Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-185

10 Az országgyűlés képviselőházánál 185. ülése 1928 június 13-án, szerdán. nézve nem tudóik választ adni. Ha ő azt mondja, hogy igen, ám legyen, én nagyon fogok neki örülni, a Rerum Nőivarúmra vonatkozó tegnapi beszédéből nem tudtam erre a következtetésre jutni. (Morgás a jobboldalon.) Mégegyszer rámutatok azonban arra, hiogy a »Rerum Novarum« nem alkalmas arra, hogy egy parlamenti pilllanatnyi vita hevében fölhKÜziaissék egy konkrét, a nagy alapelvekhez viszonyít via tizedrangu kérdés eldöntésére!, mert hiszen az a szabadság, amelyről beszél a »Rerum Novarum« szerzője, a nagy pápa. az tulajdolmképem a Jus niaituírae-ből, a természetjogból kíeredezett principium és ennek a princípiumnak alkalmazása az élet apró Változó viszonylataira szükségessé telszi, hogy laiz ember tökéletesen tisztában legyen ennek a filozófiának egész világával, amelyből — mint ismétlem — sziklaként emelkedik ki maga a »Rerum Novarum«. Olyanforma valamit szeretnék mondani, — de félre ne értessem, — hogy — amint mondani szokták, — a statisztikával lehet valamit bizonyitani, de lehet bizonyitani az ellenkezőjét is. A Bibliából lehet előszedni az istenhivésnek és az istentelenségnek bizonyítására váló mondatokat, ha kiszakítja az ember a szövegéből, amelyből kivirágzott az a gondolat. Már most nyilvánvaló, hogy a bibliából is csak az adjon magyarázatot, aki nem téved el például a »földi szegények« kifejezésre, mint szociáldemokrata oldalról hallottuk a múltkor, hogy azt a gyönyörű gondolatot, amely a lelki szegényekre vonatkozik az evangéliumban, egészen sekélyes értelemben próbálta érvként felvonultatni. De épen ugy a Rerum Novarumnál sem lehet a munkásautonómia szabadságára vonatkoztatni azokat a gyönyörű, nagy, gránitból

1 faragott és az emberiség egész evolúciójára vonatkozó fundamentális gondolatokat, amelyek a Rerum Novarumban az egyénre, a családra, a társadalomra és az államra vonatkoznak. Most is azt mondom, soha sem fog tudni ennek a logikának és filozófiának tökéletes ismeretében helyesen rámolvasni egy mondatot a Rerum Novarumból, amelyből azt kellene nekem magamra vonatkozólag megállapítanom, hogy kötelességem a nagy pápa parancsa szerint a magyarországi Társádalombiztositó Intézetben olyan autonómiát felállítani, mint aminőt méltóztatott sürgetni, vagy hogy én szociálpolitikai törekvéseimmel eltávolodtam a Rerum Novarum, tehát XIII. Leó pápa szellemétől. Nagyon egyszerű dolgok ezek, de én hálás vágyok igen t. képviselőtársamnak azért, hogy igazán nem közönséges informáltságra valló stúdium alapján méltóztatott a kérdést idehozni, ahol pedig évtizedeken keresztül tabu volt minden ilyen gondolat és a liberális régi szellem nagy felhörkenéssel fogadta volna, ha itt, ebben a teremben a Rerum Novarum-ról, XIII. Leóról, nagy katholikus gondolatokról, Ketteler püspökről és nem tudom, Akvinói Szent Tamásról valaki emlitést tett volna. (Ugy van! Ugy van! a balközépen.) Én ezért hálás vagyok és ha maga mellé is kivánt ezért emelni t. képviselőtársam, akár a Dávid, akár a Góliát szerepében, — én egyikre sem vállalkozom, Góliát nekem igen nagy, Dávid pedig nagyon kicsi, — (Derültség és taps a jobboldalon és a középen.) méltóztassék nekem megengedni, hogy akár a Góliát, akár a Dávid szerepét, mindkettőt, szabad választásra átengedjem a t. képviselőtársamnak, (Derültség.) hogy én megmaradhassak valahol a középúton, azon az utón, ahol a magam nem dáyidi és nem góliáti szerény képességeivel próbálom szolgálni ennek a törvényhozásnak, ennek a nemzetnek, ennek az államnak dolgait — méltóztassék megengedni — legalább olyan önzetlenséggel és jóakarattal, szeretettel és lelkesedéssel, mint t. képviselőtársam. (Élénk éljenzés és taps a jobbés a baloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 8. §. első bekezdését nem támadták' meg, azt elfogadtuk. Ehhez a bekezdéshez a 3. pont után Bárdos Ferenc képviselő ur két uj pontot javasolt. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Bárdos Ferenc képviselőtársunk által javasolt pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a pótlást elvetette. A 2. és 3. bekezdést nem támadták meg, azokat elfogadottnak jelentem ki. A 4. bekezdéssel szemben áll Farkas István képviselőtársunk törlési indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 4. bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben a törlési indítvánnyal, igen vagy nemű (Igen!) A Ház a bizottság szövegezésében: fogadta el a 4. bekezdést, a törlési indítványt pedig elvetette. Következik a 9. §. Griger Miklós jegyző (olvassa a 9. §-t, amely észrevétel nélkül elfúgadtatik. Olvassa a 10. §-t): Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! Már az, 1. §-nál elutasították azt a kívánságunkat, amely szerint az állam és a közületek hivatalainál, intézményeinél, intézeteinél alkalmazott azok a tisztviselők, azok a munkavállalók, akiknek nincs nyugellátási szabályzatuk, szóval akik öregség és rokkantság esetére biztosítva nincsenek, bevétessenek a biztosítási kötelezettség alá esők közé, holott nem kellett volna egyéb, minthogy rájuk is kiterjesszék az 5. §-ban nagyon helyesen megjelölt azt az elvet, hogy csak abban az esetben nem esnek biztosítási kötelezettség alá, ha a rájuk vonatkozó törvény vagy egyéb joghatályu nyugdíjszabályzat nekik öregség és rokkantság, hátrahagyottaiknak pedig özvegység, árvaság esetére nyugellátást biztosit. Ezt a javaslatunkat most, ennél a szakasznál mint fölösleges demonstrációt nem terjesztem újból elő, de a szakaszt mégis kiegészíteni óhajtom azzal, hogy a másik bekezdés 7., 8. és 9. sorában foglalt az a megszorító rendelkezés, amely a jótékonysági egyesületek által foglalkoztatott munkavállalók biztosítási kötelezettségét nem statuálja, vétessék ki a törvényjavaslat rendelkezései közül. (Zaj.) Nem ismerjük el semmiféle jótékonysági intézetnek azt a jogát, hogy munkavállalóit, alkalmazottait, ha azokat fizetés nélkül alkalmazza is, a minimális szociális védelemtől megfossza. Ezért szószerint a következő javaslatot terjesztem elő (olvassa); Javaslom, a 7., 8. és 9. sorból, »továbbá kivételesen egyes jótékonysági egyletek által kizárólag emberbaráti célból foglalkoztatott munkavállalóknak« szavak törlését. Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Végtelenül sajnálom, hogy az általános vitában nem vehettem részt, de Bihar vármegye területén épen az elmúlt héten tartattak meg az évzáró ünnepélyek, az összes levente-egyesületek és az összes iskolák az elmúlt héten tartották meg évzáró tornaünnepélyeiket, évzáró énekverseV*