre: Tévedés!) Dehogy tévedés! Méltóztassék válaszolni az én okfejtésemre, nagyon szivesen veszem, ha megméltóztatik cáfolni. Hiszen már megmondottam, hogy az első évben 1 fillérrel emelkedik az ár, ebből 4 millió haszon van az első évben, a második évben 2 fillérrel emelkedik, ebből 8 millió haszon van. Azután itt van még a racionalizálás, a csökkent termelési költség ami mind haszonnal jár, úgyhogy ha ahhoz az 5 és fél százalékhoz még hozzáveszem azt is, hogy már a 4 filléres jelenlegi ár is polgári hasznot jelent, akkor kiderül, hogy nem 5 és félszázalékos, hanem 13 és félszázalékos kölcsönről van szó, amint ma kimutatta dr. Erdei Sándor. Már Sándor Pál t. képviselőtársam is megemlékezett az ő kitűnő cikkeiről. Itt van dr. Erdei Sándornak egy cikke, amelyben kimutatja azt, hogy a 200 millió behozott pénzért mit kap a tröszt. Tervbe vétetett 1, illetve 2 filléres áremelés, ami évi 4, illetve a második évben 8 millió pengő hasznot jelent és ezt 50 éven, keresztül biztosítja magának a tröszt a nyújtott kölcsön fejében. Ez a kereset 50 év alatt kamatos kamataival 1680 millió. (Mozgás balfelől.) Tehát 200 millió pengővel szemben a svédek haszna 50 éven keresztül 1680 millió pengő. (Sándor Pál: A legnagyobb szakértő ebben a cikkíró! — Jánossy Gábor: De nem kell 50 évig tartania, fel mondhatják előbb. — Sándor Pál: Ha 30 évig tart is! — Csontos Imre: Eddig is ugy ^olt a kölesönnél, hogy minél hosszabb volt, annál többet kellett fizetni.) Elnök: Csontos képviselő urat ismételten figyelmeztetem, hogy ne méltóztassék közbeszólni! Bródy Ernő: Azt akarom tehát mondani, hogy a földbirtokreform végrehajtása végett nem kellett ehhez a kölcsönhöz folyamodni. Nem kellett ehhez folyamodni először azért, mert ez nagyon drága, másodszor magát a földbirtokreformot sem ilyen módon kellett volna megoldani, hanem ugy. mint 1848-ban Kossuth Lajos megoldotta : földtehermentesitési-kötvényekkel. Az egész összeget kötvényekben lehetett volna kiadni, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ezt forgalomképes értékpapírokban kellett volna elhelyezni, megfelelő kamatozást kellett volna adni, a tőzsdére fel kellett volna vétetni, akkor elintéződött volna ez a kérdés. Én csak azt mondom, hogy a forgótőke nincs ebbe beleszámítva, itt csak a földbirtokosoknak adandó kártalanítás van számításba véve. Most mit fognak csinálni azok a kisemberek, akik földhöz jutottak, (Farkas István: Megszöknek a birtokból!) akiknek nincs megfelelő instrukciójuk, sem élő, sem holt felszerelésük, akik nem tudják megmunkálni a földet? Az is ebből a 200 millióból fog kitelni? (Jánossy Gábor: Ugy van!) Igen? (Jánossy Gábor: Annyival kevesebbet kapnak a birtokosok!) Nem telik ki, még maga a birtokosoknak adandó összeg sem telik ki a 200 millióból. Ez egy hermafrodita dolog, ez nincsen készen, ez nem befejezett, nem teljes dolog. így még maguknak a földbirtokosoknak nyújtandó kártalanítás kérdését sem tudják megoldani, annál kevébbé tudják megtalálni a beruházásoknak, az invesztícióknak költségeit. Már most méltóztassanak szociális szempontból tekinteni ezt a dolgot. Már Rassay Károly t. képviselőtársam kiemelte tegnapi beszédében, hogy elsősorban 1 millió mezőgazdasági munkás fogja ennek a terhét viselni, akik nem kaptak semmit a földreformból. Ez nem a közteherviselés elvének megvalósítása. (Zaj.) Az az 1 millió mezőgazdasági munkás nem részesült a földreform előnyeiben. Ha pedig ezt az összeget progresszív e kiadnák, kivetnék jövedelmi adó formájában az államadóssági kötvények után, akkor mindenki, aki jómódú és teljesitőképes, részesülne a terhekben. így ellenben a terhekben elsősorban az az egymillió mezőgazdasági munkás részesül, akik nem látnak semmi hasznot, csak terhet, és részesül az a városi polgárság, amely már szintén nagyon nehéz körülmények között ól, amelynek minden 'krajcárját meg kell latolgatnia, amelynek nem jut háizbérre ... (Csontos Imre: Villannyal világit!) Villannyal világit % Bár világitana villannyal a vidék is. Én mindig azon vagyok, hogy a technikának, a tudománynak az áldásait, a kultúrát ne rögzítsük meg a fővárosban, (Ugy van! jobb felől.) hanem az menjen ki a vidékre, hogy a vidéken legyen kultúra, legyen egészség, legyen felvilágosodás. (Ugy van! Ugy van!) Én^sohasem zárkózom el az elől és a magam részéről mindent elkövetek, hogy annak a vidéknek a népe kultúrában és jogban nagyra uőjjön. De engedelmet kérek, egyrészről csak jogokat adni, másrészről a terheket csak egy osztály vállára, a dolgozó munkásság és a dolgozó polgárság vállára rakni, ez nem rokonszenvesi, ez szociális szempontból nem igazságos és nem ez az az eszme, amelynek előttünk kell lebegnie. Ilyen körülmények között én ezt az egész javaslatot a magam részéről nagyon szomorúnak tartom. Nagyon szomorú, hogy a magyar Képviselőháznak ilyen javaslattal kell foglalkoznia; nagyon szomorú, hogy Magyarország kiszolgáltatja magát egy nemzetközi kartellnek, nagyon szomorú, hogy a magyar gyufagyártás megakad, hogy a magyar ipar megakad; nagyon szomorú, hogy a konszolidáció korszakában egy ilyen középkori zálogbaadással segit magán a magyar kormány, nem szükségből, mert. erre szükség nincs, kölcsönt lehet kapni zálogbaadás t és monopólium nélkül is. (Csontos Imre: Miért nem hozzák f) Miért nem hozzák? Miért nem tetszett kiirni egy nemzetközi versenyt? Budapest székesfőváros kiirt egy nemzetközi versenyt 20 millió dollárra (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) és itt egy veszekedés, verekedés volt, mint emiitettem, a pénzügyminister ur tanúja volt annak, hogy niiiképen ostromolták és rohamozták meg a budapesti Városházát. (Jánossy Gábor: Nem volt olcsóbb az sem!) Engedelmet kérek, a magyar állam nem tudja megkapni, nem is egészen dupláját annak, amit Budapest főváros kapott? Hiszen a
